A munkabér védelme

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munka törvénykönyve számos szabályt előír azzal kapcsolatban, hogy a munkabér mikor, milyen formában, milyen rendszerességgel legyen kifizetve, továbbá arról is rendelkezik, hogy az elszámolás és az ehhez köthető munkavállalói tájékoztatás miként történjen. Többek között ezeket nevezzük munkabérvédelmi szabályoknak, hisz azt szolgálják, hogy a munkavállaló az elvégzett munkáért munkabérét megfelelően és kiszámíthatóan megkapja. Lássuk, hát pontosan hogy hogyan is fogalmaz ezzel kapcsolatban a jogszabály.


Először is, a munkavállaló munkabérét forintban kell megállapítani és kifizetni. Ez alól kivételt képez, ha a munkavállaló külföldön végez munkát, ez esetben ettől el lehet térni. Nem lehet viszont a munkabért a munkavállaló részére utalvány formájában vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni.

Azt is meghatározza a törvény, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hogyan kell elszámolni a munkavállalóval. Azokban a hónapokban, amelyekben nincs még vége a munkaidőkeretnek, havibéres díjazás esetén a munkavállalónak a havi alapbére jár, míg órabéres díjazás esetén a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek alapulvételével számolja el és fizeti ki. A munkaidőkeret lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével számolja el. Ha az elszámolást követően a munkavállaló kevesebb munkabérben részesült, mint amennyi járt volna neki, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel kell kifizetni és ugyanígy vissza lehet vonni tőle a túlfizetést, ha az elszámolás alapján magasabb összegű munkabérben részesült.

A munkabér kifizetésének módjára két lehetőséget ajánl a jogszabály, történhet készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással. Ha a munkabért készpénzben fizetik ki és a bérfizetési nap heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor azt legkésőbb az ezt megelőző munkanapon ki kell fizetni. Készpénzben történő teljesítésnél arra is figyelni kell, hogy a szabadság megkezdése előtti munkanapon ki kell fizetni a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint az igénybe vett szabadság idejére járó munkabért.

Készpénzben történő kifizetés során, ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén, a munkabért a bérfizetés előtti utolsó munkahelyen töltött munkanapon kell kifizetni, vagy a munkáltató költségére a tartózkodási helyére kell megküldeni. Akkor is köteles azt a munkáltató a munkavállaló által megadott címre elküldeni, ha a munkaviszony a bérfizetési nap előtt szűnik meg. Az elküldés költsége a munkáltatót terheli.

A munkabér kifizetésének határideje a tárgyhónapot követő hónap 10. napja. Ettől eltérően a kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetében, ha a részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, akkor a munkabért ennek megfelelő időpontban kell kifizetni, viszont az alapbér felének megfelelő összegű előleget legalább havi rendszerességgel fizetni kell a munkavállaló részére.

Fontos megjegyezni, amennyiben fizetési számlára történik a munkabér utalása, a munkáltatónak úgy kell eljárni, hogy a munkavállaló munkabérével a bérfizetési napon rendelkezhessen. A munkabért a munkavállalónak, de akár annak meghatalmazottjának is ki lehet fizetni.

Eltérő megállapodás hiányában havonta legalább egy alkalommal kell elszámolni a munkabért és erről a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást is kell adni, amiből a munkavállaló le tudja ellenőrizni az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét. Amennyiben a munkabért – annak elszámolását követően bekövetkező ok miatt – módosítani kell arról a munkavállalót legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor tájékoztatni kell. A módosításból adódó esetleges különbözetet szintén a következő hónapra esedékes munkabérrel együtt kell rendezni.

Többféle okból szükségessé válhat, hogy a munkáltató a munkavállaló felé a munkabérből levonással éljen. A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján van helye. A munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered.

Az is előfordulhat, hogy a munkáltató jogalap nélkül teljesít munkabér kifizetést és ezt szeretné visszakövetelni. 60 napon belül fizetési felszólítással követelhető vissza a jogalap nélkül kifizetett munkabér, 60 napon túl ellenben csak akkor lehet visszakövetelni a jogalap nélkül kifizetett munkabért, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt ő idézte elő.

A cikk szerzője Horváth Orsolya, az UCMS Group Hungary munkatársa.

Először is, a munkavállaló munkabérét forintban kell megállapítani és kifizetni. Ez alól kivételt képez, ha a munkavállaló külföldön végez munkát, ez esetben ettől el lehet térni. Nem lehet viszont a munkabért a munkavállaló részére utalvány formájában vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni.

Azt is meghatározza a törvény, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetében hogyan kell, elszámolni a munkavállalóval. Azokban a hónapokban, amelyekben nincs még vége a munkaidőkeretnek, havibéres díjazás esetén a munkavállalónak a havi alapbére jár, míg órabéres díjazás esetén a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki. A munkaidőkeret lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével számolja el. Ha az elszámolást követően a munkavállaló kevesebb munkabérben részesült, mint amennyi járt volna neki, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel kell kifizetni és ugyanígy vissza lehet vonni tőle a túlfizetést, ha az elszámolás alapján magasabb összegű munkabérben részesült.

A munkabér kifizetésének módjára két lehetőséget ajánl a jogszabály, történhet készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással. Ha a munkabért készpénzben fizetik ki és a bérfizetési nap heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor azt legkésőbb az ezt megelőző munkanapon ki kell fizetni. Készpénzben történő teljesítésnél arra is figyelni kell, hogy a szabadság megkezdése előtti munkanapon ki kell fizetni a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint az igénybe vett szabadság idejére járó munkabért.

Készpénzben történő kifizetés során, ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén, a munkabért a bérfizetés előtti utolsó munkahelyen töltött munkanapon kell kifizetni, vagy a munkáltató költségére a tartózkodási helyére kell megküldeni. Akkor is köteles azt a munkáltató a munkavállaló által megadott címre elküldeni, ha a munkaviszony a bérfizetési nap előtt szűnik meg. Az elküldés költsége a munkáltatót terheli.

Munkajog Navigátor

200 folyamatábra, jogszabályi háttér, bírói gyakorlat, kommentárok, iratminták.

A Munkajog Navigátor lépésről lépésre vezeti végig a folyamatokon, mintha egy munkajogi tanácsadó ülne Ön mellett.

Próbálja ki ingyenes demó verziónkat >>

A munkabér kifizetésének határideje a tárgyhónapot követő hónap 10. napja. Ettől eltérően a kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetében, ha a részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, akkor  a munkabért ennek megfelelő időpontban kell kifizetni, viszont az alapbér felének megfelelő összegű előleget legalább havi rendszerességgel fizetni kell a munkavállaló részére.

Fontos megjegyezni, amennyiben fizetési számlára történik a munkabér utalása, a munkáltatónak úgy kell eljárni, hogy a munkavállaló munkabérével a bérfizetési napon rendelkezhessen. A munkabért a munkavállalónak, de akár annak meghatalmazottjának is ki lehet fizetni.

Eltérő megállapodás hiányában havonta legalább egy alkalommal kell elszámolni a munkabért és erről a tárgyhónapot követő hónap tízedik napjáig írásbeli tájékoztatást is kell adni, amiből a munkavállaló le tudja ellenőrizni az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét. Amennyiben a munkabért – annak elszámolását követően bekövetkező ok miatt – módosítani kell arról a munkavállalót legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor tájékoztatni kell. A módosításból adódó esetleges különbözetet szintén a következő hónapra esedékes munkabérrel együtt kell rendezni.

Többféle okból kifolyólag szükségessé válhat, hogy a munkáltató a munkavállaló felé a munkabérből levonással éljen. A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján van helye. A munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered.

Környező országok munkaidő szervezése

Egyedülálló és izgalmas sorozatunk a környező országok munkaidő szervezését elemzi összehasonlítva a magyar szabályozással. Vajon a hazai szabályok egyszerűbbek és rugalmasabbak, mint a környező országoké?

A munkaidő szabályozása a környező országokban >>

A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedtsége hazánkban és a régióban >>

Maximális munkaidő, minimális pihenőidő? >>

Rugalmas munkaidő-szervezési módszerek >>

A vasárnapi foglalkoztatás szabályai >>

Az is előfordulhat, hogy a munkáltató jogalap nélkül teljesít munkabér kifizetést és ezt szeretné visszakövetelni. 60 napon belül fizetési felszólítással követelhető vissza a jogalap nélkül kifizetett munkabér, 60 napon túl ellenben csak akkor lehet visszakövetelni a jogalap nélkül kifizetett munkabért, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt ő idézte elő.

A cikk szerzője Bodnár Andrea, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere.

Először is, a munkavállaló munkabérét forintban kell megállapítani és kifizetni. Ez alól kivételt képez, ha a munkavállaló külföldön végez munkát, ez esetben ettől el lehet térni. Nem lehet viszont a munkabért a munkavállaló részére utalvány formájában vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni.

Azt is meghatározza a törvény, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetében hogyan kell, elszámolni a munkavállalóval. Azokban a hónapokban, amelyekben nincs még vége a munkaidőkeretnek, havibéres díjazás esetén a munkavállalónak a havi alapbére jár, míg órabéres díjazás esetén a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki. A munkaidőkeret lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével számolja el. Ha az elszámolást követően a munkavállaló kevesebb munkabérben részesült, mint amennyi járt volna neki, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel kell kifizetni és ugyanígy vissza lehet vonni tőle a túlfizetést, ha az elszámolás alapján magasabb összegű munkabérben részesült.

A munkabér kifizetésének módjára két lehetőséget ajánl a jogszabály, történhet készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással. Ha a munkabért készpénzben fizetik ki és a bérfizetési nap heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor azt legkésőbb az ezt megelőző munkanapon ki kell fizetni. Készpénzben történő teljesítésnél arra is figyelni kell, hogy a szabadság megkezdése előtti munkanapon ki kell fizetni a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint az igénybe vett szabadság idejére járó munkabért.

Készpénzben történő kifizetés során, ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén, a munkabért a bérfizetés előtti utolsó munkahelyen töltött munkanapon kell kifizetni, vagy a munkáltató költségére a tartózkodási helyére kell megküldeni. Akkor is köteles azt a munkáltató a munkavállaló által megadott címre elküldeni, ha a munkaviszony a bérfizetési nap előtt szűnik meg. Az elküldés költsége a munkáltatót terheli.

Munkajog Navigátor

200 folyamatábra, jogszabályi háttér, bírói gyakorlat, kommentárok, iratminták.

A Munkajog Navigátor lépésről lépésre vezeti végig a folyamatokon, mintha egy munkajogi tanácsadó ülne Ön mellett.

Próbálja ki ingyenes demó verziónkat >>

A munkabér kifizetésének határideje a tárgyhónapot követő hónap 10. napja. Ettől eltérően a kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetében, ha a részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, akkor  a munkabért ennek megfelelő időpontban kell kifizetni, viszont az alapbér felének megfelelő összegű előleget legalább havi rendszerességgel fizetni kell a munkavállaló részére.

Fontos megjegyezni, amennyiben fizetési számlára történik a munkabér utalása, a munkáltatónak úgy kell eljárni, hogy a munkavállaló munkabérével a bérfizetési napon rendelkezhessen. A munkabért a munkavállalónak, de akár annak meghatalmazottjának is ki lehet fizetni.

Eltérő megállapodás hiányában havonta legalább egy alkalommal kell elszámolni a munkabért és erről a tárgyhónapot követő hónap tízedik napjáig írásbeli tájékoztatást is kell adni, amiből a munkavállaló le tudja ellenőrizni az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét. Amennyiben a munkabért – annak elszámolását követően bekövetkező ok miatt – módosítani kell arról a munkavállalót legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor tájékoztatni kell. A módosításból adódó esetleges különbözetet szintén a következő hónapra esedékes munkabérrel együtt kell rendezni.

Többféle okból kifolyólag szükségessé válhat, hogy a munkáltató a munkavállaló felé a munkabérből levonással éljen. A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján van helye. A munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered.

Környező országok munkaidő szervezése

Egyedülálló és izgalmas sorozatunk a környező országok munkaidő szervezését elemzi összehasonlítva a magyar szabályozással. Vajon a hazai szabályok egyszerűbbek és rugalmasabbak, mint a környező országoké?

A munkaidő szabályozása a környező országokban >>

A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedtsége hazánkban és a régióban >>

Maximális munkaidő, minimális pihenőidő? >>

Rugalmas munkaidő-szervezési módszerek >>

A vasárnapi foglalkoztatás szabályai >>

Az is előfordulhat, hogy a munkáltató jogalap nélkül teljesít munkabér kifizetést és ezt szeretné visszakövetelni. 60 napon belül fizetési felszólítással követelhető vissza a jogalap nélkül kifizetett munkabér, 60 napon túl ellenben csak akkor lehet visszakövetelni a jogalap nélkül kifizetett munkabért, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt ő idézte elő.

A cikk szerzője Bodnár Andrea, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Már nem a Google a legvonzóbb hazai munkaadó
2021. június 21.

A fiatal, 16-28 év közötti munkavállalók körében az idén az Audi, a Telekom, a Bosch, az OTP és a Mol a legvonzóbb munkáltató, tavaly a Google állt a dobogó csúcsán, de most visszacsúszott a hatodik helyre.

Az egymást követő munkaerő-kölcsönzési szerződések
2021. június 18.

A szerző az alábbi írásában az Európai Unió Bíróságának a J. H. kontra K. G.-ügyben született ítéletét elemzi, mely az egymást követő munkaerő-kölcsönzési szerződések tárgyában született.

Béremelést követelnek az állami szférában dolgozók
2021. június 17.

Az állami szférában dolgozók - közalkalmazottak, köztisztviselők, pedagógusok, rendvédelmi és a szociális ágazatban dolgozók, valamint az állami vállalatok alkalmazottai - a fluktuáció megállítása érdekében béremelést és érdekegyeztetést követelnek.