A munkabérből való levonás szabályai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jogszabály alapján a személyi jövedelemadó (szja) és járulékok levonása a bruttó munkabérből történik, minden egyéb letiltás forrása a nettó munkabér. A tapasztalatok alapján a munkabérből való levonás szabályait illetően még mindig sok téves meggyőződés él a köztudatban. Az RSM DTM blog legfrisebb bejegyzésében ezeket szeretné tisztázni.


Mikor lehet helye levonásnak?

A Munka Törvénykönyve alapján munkabérből való levonás kizárólag jogszabály (munkavállalói adó és járulék levonás), végrehajtható határozat (bírósági, közigazgatási határozat, például gyerektartás, szabálysértési bírság, köztartozások, stb. estén.) vagy – a munkavállaló hozzájárulásával – a munkáltatói követelés kielégítése érdekében lehetséges. Ez utóbbi esetben hozzájárulás hiányában a követelést (a munkabér-előleg kivételével) csak fizetési felszólítás útján lehet érvényesíteni.

A végrehajtás foganatosítása történhet közvetlen letiltással a munkavállaló bankszámláján, illetve végrehajtói megkeresés alapján a munkáltató által a munkavállaló munkabéréből való levonással is.

Miből lehet levonni?

Jogszabály alapján a személyi jövedelemadó (szja) és járulékok levonása a bruttó munkabérből történik, minden egyéb letiltás forrása a nettó munkabér. A levonások szempontjából munkabérnek minősül minden, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére tekintettel kapott olyan jövedelem, amelyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel (betegszabadságra kifizetett összeg, végkielégítés, bónusz, jutalom is), kivéve a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatásokat.

Milyen összeg vonható le összesen?

Általános szabály szerint a levonás maximális mértéke a nettó munkabér 33 százaléka, de egyes esetekben a levonás a munkabér 50 százalékáig is terjedhet (pl. tartásdíj, szüléssel kapcsolatos költség, tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás, jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás). Több letiltás foganatosítása esetén is legfeljebb a munkabér 50 százalékáig terjedhet a levonás.

Amennyiben több letiltás terheli a munkavállaló munkabérét, azokat a jogszabályban meghatározott sorrendet követve lehet levonni:

  • gyermektartásdíj,
  • jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,
  • munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság,
  • a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
  • adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
  • egyéb követelés,
  • a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

Mentesül azonban a levonás kötelezettsége alól a munkabérnek az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegét – jelenleg 28 500 Ft-ot – meg nem haladó része (“levonásmentes munkabérrész”), kivéve a gyermektartásdíj és szüléssel járó költség érvényesítésének vonatkozásában.

A nettó munkabérnek azon része esetében, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, vagyis a 142 500 forintot, 33 vagy 50 százalékot meghaladó mértékű is lehet a levonás.

A levonásmentes munkabér vonatkozásában fontos megemlíteni, hogy maga a munkavállaló sem adhat „engedélyt” a munkáltatónak olyan mértékű levonásra, aminek következtében legalább ekkora összeget munkabérként nem kapna meg. Ezen rendelkezés alapja az, hogy ez az összeg a munkavállaló megélhetését szolgálja, így azt minden hónapban meg kell kapnia.

Tartozásigazolás

A bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján a munkáltatónak a munkaviszony megszűnésekor kötelező kiállítania egy igazolást arról, hogy milyen tartozások terhelik a munkavállaló bérét, s azokat milyen jogszabály, határozat alapján, kinek a részére kell levonni. Ezt az igazolást akkor is ki kell adnia a munkáltatónak, ha a munkavállalónak nincsen tartozása.

Munka törvénykönyve 2012-1992

Az új Mt. és a régi Mt. szövegét a jól ismert tükrös formába szerkesztettük.

Naprakész segítséget nyújt munkajogászoknak, bíráknak, HR-eseknek, joghallgatóknak.

Most rendelje meg!

 

Új munkaviszony létesítése esetén a munkavállaló köteles a tartozásigazolást az új munkáltatójának átadni, az új munkáltató pedig köteles a tartozásigazoláson szereplő összeget –a letiltásra irányadó szabályok betartása mellett – a munkabérből levonni.

Köteles-e a munkáltató levonni az összeget? Igen!

A munkáltatónak tehát kötelezettsége a letiltásban meghatározott összeg levonása az adós munkabéréből. Ezzel összefüggésben legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon értesítenie kell az adóst a letiltásról, illetve intézkednie kell arról, hogy a munkabér kifizetésének napján a tartozás levonása megtörténjen, és az kifizetésre kerüljön a végrehajtást kérőnek. A munkáltató további kötelezettsége, hogy a letiltás foganatosításának esetleges akadályáról a letiltást kibocsátó szervet értesítse.

A levonások teljesítésének elmulasztása esetén a munkáltató készfizető kezesként felel. Abban az esetben, ha a munkáltató alkalmazottja szándékosan nem teljesíti valamely tartozás levonását, az alkalmazottat terheli a felelősség.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.