A munkaidő-beosztás szabályai

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. augusztus 19.
Címkék: , ,
Rovat:
A munkaidő-beosztás módosításáról a felek szabadon megállapodhatnak, de az nem veszélyeztetheti a munkavállaló egészséges és biztonságos munkavégzéshez való jogát.

Az alapügy

A felperesi munkáltatónál a művezetők készítik, hathavi munkaidő-keret (októbertől-márciusig) figyelembevételével a munkaidő-beosztásokat, amelyek kihirdetése egy hétre előre a helyben szokásos módon, az üzemcsarnok faliújságára kifüggesztve történik. A változásokról is ilyen módon tájékoztatják, értesítik a munkavállalókat. Ha a munkaidő-beosztás módosításának szükségessége merül fel, a tárgynapot megelőző négy napon beül a művezetők szóban, személyesen tájékoztatják az érintett munkavállalókat, majd kölcsönös megállapodásukat írásba foglalják a módosítást megelőzően. Amennyiben az adott napra vonatkozóan módosítják a felek a munkaidő-beosztást, úgy a szóbeli tájékoztatás után az írásbeli megállapodást utólagosan írják alá. A munkaidő-beosztás módosítására a munkáltató formanyomtatványt rendszeresített, amely az eredeti munkaidő-beosztás mellett a kölcsönös megállapodással módosított munkaidő-beosztást is tartalmazza.

Az elsőfokú hatóság a munka- és pihenőidőre, a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezések foglalkoztató általi vizsgálata körében megállapította, hogy a felperesi munkáltató az Mt. 97. §-a, a munkaidő-beosztás szabályaira vonatkozó rendelkezéseit megsértette. A másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság határozatát azzal hagyta helyben, hogy az Mt. 135. § (2) bekezdés d) pontja a 97. § (1) bekezdéstől való eltérést kollektív szerződés hiányában nem enged, a munkáltató megszegte az Mt. 97. § (5) bekezdése munkaidő-beosztás módosítás szabályait.

Az elsőfokú bíróság döntése

A munkaügyi bíróság a hatóságok határozatait hatályon kívül helyezte megállapítva, hogy a négy napon belüli munkaidő-beosztás módosítására a munkavállalókkal való megbeszélést követően került sor. A váratlan megrendelés esetén lehetősége van a munkáltatónak a munkavállaló munkaidő-beosztásának négy napon belüli módosítására, amely munkáltatói intézkedés visszaéléshez nem vezethet. 2014-ben a megrendelések teljesítése érdekében szükség volt a műszakok átszervezésére, módosítására, amely megfelelt az Mt. 6. §-ában rögzített elveknek.

A Kúria megállapításai

A bíróság érdemben helyes döntésében kifejtett jogértelmezésével a Kúria nem értett egyet.

A felek között a vita tárgyát mindenekelőtt az képezte, hogy az Mt. 97. § (5) bekezdésében foglalt, a munkaidő-beosztás módosítását korlátozó rendelkezésektől – mely szerint „a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, a gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja” – a munkaviszonyban álló felek megállapodása alapján el lehetett-e térni. Az Mt. „A munka- és pihenőidő” cím alatti 86. §-134. §-aiban foglaltaktól való eltérést a törvényhozó az „Eltérő megállapodás” alcím alatti 135. §-ban szabályozta, melynek  (1) bekezdése a kogens szabályokat sorolja fel, amelyektől a felek megállapodása és kollektív szerződés sem térhet el, a (2) bekezdése pedig azokat a szabályokat, amelyektől kollektív szerződésben és kizárólag a munkavállaló javára lehet eltérni. A 135. § (2) bekezdés szerinti korlátozás a munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályok közül a közigazgatási határozatban felhívott 97. § (1) bekezdését – mely rendelkezés azokat a tényezőket határozza meg, amelyeket a munkáltató a munkaidő-beosztása során köteles figyelembe venni – érinti. E szabálytól a 135. § (2) bekezdés d) pontja szerinti eltérés lehetősége azt jelenti, hogy a munkaidő-beosztásnak kollektív szerződésben történő szabályozása esetén – figyelemmel arra, hogy a munkaidő-beosztás jogával a 96. § (2) bekezdés szerinti átengedés esetén a munkavállaló is élhet, illetve ettől függetlenül is –, a munkaidő-beosztás meghatározásakor a munkavállalókra kedvezőbb további szempontok is érvényre juttathatók. Az Mt. 97. § (5) bekezdése a (4) bekezdés szerint már közölt munkaidő-beosztás utólagos módosításának feltételeit határozza meg akként, hogy a munkáltatónak az adott napra vonatkozó beosztás (legalább 4 nappal korábban történő) módosítására ad lehetőséget, ha a gazdálkodásban vagy a működésben előre nem látható körülmény merül fel. A fenti rendelkezést tartalmazó 97. § (5) bekezdése a 135. §-ban felsorolt rendelkezések között nem szerepel, ami azt jelenti, hogy a felek eltérő megállapodását a törvényhozó a 135. §-ban nem zárta ki és nem korlátozta. A 97. § (1) bekezdése a munkaidő-beosztás alapvető elveit tartalmazó, a munkavállalók lényeges jogai (egészséges és biztonságos munkavégzés) védelmét és a munkáltató gazdasági érdekeit érvényre juttató szabályát – az alperes jogértelmezésével szemben – nem lehet kiterjesztően, a 97. § (5) bekezdésére is kiterjedően értelmezni. A törvényhozó azokon a területeken, ahol a kollektív szerződésben vagy a munkavállalóval történő megállapodástól való eltérés lehetőségét korlátozni akarta, ott pontosan – szakasz és bekezdés megjelölésével – meghatározta az adott szabályt, amelyek között a 97. § (5) bekezdése nem szerepel.

Mindebből az következik, hogy a munkaidő-beosztás módosítását a felek megállapodása alapján a 97. § (5) bekezdésében foglalt indokok és az ott meghatározott határidő vonatkozásában az Mt. 135. § rendelkezései nem zárják ki. Ez azonban nem jelenti a megállapodás „korlátlanságát”, az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítására irányuló, a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokban írt kötelezettségeit a munkáltató az ilyen tartalmú megállapodások megkötésekor is köteles betartani, a megállapodások nem sérthetik az Mt. más, a munkavállalók szabad rendelkezési jogát biztosító, vagy a munka díjazására vonatkozó szabályokat sem. A tanúvallomások alátámasztották, hogy a munkáltató által kezdeményezett, a hatóságok által vizsgált az előzetes beosztástól eltérő munkavégzés minden esetben, az erről szóló megállapodások utólagos írásba foglalása esetén is a felek megállapodásán alapult. Az érintetteknek lehetőségük volt arra, hogy azt visszautasítsák, arra nézve, hogy a felperes ezen munkavállalókkal szemben szankciókat alkalmazott volna vagy retorziót helyezett volna kilátásba, nem merült fel adat. A munkaidő-beosztás módosításához kapcsolódó díjazás jogszerűsége nem volt az ellenőrzés tárgya, ezért ezt a munkaügyi bíróság sem vizsgálta és a felülvizsgálati eljárásnak sem képezhette a tárgyát.

A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. alapján hatályában fenntartotta.


Kapcsolódó cikkek:


Munkakör megosztása: két munkavállaló egy munkakörben
2019. szeptember 10.

Munkakör megosztása: két munkavállaló egy munkakörben

A leggyakoribb munkaviszony típus az, amikor egy adott munkaszerződést egy munkáltató és egy munkavállaló köt meg. Előfordulhat azonban az, hogy akár munkavállalói, akár munkáltatói oldalon több személy van jelen. Előbbi esetében munkakör megosztásról, utóbbi esetben pedig több munkáltató által létesített munkaviszonyról beszélhetünk. Jelen írásunkban a munkakör megosztására fókuszálunk.

Kollektív szerződés a munkajogban
2019. szeptember 6.

Kollektív szerződés a munkajogban

A kollektív szerződés kizárólag a munkáltató és a munkavállalói szakszervezet egyetértésével köthető meg és eltérést enged az Mt-től mind a munkáltatók mind a munkavállalók javára.

900 ezer munkahelyet érinthet az automatizáció
2019. szeptember 5.

A mesterséges intelligencia hatása várhatóan a 2030-as évektől jelentkezik majd Magyarországon: a következő 15 évben 900 ezer munkahelyet is érinthetnek a technológiai változások - állítja tanulmányában a PwC.