A nyugdíjas tanárok továbbfoglalkoztatását javasolja a a Pedagógusok Szakszervezete

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pályakezdők béremelése mellett a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásának automatizmusával, illetve a végzős hallgatók bevonásával lehetne enyhíteni a pedagógushiányt – mondta a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke az érdekképviselet hétfői budapesti tanévnyitó sajtótájékoztatóján.

Szabó Zsuzsa hangsúlyozta: a pedagógushiány különösen a kistelepülési iskolákat veszélyezteti, ezért is szükség volna egy szolgálatilakás-programra, valamint arra, hogy a nyugdíj után továbbdolgozó pedagógusoknak ne kelljen választaniuk a nyugdíj és a bér között.

Hozzátette: a nyáron az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi) és az Innovációs és Technológiai Minisztériummal megállapodtak arról, hogy szeptemberben, illetve októberben szakmai egyeztetést tartanak a tárcák és a szakszervezet.

Mint mondta, évek óta megoldatlan probléma az is, hogy a jogszabály a pedagógusok heti óraszámát 22 és 26 óra között határozza meg, így intézményenként eltérő időt dolgoznak a pedagógusok ugyanazért a bérért.

Továbbá egyre kevesebb a fiatal, mert a kezdő 200 ezer forintos bér nem elegendő arra, hogy a pályán tartsa a frissdiplomásokat – fűzte hozzá.

Arról is szólt, hogy a PSZ – korábbi döntésével ellentétben – részt kíván venni a Köznevelési Stratégiai Kerekasztal munkájában, és képviseltetik magukat a Szakképzési és Innovációs Tanácsban is.

Gosztonyi Gábor, az érdekképviselet alelnöke az Emmi által a pedagógusokhoz eljuttatott kérdőívvel kapcsolatban aggályosnak nevezte az internetes aktivitásra és az intézményekre vonatkozó kérdéseket. Az utóbbiakra adott válaszok alapján ugyanis egy-egy kistelepülési intézmény azonnal beazonosítható, így nem biztosított az anonimitás. Azt javasolják a tárcának, hogy vegye ki ezeket a kérdéseket a kérdőívből – mondta.

Totyik Tamás, a szakszervezet másik alelnöke arról beszélt, hogy a nemzeti alaptanterv (Nat) tervezete szerintük szembemegy az európai trendekkel.

Közölte: a tervezet alapján a tananyag nem hogy nem csökken, hanem egyes esetekben még bővül is. Továbbá növeli az esélyegyenlőtlenséget, mert ugyanannak a tanítását követeli meg a fővárosi elitiskolában, mint az ország legszegényebb járásában. Emellett az alsó tagozatban bevezetendő mindennapos művészeti nevelés tovább szűkíti a gyermekek szabadidejét.

Totyik Tamás súlyos gondnak nevezte, hogy a szakközépiskolák tanterve nem látott napvilágot.

(MTI)

---