A nyugdíjbiztosításokra járó adóvisszatérítés szabályozása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2014-es adómódosítások a személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvényben ismét több ponton érintik az üzleti biztosításokkal összefüggő előírásokat. Ezek egyike a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adókedvezmény bevezetése.


A Szja törvényben 2010. január 1-jétől megszűnt a nyugdíj- és életbiztosításokra történő díjfizetések adókedvezménye. A hatályos rendelkezések szerint a magánszemélyt csak az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetései, valamint nyugdíj-előtakarékossági számlájára történő befizetései után jogosult adóvisszatérítésre (lényegében adójóváírásra). A biztosítók hátrányos megkülönböztetését szünteti meg a törvény 2014. január 1-jén hatályba lépő új 44/C. §-a, amely szerint a 2014. évi összevont adóalap adójából már a nyugdíjbiztosításra történő befizetések alapján is jár adóvisszatérítés.

Az új szabályozás lényegében az összevont adóalap adójáról való rendelkezés lehetőségét terjeszti ki az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári, valamint nyugdíj-előtakarékossági befizetésekre vonatkozó rendelkezéshez hasonló előírásokkal, a korábbinál szűkebb körben a nyugdíjbiztosításokra.

A nyugdíjbiztosítás fogalma

A Szja törvény alkalmazásában nyugdíjbiztosításnak kizárólag az olyan életbiztosítás minősül, amely esetében a biztosító által vállalt teljesítést (kifizetést)

  • a biztosított halála, vagy
  • a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése, vagy
  • az egészségi állapot legalább 40 százalékos mértékű károsodása, vagy
  • lejárati szolgáltatás esetén a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított által történő elérése

váltja ki.

További feltétel, hogy a szerződés létrejöttétől a biztosító teljesítéséig legalább 10 évnek kell eltelnie. Ez alól kivétel, ha a biztosítói teljesítést a biztosított halála, rokkantsági, rehabilitációs ellátásra való jogosultsága váltja ki, valamint ha a biztosító teljesítése olyan nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás, amely a folyósítás megkezdésétől számítva legalább a 10. év végéig vagy a biztosított haláláig illeti meg a magánszemélyt.

Tudjon meg többet a 2014-es nyugdíj szabályokról Széll Zoltánnétól és Dr. Bakó Józsefnétől

Jelentkezzen most rendezvényünkre!

Az előzőek értelmében tehát nem tekinthető nyugdíjbiztosításnak az olyan biztosítás, amely nem tartalmazza mind a négy teljesítési lehetőséget (biztosítási eseményt), illetve amely a nyugdíjbiztosításhoz kötött egyéb kiegészítő biztosítási eseményekre is kiterjed.

Mennyi adóvisszatérítés jár?

Az új rendelkezés szerint a nyugdíjbiztosítási szerződés magánszemély szerződőjét – első ízben a 2014. évi adóbevallásában tett nyugdíjbiztosítási nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján – az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a biztosításra befizetett összeg után 20 százalék, de legfeljebb évi 130 ezer forint adó-visszatérítés illeti meg a Magyarországon, vagy más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződésre az adóévben szerződőként befizetett összeg után.

A visszatérítés a szerződő helyett kifizetőnek nem minősülő magánszemély (például családtag) által fizetett adómentes díjak után és a kifizetőnek nem minősülő más személy (például külföldi munkáltató) által fizetett – a magánszemélynél adóköteles – díjak után is jár, ugyanakkor, ha a díjfizetője például hazai munkáltató vagy bármely más kifizetőnek minősülő személy, a kedvezmény nem érvényesíthető (ilyenkor a kifizetőnek 51,17 százalék közterhet kell fizetnie az általa vállalt díjak után).

A kedvezmény kizárólag a 2013. december 31-e után megkötött nyugdíjbiztosítási szerződések díjára vonatkozik. A rendelkezés egyértelműen kizárja a hatálybalépés előtt kötött életbiztosítási szerződések utóbb történő módosításával létrejövő nyugdíjbiztosításokat is a kedvezményből, viszont a 2014-től megkötött életbiztosítások szerződésmódosításával létrejövő nyugdíjbiztosítások esetében a módosítást követően befizetett díjakra érvényesíthető az adóvisszatérítés.

A nyugdíjbiztosítási nyilatkozat

Nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot a magánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján teheti meg. Az a magánszemély számára kiadott igazoláson a biztosítónak a saját pénzforgalmi számlaszámát is fel kell tüntetnie, és azt az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adókedvezményre jogosító igazolás kiállítására vonatkozó előírásainak megfelelően a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, de legkésőbb az adóévet követő év február 15-ig kell kiadnia, és a kiadott igazolásról – tartalmának közlésével – az adóévet követő év január 31-éig elektronikus úton adatot kell szolgáltatnia az adóhatóságnak.

Az adóvisszatérítést a magánszemély nem kapja kézhez, az adóhatóság a nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban a magánszemély által megjelölt olyan, biztosító pénzforgalmi számlájára teljesíti. Ennek megfelelően a magánszemély nyugdíjbiztosítási nyilatkozatának tartalmaznia kell a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget, valamint annak a biztosítónak nevét, pénzforgalmi számlaszámát, amelyhez a visszatérített adót utalni kéri, továbbá az ennél a biztosítónál kötött nyugdíjbiztosítási szerződés egyedi azonosító számát (szerződésszámát).

Fontos tudnivaló, hogy az adóvisszatérités kiutalására csak olyan biztosítót lehet feltüntetni, amelynél (vagy jogelődjénél) a biztosító igazolása szerint történt az adóévben a rendelkezési jogosultságot megalapozó nyugdíjbiztosítási szerződésre díjbefizetés. Ha több biztosítónál is történt nyugdíjbiztosítási szerződésre díjbefizetés az adóévben, a rendelkezési jogosultság az összes befizetés együttes összegére érvényesíthető, de annak 20 százalékát (legfeljebb 130 ezer forintot) teljes egészében csak az említett biztosítók közül megjelölt egy biztosítóhoz lehet utaltatni.

Nem tehet nyugdíjbiztosítási rendelkező nyilatkozatot az a magánszemély, aki a nyilatkozattétel időpontjában nyugdíjbiztosításnak minősülő biztosítási szerződéssel – mint szerződő – már nem rendelkezik, kivéve, ha ennek oka a nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése, illetve a biztosító által vállalt, a rendelkezési jogosultságot megalapozó biztosítási szolgáltatás igénybevétele.

Az adó kiutalása

A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott összeget az adóhatóság akkor utalja ki, ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját az adóbevallásra nyitva álló határidőn belül (május 20-áig) megfizette. A kiutalás az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő személyi jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint történik, vagyis a bevallás, adóhatósági adómegállapítás (illetve a rendelkező nyilatkozat) beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban az adóévet követő év március 1-jétől.

Késedelmes adófizetés, rendezetlen tartozás esetén a megfizetést követően a magánszemélynek kérelmeznie kell a kiutalást, aminek alapján a kiutalásnak 30 napon belül kell megtörténnie.

Az előbbi rendelkezésektől eltérően a biztosító végelszámolása, felszámolása, tevékenységének felfüggesztése esetén az adóhatóság értesítése alapján a magánszemély a teljesítést kérheti – nyilatkozata szerint, ha van más biztosítónál fennálló nyugdíjbiztosítási szerződése – ezen más biztosító pénzforgalmi számlájára, ennek hiányában a saját pénzforgalmi számlájára vagy a lakcímére.

Ha a rendelkező nyilatkozatban megjelölt biztosítónál a kiutalás teljesítésének idején a magánszemély nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése, illetve a biztosító által vállalt, a rendelkezési jogosultságot megalapozó biztosítási szolgáltatás igénybevétele miatt már nem rendelkezik nyugdíjbiztosítási szerződéssel, az adóvisszatérítést a biztosító a magánszemély

  • más biztosítónál fennálló nyugdíjbiztosítási szerződésére való jóváírás céljából a magánszemély nyilatkozata alapján ezen biztosítóhoz továbbutalja;
  • nyugdíjbiztosítási szerződésének nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése esetén minden további rendelkezés nélkül a magánszemélynek kiutalja;
  • halála esetén minden további rendelkezés nélkül a kedvezményezett(ek), illetve a kedvezményezettnek minősülő örökösök részére kiutalja;
  • az előzőekben nem említett esetben, illetve a magánszemély nyilatkozata hiányában az adóhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára visszautalja.

A beszedési számlára visszautalt összegre a magánszemély az adóhatósághoz benyújtott külön kérelem alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy nyugdíjbiztosítási szerződése neki fel nem róható okból szűnt meg.

Visszafizetési kötelezettség

Az adó-visszatérítést a magánszemélynek húsz százalékkal növelten vissza kell fizetnie, ha a szerződés nyugdíjbiztosítási szolgáltatás nélkül megszűnik, vagy a szerződés úgy módosul, hogy az a módosítást követően a Szja törvény rendelkezései szerint már nem minősül nyugdíjbiztosításnak. Ilyen esetben ezt a kötelezettséget a biztosítónak kell megállapítania, a biztosítói kifizetés összegéből (ha van ilyen) le kell vonnia, a rá vonatkozó bevallási szabályok szerint be kell vallania és az adóhatóság számára a bevallás benyújtásának határidejéig meg kell fizetnie, valamint igazolást kell kiadnia a magánszemély részére.

Ha a levonásra a nyugdíjbiztosítási szerződés bármely ok miatt nem nyújt fedezetet, vagy a visszafizetési kötelezettség a szerződés módosítása miatt keletkezik, a biztosítónak az igazoláson fel kell tüntetnie a részben vagy egészben le nem vonható összeget, és fel kell hívnia a magánszemély figyelmét arra, hogy a le nem vont részt ő köteles megfizetni. A magánszemélynek a biztosító által kiadott igazolás alapján az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában kell bevallania a visszafizetendő összeget, és azt a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.

A külföldi biztosítóval kötött szerződésre vonatkozó tudnivalók

A más EGT-államban letelepedett (külföldi) biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés esetén az adóvisszatérités abban az esetben jár, ha a magánszemély az adóévre rendelkezik a külföldi biztosító olyan – az állami adóhatóság által közzétett formában kiállított – igazolásával, amely tartalmazza a biztosító

  • nevét (megnevezését), címét (székhelyét), a letelepedése szerinti állam állami adóhatósága (vagy annak megfelelő pénzügyi hatósága) által megállapított azonosító jelét,
  • közlését, hogy mely államban rendelkezik illetőséggel,
  • igazolását arról, hogy a magánszeméllyel kötött biztosítási szerződés a Szja törvény rendelkezése szerinti nyugdíjbiztosításnak minősül,
  • kötelezettségvállalását arra, hogy a visszajáró adót a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésére írja jóvá,
  • nyilatkozatát arról, hogy olyan szerződéses jogviszonyban áll a magánszeméllyel, amely alapján képes az e törvényben foglalt, a kifizetőnek minősülő biztosítóra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére és e kötelezettség teljesítését vállalja.

A külföldi biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés esetén a magánszemély csak az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában gyakorolhatja rendelkezési jogosultságát, feltüntetve a külföldi biztosító nevét (megnevezését), címét (székhelyét), továbbá azt az államot, amelyben a biztosító belföldi illetőségűnek minősül. Amennyiben a magánszemély külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján gyakorolta az adó feletti rendelkezési jogosultságát, utóbb, ha visszafizetési kötelezettség terheli, azt szintén az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában kell bevallania és a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.

Közös szabályok többféle rendelkező nyilatkozat esetén

Ha a magánszemély önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban és nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban is rendelkezik az adójáról, az adóhatóság által átutalt összeg (együttesen) nem haladhatja meg a 280 ezer forintot. Amennyiben az összevont adóalap megfizetett adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg teljes visszatérítését nem teszi lehetővé, vagy a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg a 280 ezer forintot meghaladja, az adóhatóság a nyilatkozatokban megjelölt összegek arányát veszi figyelembe, de azok összege külön-külön ilyenkor sem haladhatja meg az adott rendelkezési jogcímre irányadó összeghatárt.

Ha a magánszemély önellenőrzése, vagy az adóhatóság utólagos adómegállapítása következtében utólag megváltozik az összevont adóalap adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része, az nem befolyásolja az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat, a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat, illetve a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat szerint utalandó összeg nagyságát. Azonban, ha az önellenőrzés vagy az utólagos adómegállapítás az adó fennmaradó részét olyan mértékben lecsökkenti, hogy az már nem éri el az átutalt összeget, a mutatkozó különbözetet, amennyiben az több mint ötezer forint, az adóhatóság határozatban személyi jövedelemadó kötelezettségként írja elő.

2014. január 9: Adónap

ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról!

Időpont: 2014. január 9.

Helyszín: Danubius Hotel Arena, 1148 Budapest Ifjúság útja 1-3

Program:

  • 09.00-10.00     Az adózás rendjéről szóló törvény változásai      
  • 10.15-11.45     Személyi jövedelemadó változásai          
  • 13.00-14.00     Járulékok változásai                  
  • 14.00-15.30     Általános forgalmi adó változásai          
  • 15.45-16.45     Társasági adó változásai  

Előadók:

  • Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd, adószakértő, c. egyetemi tanár ELTE jogi kar
  • Dr. Németh Nóra tanácsos, NAV
  • Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV
  • Széll Zoltánné szakmai főtanácsadó, NAV

További információk és jelentkezés itt

Az új kedvezmény bevezetésével összefüggő további változás, hogy az önkéntes pénztáraknál a befizetések után járó 20 százalék visszatérítési keret értékhatára 2014-től egységesen 150 ezer forint lesz. Eszerint első ízben a 2014. évi adóbevallásban a befizetésekről adott önkéntes pénztári rendelkező nyilatkozatokban a visszatérítés mértéke már nem függ attól, hogy a magánszemélyek mikor töltik be a jogszabályok alapján rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és attól sem, hogy a befizetés melyik típusú pénztárba történt. Ugyanakkor a felemelt kereten belül változatlanul megmaradnak az egészségpénztárban, önsegélyező pénztárban az egyéni számlán fennálló számlakövetelésből elkülönített lekötés, valamint a prevenciós szolgáltatásra fordított összeg után járó 10 százalék többlet-visszatérítéssel kapcsolatos előírások.



Kapcsolódó cikkek

2022. június 30.

Mit tehet a munkaadó a munkahelyi ghosting ellen?

Számtalan esetet hallani arról, hogy a munkáltató a kiválasztási folyamat során visszajelzés nélkül tűnik el, vagy amikor a munkavállaló egyszerűen úgy vet véget a munkaviszonyának, hogy nem megy munkába többé – derül ki a Bán & Karika Ügyvédi Társulás elemzéséből.

2022. június 29.

A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyra vonatkozó speciális korlátozások

Amennyiben megállapításra kerül, hogy a munkáltató köztulajdonban áll, akkor az általa létesített munkaviszonyokra néhány eltérő rendelkezést kell alkalmazni. Ezek az eltérések korlátozzák a felek szerződési szabadságát, megállapodásaik tartalmát annak érdekében, hogy megóvásra kerüljön a köztulajdonban álló vagyon, csökkenthető legyen az azzal való visszaélések száma.