A rejtett húzóágazat – infografika

Szerző: Zsubori Ervin
Dátum: 2017. április 13.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csaknem 7 ezer milliárd forinttal dobná meg a magyar GDP-t, ha a gazdasági szempontból ma láthatatlan – s nagyrészt továbbra is a nőkre háruló – háztartási munkát is beszámítanák. Az InfoTandem infografikája.


Az olló szűkül, de még mindig toronymagasan a nők járnak az élen, ha otthoni munkáról van szó. Míg a nyolcvanas évek végén 3,4-szer több időt fordítottak háztartási teendőkre, mint a férfiak, addig 2010-ben már „csak” 2,4-szer annyit. Ez úgy jön ki, hogy a KSH időmérleg-felmérése szerint három évtizede a nők napi átlagban még 208 percet áldoztak erre az életükből, s ez visszament 183 percre, a férfiak pedig mindeközben szerény 62 percről felküzdötték magukat egészen 78 percig. Mint látszik, ez még mindig nem éri el egy normál bajnoki meccs tiszta játékidejét sem… A hagyományos nemi szerepek tehát még igencsak léteznek-e téren, amit a munkák megoszlása is mutat. A konyha például továbbra is főként a nők terrénuma, az általuk vállalt idő csaknem fele oda kötődik. A férfiak becsületére legyen mondva, azért itt is mutatkozik némi felzárkózás. Egyrészt időben – 9-ről 18 percre kúszott fel, vagyis megduplázódott náluk ez a terület a jelzett periódusban –, másrészt a vállalkozó szellemet tekintve: míg a nyolcvanas évek második felében mindössze a férfiak 28 százaléka ragadott időnként fakanalat, addig manapság már a 43 százalékuk dicsekedhet ezzel.

A mosás, vasalás terén esélytelennek tűnik a kiegyenlítődés – továbbra is 20-soros az eltérés –, s a mosogatást tekintve is több mint 5-szörös a nők fölénye. Ami a takarítást, rendrakást illeti, azt gondolhatnánk, itt akár fele-fele alapon is lehetne osztozkodni, ehhez képest a férfiak évtizedek óta lecövekeltek 7–8 perc magasságában, ami mostanság 4-szeres differenciának felel meg. A házkörüli munkáknál aztán fordul a kocka, itt az „erősebbik nem” kemény félórácskát is bevállal egy átlagos napon, szemben a 10 perces női penzummal. A különféle karbantartó, javító feladatok pedig már-már férfimonopóliumnak számítanak, cserébe viszont továbbra is átengedik a nőknek a varrást, ruhanemű-javítást (utóbbiak pár évtizede még negyed órát is elvittek naponta, ma már 3 perc, ha jut rájuk).

Egyébiránt a házimunkára fordított idő az életkor előrehaladtával növekszik: a 20–29 éves nők például naponta 106 percet, a negyvenes éveikben járók három órát, a 60–74 évesek pedig 206 percet szánnak erre. A férfiaknál ugyanez a három korosztály 23, 38, illetve 50 percet tud felmutatni.

Mindez kifelé tulajdonképpen rejtve, de mindenképpen fizetség nélkül zajlik – a háztartást működtetve, a családról gondoskodva. A KSH szakemberei kiszámolták, ha ez a fajta „láthatatlan” munka, illetve az egyéb, közösségek javára végzett fizetetlen tevékenység is beleszámítana az ország gazdasági teljesítményébe, akkor az 25 százalékkal – becslések szerint évi 6836 milliárd forinttal – növelné a magyar GDP-t.


Kapcsolódó cikkek:


Kevesebben dolgoznak többért a turizmusban
2019. július 19.

Tavaly a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a vállalkozások az előző évhez képest 4,9 százalékkal kevesebb, 180 ezer dolgozót foglalkoztattak, a dolgozók átlagkeresete 13 százalékkal 212 ezer forintra nőtt.

Még mindig a munkaerő-problémák miatt álmatlanok a vezérigazgatók
2019. július 16.

Még mindig a munkaerő-problémák miatt álmatlanok a vezérigazgatók

Hogyan hidalnák át a vezérigazgatók világszerte a munkavállalóik szakképzettségi hiányosságait? Miként segítheti a technológia a munkahelyi produktivitást? Ki a felelős az automatizálás miatt elbocsátott munkavállalókért? Ezekre a kérdésekre is választ ad a PwC Talent Trends 2019: Upskilling for a Digital World tanulmánya, amely 3200 első számú vezető válaszai alapján készült.

A megváltozott munkaképességűek több mint harmadának van állása
2019. július 16.

A megváltozott munkaképességűek több mint harmadának van állása

A megváltozott munkaképességűek elhelyezkedési lehetőségeinek folyamatos javítását célzó intézkedések, valamint a munkaerőhiány együttes hatására a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátája a 2011-ben mért 18 százalékról mára 35 százalék körüli szintre emelkedett a Trenkwalder becslése szerint.