A rejtett húzóágazat – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csaknem 7 ezer milliárd forinttal dobná meg a magyar GDP-t, ha a gazdasági szempontból ma láthatatlan – s nagyrészt továbbra is a nőkre háruló – háztartási munkát is beszámítanák. Az InfoTandem infografikája.

Az olló szűkül, de még mindig toronymagasan a nők járnak az élen, ha otthoni munkáról van szó. Míg a nyolcvanas évek végén 3,4-szer több időt fordítottak háztartási teendőkre, mint a férfiak, addig 2010-ben már „csak” 2,4-szer annyit. Ez úgy jön ki, hogy a KSH időmérleg-felmérése szerint három évtizede a nők napi átlagban még 208 percet áldoztak erre az életükből, s ez visszament 183 percre, a férfiak pedig mindeközben szerény 62 percről felküzdötték magukat egészen 78 percig. Mint látszik, ez még mindig nem éri el egy normál bajnoki meccs tiszta játékidejét sem… A hagyományos nemi szerepek tehát még igencsak léteznek-e téren, amit a munkák megoszlása is mutat. A konyha például továbbra is főként a nők terrénuma, az általuk vállalt idő csaknem fele oda kötődik. A férfiak becsületére legyen mondva, azért itt is mutatkozik némi felzárkózás. Egyrészt időben – 9-ről 18 percre kúszott fel, vagyis megduplázódott náluk ez a terület a jelzett periódusban –, másrészt a vállalkozó szellemet tekintve: míg a nyolcvanas évek második felében mindössze a férfiak 28 százaléka ragadott időnként fakanalat, addig manapság már a 43 százalékuk dicsekedhet ezzel.

A mosás, vasalás terén esélytelennek tűnik a kiegyenlítődés – továbbra is 20-soros az eltérés –, s a mosogatást tekintve is több mint 5-szörös a nők fölénye. Ami a takarítást, rendrakást illeti, azt gondolhatnánk, itt akár fele-fele alapon is lehetne osztozkodni, ehhez képest a férfiak évtizedek óta lecövekeltek 7–8 perc magasságában, ami mostanság 4-szeres differenciának felel meg. A házkörüli munkáknál aztán fordul a kocka, itt az „erősebbik nem” kemény félórácskát is bevállal egy átlagos napon, szemben a 10 perces női penzummal. A különféle karbantartó, javító feladatok pedig már-már férfimonopóliumnak számítanak, cserébe viszont továbbra is átengedik a nőknek a varrást, ruhanemű-javítást (utóbbiak pár évtizede még negyed órát is elvittek naponta, ma már 3 perc, ha jut rájuk).

Egyébiránt a házimunkára fordított idő az életkor előrehaladtával növekszik: a 20–29 éves nők például naponta 106 percet, a negyvenes éveikben járók három órát, a 60–74 évesek pedig 206 percet szánnak erre. A férfiaknál ugyanez a három korosztály 23, 38, illetve 50 percet tud felmutatni.

Mindez kifelé tulajdonképpen rejtve, de mindenképpen fizetség nélkül zajlik – a háztartást működtetve, a családról gondoskodva. A KSH szakemberei kiszámolták, ha ez a fajta „láthatatlan” munka, illetve az egyéb, közösségek javára végzett fizetetlen tevékenység is beleszámítana az ország gazdasági teljesítményébe, akkor az 25 százalékkal – becslések szerint évi 6836 milliárd forinttal – növelné a magyar GDP-t.


Kapcsolódó cikkek

2023. január 31.

Béremelést követelnek a közszolgálati dolgozók szakszervezetei

Tizenharmadik havi juttatást és további bérfejlesztést követelnek a közszolgálatban dolgozó szakszervezetek – jelentette be Boros Péterné, az Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke az érdekvédők Állj ki magadért és állj le 5 percre január 31-én! címmel megrendezett hétfői, közös sajtótájékoztatóján, Budapesten.

2023. január 31.

Trenkwalder: versenyeznek a munkáltatók a megváltozott munkaképességűekért

A tavalyi 1,8 millió forintról idén 2 088 000 forintra nőtt a rehabilitációs hozzájárulás, melynek hatására várhatóan tovább nő a munkáltatók igénye a megváltozott munkaképességű (MMK) dolgozók iránt. A munkaerőpiacon azonban egyre nehezebb ilyen alkalmazottat találni. A hiányt erősíti, hogy sok munkavállaló tart attól, hogy felvállalja, vagy egyáltalán megszerezze az MMK-minősítést, pedig a Trenkwalder tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelenlegi helyzetben az jelentősen meg is könnyítheti az elhelyezkedést.

2023. január 27.

87 ezer forintnál kevesebbhez jut havonta a fiatalok fele

A K&H felmérése szerint éves összevetésben 16 százalékkal nőtt a 19-29 évesek személyes jövedelme, így a múlt év utolsó negyedévében átlagosan havi 143 ezer forintot tett ki. A fiatalok ötödének nincs semmilyen jövedelme, további 20 százaléknak 100-199 ezer forint jut, 11 százalékuk pedig 300 ezer forint feletti bevételről beszélt. Árnyaltabb a kép a mediánértékeket nézve: a fiatalok fele kevesebb mint 87 ezer forintot kap, a többiek ennél magasabb jövedelemmel rendelkeznek.