A részmunkaidős foglalkoztatásban hisz az Aldi


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Továbbra is a részmunkaidős foglalkoztatási modellt alkalmazza az Aldi Magyarország, mert tapasztalataik szerint ez a legjobb megoldás a megfelelő létszámú munkaerő biztosítására – mondta Kulcsár Dénes, a társaság ügyvezető igazgatója a cég keddi budapesti sajtóbeszélgetésén.

A diszkontlánc a februári adatok szerint mintegy 3800 dolgozót foglalkoztat 144 magyarországi üzletében és biatorbágyi központjában, de csak 10-20 százalékuk dolgozik teljes, heti 40 órás munkaidőben.

A részmunkaidő kedvező megoldás egyebek mellett a gyermekes anyáknak vagy azoknak a fiataloknak, akik még tanulnak, így szívesen veszik igénybe ezt a lehetőséget – hangsúlyozta.

A munkaidőt rugalmasan szervezik, vannak heti 30-35 órában, de 10 órában dolgozók is. Főként az üzletekben dolgozó több mint 3000 alkalmazott között vannak túlnyomó többségben részmunkaidősök.

Kulcsár Dénes elmondta: korábban megpróbáltak egyes kiemelt időszakokra felvenni külső munkaerőt, de ez a megoldás nem vált be, a külsősöknek nehézséget jelentett az Aldi elvárásainak teljesítése.

A kiemelt időszakokban, karácsonykor és húsvétkor számítanak a kiugró forgalomra az üzletvezetők, ennek megfelelően szervezik a munkabeosztást. Az üdülőhelyek, főként a Balaton nyári forgalmát a munkaerő átcsoportosításával oldják meg, az Aldi önként jelentkező dolgozói vállalnak hosszabb-rövidebb időszakra munkát a tóparti üzletekben, szállásukat a vállalat fizeti. Ugyanez vonatkozik a fesztiválokra is, ahová az Aldi kitelepül.

Túlórát néhány váratlan eset kivételével nem kötelező vállalni – mondta Kulcsár Dénes.

Az Aldi 2008-ban nyitotta első üzletét Magyarországon, az ügyvezető igazgató tájékoztatása szerint azóta egyszer sem fordult elő, hogy a munkaerőhiány veszélyeztette volna valamelyik üzlet működését.

Létszámhiány most sincs, ugyanakkor folyamatosan keresnek dolgozókat, 100-150 embert fel tudnának venni. Nem a jelentkezők száma alacsony, a megfelelő munkaerőt nehéz megtalálni. A legtöbb munkakörben szakirányú képzettséget nem vár el az Aldi.

Az első év a legkritikusabb időszak, jelenleg a munkatársak mintegy 25 százaléka megy el egy éven belül, de korábban nagyobb is volt ez az arány. A három éve a vállalatnál dolgozók esetében már csak egyszámjegyű a fluktuáció. A magyarországi induláskor felvett munkatársak harmada ma is a cégnél dolgozik.

A megfelelő munkaerő megtalálása hosszabb ideig tart, mint 5-6 évvel ezelőtt, de az Aldi tapasztalatai szerint az utóbbi egy évben javult a helyzet. A legnehezebb dolgozót felvenni Budapesten és az agglomerációban, illetve az ország nyugati megyéiben.

Az Aldi az elmúlt években évi 6 új üzletet nyitott Magyarországon, ezt szeretnék elérni idén is. Az új üzletek nyitását nem akadályozza a munkaerőhiány.

A bolti eladók kezdő bére bruttó 322 800 forint, ezt az első három évben automatikusan emelik, ugyancsak van fizetésemelés a 6. és a 10. év után, ezzel szeretnék megtartani a dolgozókat. Tíz év után az alapbér bruttó 406 500 forint.

Tavaly az Aldi Magyarország 20,3 milliárd forintot fordított a dolgozók bérezésére.

Az Aldi Magyarország nettó árbevétele 208,3 milliárd forint volt a legutóbbi lezárt üzleti évben, 2018-ban, adózás előtti eredménye 5,4 milliárd forint.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

87 ezer forintnál kevesebbhez jut havonta a fiatalok fele

A K&H felmérése szerint éves összevetésben 16 százalékkal nőtt a 19-29 évesek személyes jövedelme, így a múlt év utolsó negyedévében átlagosan havi 143 ezer forintot tett ki. A fiatalok ötödének nincs semmilyen jövedelme, további 20 százaléknak 100-199 ezer forint jut, 11 százalékuk pedig 300 ezer forint feletti bevételről beszélt. Árnyaltabb a kép a mediánértékeket nézve: a fiatalok fele kevesebb mint 87 ezer forintot kap, a többiek ennél magasabb jövedelemmel rendelkeznek.

2023. január 27.

Mit tartogat az Mt.-módosítás a beteget gondozó munkavállalók részére? – A gondozói munkaidő-kedvezmény

A munka törvénykönyvének 2023. január 1-i módosítása sokféle tárgykört ölelt fel a próbaidő szabályaitól kezdve a munkavállaló számára adandó tájékoztatáson át az egészségügyi alkalmatlanság teljesítésre gyakorolt hatásáig. A módosítások érintettjei közül kiemelhetünk egy olyan munkavállalói csoportot, akiknek az új rendelkezések számos kedvezményt ígérnek annak érdekében, hogy munkaviszonyukban és magánéleti nehézségeik terén is helyt állhassanak: ők a beteget gondozó munkavállalók. E cikksorozatunkban a rájuk vonatkozó szabályokat tekintjük át részletesen.

2023. január 26.

Duplájára emeli a kormány a munkába járás kedvezményes költségtérítését

Duplájára emeli a kormány a munkába járás kedvezményes költségtérítését, ez több százezer munkavállalónak komoly anyagi támogatás, és megkönnyíti a munkába járást – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke csütörtökön az M1 aktuális csatornán.