A szabadság kiadása részmunkaidőben

Szerző: Kártyás Gábor
Dátum: 2018. november 20.
Címkék: ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szabadság a részmunkaidőben dolgozó munkavállalót is megilleti, mégpedig azonos mértékben, mint a teljes munkaidős kollégáit. De hogyan kell kiadni a szabadságot, ha a munkavállaló nem heti öt napon dolgozik? Vajon öt nap szabadságot kell kiírni akkor is, ha a csak hétfőn, szerdán és pénteken van beosztva a munkavállaló?

A Munka Törvénykönyve nem tesz különbséget a szabadság mértékében aszerint, hogy a foglalkoztatásra rész- vagy teljes munkaidőben kerül-e sor. Ezért, ugyanannyi szabadság jár a munkavállalónak, ha csak napi négy órára szerződik, mintha az általános teljes munkaidőben dolgozna. Ugyanakkor, a részmunkaidős foglalkoztatásnál gyakori az egyenlőtlen munkaidő-beosztás. Például, a napi négy órás munkaidőt a munkavállaló akként teljesíti, hogy az egyik héten hétfőn, szerdán és pénteken dolgozik nyolc-nyolc órát, majd a második héten kedden és csütörtökön teljesít nyolc-nyolc óra munkavégzést. Kérdéses lehet a szabadság kiadása olyan munkarendben, ahol a munkavállalónak rendszeresen vannak „nulla órás munkanapjai” (amikorra nincs beosztva munkaidő).

Ilyen esetekben abból kell kiindulni, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett a szabadság kiadása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani.

Az első lehetőség, hogy a szabadság kiadása és elszámolása munkanapban történik. Ebben az esetben úgy kell eljárni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Úgy kell tehát megítélni, hogy a munkavállalónak heti öt munkanapja és két pihenőnapja van. A példaként vett esetben: az öt munkanap közül az egyik héten három napon nyolc órát, két napon nulla órát teljesít, míg a rákövetkező héten két napon nyolc órára, három napon pedig nulla órára van beosztva. Így heti három, illetve heti két munkanapján dolgozza le a munkaidejét (ezért kell ezt egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak tekinteni).

Szabadságot nem csak arra a napra kell neki kiadni, amikor be volt osztva nyolc órára, hiszen a fennmaradó egy napja nem pihenőnap és nem is munkaszüneti nap. Fontos ugyanakkor, hogy ilyen esetben minden szabadságnapot a munkavállaló napi munkaidejével kell elszámolni, ami a fenti esetben négy óra napi munkaidőt jelent. Míg tehát nincs akadálya, hogy a munkavállaló csak a szerdai napjára kérjen szabadságot, ezzel nem kell automatikusan csütörtökre és péntekre is szabadságra küldeni, ám a szerdai napra csak négy óra teljesített munkaideje lesz.

A másik lehetőség az órákban való elszámolás. Ez alapján a szabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani. Ilyenkor egy munkanap szabadság a munkavállaló (szerződés szerinti) napi munkaidejével egyező óraszámnak felel meg. A kérdéses példában egy munkanap négy óra napi munkaidőt jelent. Például, ha a munkavállaló az első héten hétfőtől péntekig kíván mentesülni a munkavégzés alól, erre az időre összesen 24 óra szabadságot kell igénybe vennie, ami hat munkanap szabadságot jelent (hiszen egy nap szabadság ebben az esetben a napi munkaidővel egyezően négy óra). A második héten a teljes heti mentesülés viszont 16 óra távollétet, azaz csak négy nap szabadságot jelent.

Az órás elszámolásnál a teljesített munkaidőt is a beosztás szerinti munkaidővel kell elszámolni, azaz úgy kell tekinteni, hogy a szabadságon lévő munkavállaló annyi órát teljesített, mint amennyire a távollét napján eredetileg is be volt osztva. Ebből az is következik, hogy ha a munkavállaló csak egy napra kér szabadságot, amikor be volt osztva (pl. szerdára), az az egy nap nyolc óra távollétet jelent, ami tehát két munkanap szabadság felhasználásával oldható meg.

A szabadság kétféle elszámolási módja között a munkáltató jogosult választani, ám választását a naptári év során nem változtathatja meg. Annak viszont nincs akadálya, hogy különböző munkavállalói esetén más-más elszámolást alkalmazzon.


Kapcsolódó cikkek:


400 munkást vesz föl a Suzuki
2020. május 22.

A leállás idején megváltak a kölcsönzött dolgozói létszámtól, most viszont úje embereket vesznek fel, hogy június 29-én újraindíthassa a második műszakot is a termelésben

Nagy leépítés jön a Nemaknál
2020. május 21.

Működési sajátosságai miatt a vállalat a kormány által bevezetett gazdaságvédelmi programok egyikét sem tudja jelenlegi formájában alkalmazni.

Áprilisban negyedével nőtt az álláskeresők száma
2020. május 20.

Az álláskeresők száma áprilisban 26,5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, így a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában az áprilisi zárónapon 330 700 álláskereső szerepelt.