A tévé és a számítógép a közös nevező


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A színes tévé, a mikrosütő és mobiltelefon a háztartások zömében ma már alapkellék, a mosogatógép viszont továbbra is ritka. Asztali számítógépet a családok mintegy felénél birtokolnak, s e téren a jövedelmi helyzet szerint sincsenek érdemi különbségek. Az InfoTandem heti infografikája.


Egy család életszínvonalának szemléletes fokmérője, hogy a benne élők megengedhetnek-e maguknak bizonyos tartós fogyasztási cikkeket. Ugyanígy, egy ország átlagpolgárainak anyagi körülményeit is jól jellemzi, hogy a szóban forgó cikkekkel a háztartások mekkora hányada rendelkezik, s miként változnak ezek az arányok egyik évről a másikra.
A Központi Statisztikai Hivatal friss, 2014-es számai szerint egy magyarországi háztartásban a színes televízió és a mikrohullámú sütő immár a kötelező tartozékok közé sorolható. Előbbiből gyakorlatilag mindenhová jut (97,6 százalékos ellátottság), de utóbbit is csaknem a családok kilenctizede birtokolja. A magas telítettség miatt ezeknél alig történt változás a 2013-as helyzethez képest. A tévék között egyre terjednek viszont a modernebb (plazma és LCD) készülékek: egy év alatt 30-ról 40 százalékra kúszott fel azon háztartások aránya, amelyekben előfordulnak.

A mobiltelefon szintén megtalálható ma már a legtöbb otthonban. Valamivel népszerűbb a kártyás verzió, 59,2 százalékos aránnyal; előfizetéses konstrukció a családok 52,3 százalékánál akad. Utóbbiakon belül jóval gyakoribbak viszont az okostelefonok – az előfizetéses okosmobillal bíró háztartások aránya egynegyedes, míg a kártyásoké csupán bő egynyolcados (ám gyakoriságuk mindkét csoportban lendületesen emelkedik). Vezetékes telefont a háztartások 53 százaléka tart még. A céges mobil egy viszonylag szűk, 8 százaléknyi kör sajátja.

A drágább eszközök sorát a személygépkocsi vezeti, 55,5 százalékos aránnyal; egy évvel korábban e ráta még 52 százalékon állt. Az autóhoz hasonló gyakoriságú eszköz immár az asztali számítógép, a háztartások felében van ott; aránya stagnál. Laptopot ugyan még csak 37,1 százaléknál szereztek be, de e részarány 7,4 százalékpontos felfutást takar. (Kézi számítógéppel ellenben még mindig csak 8,5 százalék rendelkezik.) A digitális fényképezőgép is gyakori kellék, 44,9 százalékkal, és szintén emelkedő trenddel. A klasszikus tartós fogyasztási cikkek közül a jelek szerint a mosogatógép számít még fehér hollónak, de 18,9 százalékban ilyet is találunk már a hazai családoknál.

A fenti számok az átlagháztartásokat írták le, a tartós fogyasztási javak birtoklása tekintetében azonban érdemi különbségek mutatkoznak a jövedelmi helyzet alapján képzett háztartáscsoportok között. Ez nyilván a leghangsúlyosabban akkor ütközik ki, ha a két szélső pólust, a legalsó és a legfelső jövedelmi ötödbe tartozókat vizsgáljuk. A nagyon elterjedt eszközöknél, így a színes tévénél és a mikrosütőnél még nem lényegi az eltérés, ám az autónál már annál inkább: a legkisebb anyagi erővel bíró jövedelmi ötödnél 40 százalék alatti, míg a legjobb módú ötödnél több mint kétharmados arányt találunk.

Örömteli tény, hogy az asztali számítógépek birtoklása terén gyakorlatilag nincs különbség a szegényebb sorsúak és a viszonylag sok pénzzel gazdálkodók között (bár a gépek minőségében, életkorában nyilván lehetnek érdemi eltérések), ellenben a hordozható verziók terén utóbbiak több mint dupla akkora aránnyal dicsekedhetnek. Hasonló az összefüggés a vezetékes telefonoknál. A mobiloknál markánsan kiütközik, hogy a kártyás megoldásokat a szegényebbek preferálják, míg az előfizetéseseket inkább a jómódúak.

Dacára annak, hogy a digitális fotómasinákhoz egyre megfizethetőbb áron lehet hozzájutni, e tárgycsoport még mindig erősen differenciál: a legalsó ötödben 28 százaléknál használnak ilyet, míg a legfelsőben 64 százalék körül. A mosogatógépeknél még nagyobb, csaknem háromszoros az eltérés a részarányokban.



Kapcsolódó cikkek