A túlvett és túladott szabadság elszámolása a munkaviszony megszűnésekor


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egész évben fennálló munkaviszony esetén is előfordul, hogy a felek elszámolják magukat, és a munkavállalónak a tárgyévben járó szabadságnál több vagy kevesebb szabadság kerül kiadásra. A munkaviszony megszüntetésekor, megszűnésekor azonban még gyakrabban találkozhatunk ezzel, mivel ilyenkor a munkaviszony megszűnése időpontjáig időarányosan járó szabadsággal kell elszámolni. Mi a teendő, ha eddig a munkavállaló több szabadságot vett igénybe, mint amennyi járna?


Az egyszerűbb, és a törvény által is egyértelműen szabályozott eset, amikor a munkavállaló a munkaviszonya megszűnése évében kevesebb szabadságot vett igénybe, mint amire a munkaviszonya megszűnéséig időarányosan jogosult. A Munka Törvénykönyve ugyanis ilyen esetben a munkavállalót időarányosan megillető, de ki nem adott szabadság pénzbeli megváltását írja elő. Más esetben a szabadság pénzbeli megváltására nem is kerülhet sor. Ez a szabály ugyanakkor nem vonatkozik az apák pótszabadságára, amelyről, ha az nem került kiadásra, a munkavállaló kérésére a munkáltató igazolást köteles kiállítani.

Konferencia ajánló

2016.03.10. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése; a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményei

Dr. Lőrincz György előadása a Danubius Zrt. Hotel Hungaria City Centerben

Részletek és jelentkezés >>>

A törvény által kifejezetten nem szabályozott, így bonyolultabb eset, ha a munkavállaló a naptári évben munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe, mint ami időarányosan járna. A 2012. június 30-ig hatályos Munka Törvénykönyve ilyen esetben arról rendelkezett, hogy a munkavállaló a különbözetet köteles visszafizetni, kivéve, ha a munkaviszony a munkavállaló halála vagy nyugdíjazása, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg, valamint ha a munkavállalót sorkatonai, illetve polgári szolgálatra hívták be. Ilyen rendelkezés azonban a 2012. július 1-jétől hatályos Munka Törvénykönyvében nem szerepel, amelyet többen úgy értelmeznek, hogy kifejezett jogalap hiányában a munkáltató nem követelheti vissza a túlvett szabadságot a munkavállalótól. Továbbá ezen álláspont szerint túlvett szabadság esetén jogalap nélkül kifizetett munkabérről sem lehet szó, mivel a szabadság, igénybevétele időpontjában, szabályosan, megfelelő jogalappal került kiadásra.   

Álláspontunk szerint a Munka Törvénykönyvének két olyan szakasza is van, amely szűk körben, a feltételek megvalósulása esetén megteremti a jogalapot a túlvett szabadság munkáltatói visszakövetelésére. Egyrészt a túlvett szabadságra járó díjazás jogalap nélkül felvett munkabér, amely hatvan napon belül visszakövetelhető a munkavállalótól. Ha azonban a többlet szabadságra járó díjazást 60 napnál korábban fizette ki a munkáltató, a visszakövetelésre csak akkor van lehetőség, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. Ez azonban nem valósul meg, hiszen a szabadság kiadásakor még egyik körülmény sem állt fenn, a munkavállaló akkor a szabadságot még jogszerűen vette igénybe, és a kifizetés csak utóbb, a munkaviszony megszüntetésekor, megszűnésekor vált alaptalanná.

A Munka Törvénykönyvének egy másik rendelkezése szerint, ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó munkabér-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor tájékoztatni kell a munkavállalót. Ha a munkáltató kevesebb munkabért fizetett, akkor a különbözetet a következő havi munkabérrel egyidejűleg kell kifizetni. A többletkifizetés pedig az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint levonható a munkavállaló munkabéréből.

Ennek megfelelően tehát, ha a munkavállaló a tárgyhónapban szabadságot vett igénybe, de ezt követően a munkaviszonya megszüntetésre kerül, és az elszámolás során kiderül, hogy az időarányosan járó szabadságnál több került kiadásra, akkor a munkáltató az utolsó havi munkabér elszámolását módosíthatja, és a munkavállaló munkabéréből a többletkifizetést az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint, azaz a munkavállaló hozzájárulása nélkül, a levonásmentes munkabérrészre tekintet nélkül, levonhatja. Ugyanakkor a túlvett szabadság ilyen módon történő érvényesítésére csak az előző hónapban igénybevett többletszabadság esetén van lehetőség.

Mivel a munkaviszony végén a munkáltatók számtalanszor találkoznak a túlvett szabadság problémájával, a helyzet megnyugtató rendezéséhez a törvény módosítására lenne szükség, amely világosan megadná a felhatalmazást a többlet napokra járó díjazás visszavonására.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.