Adecco: A vírusjárvány felerősíti a foglalkoztatási trendeket


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A humántőke fejlesztése soha nem volt olyan időszerű, mint most, hiszen a vírusjárvány katalizátorként hat a XXI. század leginkább meghatározó foglalkoztatási folyamataira. Az Adecco Csoport Inovantage kiadványában a kelet-európai régióra fókuszálva vizsgálta azokat a területeket, amelyek fejlesztését most leginkább érdemes erősíteni – adta hírül az Adó Onlinehoz eljuttatott közleményében a vállalat.

Miközben még javában tart a koronavírus-járvány munkaerőpiaci hatásainak felmérése és elemzése, a rövid távú hatások, a gazdasági visszaesés és a munkanélküliség növekedése már egyértelműen láthatók. „A XXI. század munkaerőpiaci folyamatait alapvetően három fő irány határozza meg: a folyamatos képzés, tanulás, a munkaerő-összetétel sokszínűsége korban, nemben és még számtalan egyéb tényező alapján, valamint a rugalmas munkavégzés. A vírusjárvány ez utóbbi esetében hatalmas katalizátornak bizonyult az e tekintetben meglehetősen konzervatív kelet-európai régióban. Míg uniós szinten gyakorlatilag minden negyedik munkaerő rugalmasan, azaz otthonról vagy részmunkaidőben dolgozik, addig ez a régióban csak Szlovénia, Lengyelország, Csehország és Görögország esetében haladja meg a 10 százalékot. Magyarországon a rugalmas munkavégzés aránya a 2018-as adatok szerint mindössze 7 százalék, amelyből 4 százalék a részmunkaidős foglalkoztatottak, 3 százalék az otthonról dolgozók aránya. Jól látható tehát, hogy a vírusjárvány egy olyan környezetben érte a cégeket, amikor az otthoni munkavégzés nem egy jellemző, bevett gyakorlat” – közölte  Goszleth Gábor, a magyarországi Adecco Kft. értékesítési igazgatója a Közép-Kelet-Európa munkaerőpiacára fókuszáló Inovantage kiadvány megjelenése kapcsán.

Az Adecco Csoport kiadványa szerint azok a területek, amelyek fejlesztésére most fókuszálni kell, hogy jövőtállóvá tegyük a munkaerőt:

  • Szakképzett munkaerő: A gyorsan változó munkaerőpiaci körülmények mellett a szakképzett munkaerő növelésével hatékonyabb termelés, magasabb jövedelmezés és nagyobb biztonság érhető el.
  • Időtálló tudás: a munkaerő folyamatos fejlesztése enyhíti a technológiai változások okozta sokkokat és megkönnyíti az új technológiák adaptálását.
  • Munkavállalói képességek mint cégérték: a dolgozók képességei és szaktudása komoly értékkel bír, ezért az át- és továbbképzés hosszú távon gyümölcsöző befektetés a cég számára.
  • Rugalmas munkavégzés: sok ország ugyan még messze le van maradva a rugalmas munkavégzés alkalmazását illetően, a vírus utáni visszatérés azonban jelentősen átalakíthatja ezt a gyakorlatot.
  • Szociális biztonság: az úgynevezett „flexicurity” jegyében a rugalmas munkavégzéssel egyidejűleg a szociális biztonsági hálót az új munkaerőpiaci környezethez kell igazítani.
  • Élethosszig tartó tanulás: az át-és továbbképzés általános irányelv a technológiai változások és az öregedő társadalom miatt.

Kapcsolódó cikkek

2020. március 13.

Alternatív foglalkoztatási formák: nyitniuk kell a magyar cégeknek

Kevesebb mint az alkalmazottak 4 százaléka teheti meg Magyarországon, hogy otthonról dolgozik. Európa szerte ráadásul hazánkban foglalkoztatják a legkevesebb embert részmunkaidőben. Az egyéni vállalkozók és a határozott munkaszerződéssel rendelkező kollégák aránya szintén jelentősen alulmúlja az uniós átlagot. A jelenlegi társadalmi és gazdasági helyzet, az alkalmazottak igényeinek átalakulása olyan extrém nyomás alá helyezi a cégeket, ami miatt lépéskényszerbe kerültek – hívták fel rá a figyelmet az EY tanácsadói, a vállalat alternatív foglalkoztatási formákkal foglalkozó szakmai rendezvényén.