Adókedvezménnyel foglalkoztathatók a hallgatók

Szerző: Dihen Lajosné
Dátum: 2014. február 26.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2014. január 1-jétől módosult a hallgatói munkaszerződés társadalombiztosítási megítélése. A hallgatói munkaszerződések szélesebb körű alkalmazásának ösztönzése érdekében mentesülnek a  biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól azok a hallgatók, akiket hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatnak. A munkáltatónak sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni ezen jogviszonyok alapján.


A hallgatói munkaszerződés fogalma

A hallgatói munkaszerződés fogalmát a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. §-a határozza meg.

A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján kétféle módon végezhet munkát:

  • a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen,
  • a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben.

A hallgatói munkaszerződés alapján történő foglalkoztatásra a Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni. Általános szabályok szerint a munkaviszony jogalapja kizárólag a munkaszerződés. A munkaviszony alapvető feltétele, hogy a munkavállaló a munkáltató irányítása alapján köteles munkáját végezni, a munkáltatónak pedig foglalkoztatási és munkabér fizetési kötelezettsége van. A hallgatói munkaszerződés keretében történő foglalkoztatás is csak akkor tekinthető munkajogviszonynak, ha ezeket a tartalmi követelményeket a munkavégzés kielégíti.

A felsőoktatási törvény vonatkozó rendelkezése alapján azonban a munkáltató nem minden esetben köteles a hallgató részére díjat fizetni, pl. a 6 hetet el nem érő szakmai gyakorlat keretében folytatott munkavégzésért sem. Mivel ilyenkor nem teljesül a munkajogviszony egyik lényegi ismérve, a bérfizetési kötelezettség, a hallgató ezen formában történő foglalkoztatása, a díjfizetés hiánya miatt nem tekinthető munkaviszonynak. Azokban az esetekben viszont, amikor a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végez munkát és díjazásban részesül, munkajogviszony jön létre.

A szakmai gyakorlaton hallgatói munkaszerződés alapján történő hallgatói munkavégzés részletes feltételeit és a hallgatói munkaszerződés tartalmát a 230/2012 (VIII. 28.) Korm. rendelet határozza meg. Eszerint szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés esetén a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát. A hallgatói munkaszerződésben próbaidő nem köthető ki.

A hallgató díjazása

A képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során végzett munka esetében díjazás illetheti meg a hallgatót, illetve a 6 hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén kötelező a díjazás. A díjazás értéke legalább hetente a minimálbér 15 százaléka, melyet – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti. A képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlatra költségvetési szervnél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet.

A hallgatói munkaszerződés alapján képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódó munkavégzés esetében a felek megállapodása szerinti díjazás illeti meg a hallgatót.

A doktorandusz oktatási- és kutatási tevékenységére eltérő szabályokat kell alkalmazni. A doktorandusz a tanulmányi kötelezettségeinek keretében a heti teljes munkaidő 20 százalékának megfelelő időtartamban az intézmény oktatási-, tudományos tevékenysége körében munkavégzésre kötelezhető, és a munkaidő a kötelezés keretében történő munkavégzéssel együtt egy félév átlagában nem haladhatja meg a heti teljes munkaidő 50 százalékát.

A doktorandusz munkaidő-beosztását úgy kell meghatározni, hogy vizsgázási és a vizsgára történő felkészülési kötelezettségeinek eleget tudjon tenni. A munkadíj havi összege, a teljes munkaidő 50 százalékának megfelelő idejű foglalkoztatás esetén nem lehet kevesebb, mint a minimálbér, eltérő idejű foglalkoztatás esetén ennek időarányos része.

Munkaügyi és tb-nyilvántartás, adatszolgáltatás 2014

Bizonytalan az új szabályok alkalmazásában? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak Farkasné Gondos Krisztina OEP osztályvezetőnek, dr. Kártyás Gábor munkajogásznak és dr. Kovács Ferenc adószakértőnek – jöjjön el 2014. március 20-án szakmai konferenciánkra

Ízelítő a tematikából:

  • A bejelentési szabályok módosulásai
  • A bevallások változásai, különös tekintettel a járulékbevallásokra
  • Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség
  • A munkaidő-nyilvántartás törvényi követelményei
  • A szabadság és egyéb távollétek kezelése a nyilvántartásban

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

A hallgatói munkaszerződés alapján történő díjazás adózása

A személyi jövedelemadó törvény 1. számú mellékletének 4.12 pontja alapján adómentes a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgató részére nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész.

Az adómentes jövedelemnek nem minősülő díjazást személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terhel. Mivel a munkavégzés hallgatói munkaszerződés alapján történik, az adóköteles jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap része.

A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző személy társadalombiztosítási jogállása

A munkaviszonyban álló hallgatók a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdése alapján biztosítottá válnak.

Azonban a Tbj. törvény 11. §-a 2014. január 1-jétől ettől eltérően rendelkezik, amely alapján a biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra. Eszerint a törvény mentesíti a  biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól azokat a hallgatókat, akiket hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatnak.

Ebből következően – a korábbiaktól eltérően – az idéntől a szakmai gyakorlat időszakára kapott díjazás alapján nem szerez jogosultságot a hallgató pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra, álláskeresési ellátásra, nem számít nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemnek, és ez az időszak nem eredményez szolgálati időt sem. Természetesen, a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójaként jogosult természetbeni egészségügyi ellátásra, igénybe veheti pl. a kórházi-, háziorvosi ellátást, gyógyszertámogatást a szakmai gyakorlat időszaka alatt is.

Mivel nem minősülnek biztosítottnak a képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlati képzés keretében hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott hallgatók, ha jelenleg ilyen jellegű jogviszonyban foglalkoztat munkavállalót valamely munkáltató, január 1-jétől ki kell jelenteni őket a T1041-es nyomtatványon. További következménye a változásnak, hogy mivel nem minősülnek biztosítottnak ezek a hallgatók, a 2014-ben bevezetett családi járulékkedvezményt sem tudják érvényesíteni. 

A Tbj. 11. §-ának változása mellett a szociális hozzájárulási adó törvény is módosult (Szocho törvény 455. §). Nem eredményez szociális hozzájárulási adó kötelezettséget a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony, vagyis nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlati képzés keretében hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott hallgatók után.

A korábbi szabályok szerint a hallgatói munkadíj munkaviszonyból származó jövedelemnek minősült, s utána a foglalkoztatónak 27 százalék szociális hozzájárulási adót, a hallgatónak pedig, 18,5 százalék egyéni járulékot kellett fizetnie (10 százalék nyugdíjjárulék, 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék).

2014. január 1-től a szakmai gyakorlat alapján történő foglalkoztatás esetén nem terheli a foglalkoztatót szociális hozzájárulási adó kötelezettség, a foglalkoztatott hallgató pedig nem fizet egyéni járulékokat.

Az oktatási programhoz közvetlenül nem kapcsolódó, az felsőoktatási intézményben vagy az általa létrehozott gazdálkodó szervezetben hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgatók továbbra is biztosítottak maradnak, és díjazásuk után a hallgatónak egyéni járulékokat, illetve a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót kell fizetni.


Kapcsolódó cikkek:


Nehéz negyedév jöhet a munkaerőpiacon
2021. február 26.

A kormányzati támogatások hosszú távon nem képesek fenntartani a normál üzletmenethez igazodó foglalkoztatotti létszámot - kommentálták a januári foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat  elemzők.

Csökkent a foglalkoztatottság
2021. február 26.

Az előző hónaphoz képest 97 ezerrel, a tavaly januárihoz viszonyítva pedig 55 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak létszáma.