Aláírták a bérmegállapodást a BKV-nál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új bértarifarendszer kidolgozásáig minden dolgozó mozgóbérként egységesen 8 ezer forint béremelést kap.


Megszületett a BKV-nál a bérmegállapodás, amelyet két reprezentatív szakszervezet aláírt, így az hatályba is lépett – közölte Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke.

A szakszervezeti vezető elmondta: a megállapodás lényege, hogy az új bértarifarendszer kidolgozásáig minden dolgozó mozgóbérként egységesen 8 ezer forint béremelést kap januárig visszamenőleg. Az új tarifarendszer elkészültével pedig részben differenciáltan fizetik tovább a bérnövekményt, de ez egyeseknél több, de kevesebb is lehet az addig kapott 8 ezer forintnál.

Emellett a BKV Zrt.-vel megállapodtak abban is, hogy a tavalyi 140 ezer forintos évi cafeteriát 164 ezer forintra emelik, ez havi 2 ezer forint többletet jelent.

Konferencia ajánló

2016.03.10. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése; a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményei

Dr. Lőrincz György előadása a Danubius Zrt. Hotel Hungaria City Centerben

Részletek és jelentkezés >>>

Gulyás Attila közölte, ezek a lépések 1,6 milliárd forint plusz bérkiadással járnak. A kifizetés a BKV 2016-os üzleti tervének elfogadása után, az áprilisi utalásoknál jelentkezik, januárig visszamenőleg.

A megállapodást a VTDSZSZ a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetségével (BKSZSZ) együtt írta alá, a két szövetség a szakszervezeti tagok 80 százalékát képviseli.

A bérmegállapodás aláírásáról a BKV Zrt. is közleményt adott ki csütörtökön. Tájékoztatásuk szerint a megállapodás akkor hajtható végre, ha a  kiegészített üzleti tervet a Fővárosi Közgyűlés elfogadja, vagy a közgyűlés a bérmegállapodás számára külön határozatban forrást biztosít.

Azt is írták, hogy a bértárgyalásokon a felek figyelembe vették a cég költségviselő képességét és kiemelkedő jelentőséget tulajdonítottak a munkahelyek megőrzésének. Hozzátették azt is: a bérek megemelése nem vezethet a munkahelyek megszűnéséhez.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.

2024. szeptember 27.

Előkerült egy OECD jelentés a tervezett nyugdíj-változtatásról

Meglepte a nyugdíjas szervezeteket az OECD számára szinte titokban, de mindenképpen társadalmi egyeztetés nélkül összeállított nyugdíjreform tervezet, amiből kiderül egyebek között, hogy a kormány jelentősen szigorítaná, sőt akár meg is szüntetné a „nők 40” rendszerét. A napokban napvilágot látott írásban a nyugdíjkorhatár megemelése is reális célként szerepel. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) érdemi szakmai párbeszédet követel.

2024. szeptember 27.

KSH: egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és munkanélküliek száma

2024 augusztusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezerrel, 4 millió 748 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).