Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Konkrét eseteken keresztül világít rá az új magyar közmunkarendszer hibáira Szabó Máté ombudsman jelentése. A vállalatok adóforintjaiból is finanszírozott foglalkoztatáspolitikai eszköz – a közmunka – középpontba helyezése nem csak a munkanélküliek, hanem a vállalkozások számára is hátrányokkal jár.
Közintézmények, hivatalok úgy spóroltak az elmúlt években a bérkereten, hogy elbocsátották a köztisztviselőket, majd ezt követően közfoglalkoztatottként „visszafoglalkoztatták” őket – derül ki Szabó Máté ombudsman jelentéséből, amelyet szerdán mutattak be a sajtónak, szakértőknek, civil szervezeteknek. Az ombudsman a jelenséget a sajtótájékoztatón visszaélésszerű joggyakorlásnak minősítette.
A közmunka nem pusztán nem ilyen módon szüntetett meg normális álláshelyeket. Ha az önkormányzat közmunkásokkal tetet le járólapokat – mint arra van példa – nem jut munka a kőművesnek, meg annak sem, akit foglalkoztat – mutatott rá Kordás László, a Közmunkások Szakszervezetének főtitkára a jelentést elemző műhelybeszélgetésen.
Nem pusztán morál
A közmunkarendszernek – s az azzal kapcsolatos jogsértéseknek – tehát nemcsak morális, hanem gazdasági következményeik is vannak, amelyek sokkal inkább érinthetnek a versenypiacon tevékenykedő gazdálkodókat, mint azt első megközelítésben gondolni lehetne. A vállalkozások alapvetően a széles és minőségi munkakínálatban érdekeltek, amelyeket aligha segít a közmunkaprogramok erőltetése.
Az Állami Számvevőszék már 2008-ban megállapította: „a magyar foglalkoztatáspolitika nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas összegeket költ a különféle átmeneti közfoglalkoztatási formák támogatására. Ezek az érintettek tartós foglalkoztathatósága szempontjából rendkívül gyenge hatékonyságúak, ugyanakkor forrásokat vonnak el a jobb hatékonyságú aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök finanszírozásától.”
Nyilvánvaló tehát, hogy a közfoglalkoztatás erőltetése erőforrást von el más munkaerőpiaci eszközöktől, különösen az oktatástól, ami hosszabb távon csökkentheti a képzett munkaerő kínálatát, ami kapacitáskihasználási problémákat, illetve béremelési nyomást hozhat, ami végső soron több társasági adó- illetve járulékkötelezettséget eredményezhet.
Mindennek ellenére mind a Bajnai-, mind később az Orbán-kormány drasztikusan emelte az átmeneti foglalkoztatási formák támogatását.
Rendszerből kilököttek
Szabó Máté jelentése persze nem a közmunkarendszer közgazdasági, hanem jogi, morális problémáira hívja föl a figyelmet. Így például arra is, hogy sok ember önhibáján kívül azért szorult ki a szociális ellátásból, mert nem tudott igazolni évente legalább 30 napos kereső tevékenységet. Mint a jelentésből kiderül: a közfoglalkoztatási programokba való kiközvetítés leginkább szubjektív megítélésen alapul, így nem mindenkinek jut kapanyél még a közmunka keretei között sem.
A jelentés arra is kitér, hogy a megkérdezett közfoglalkoztatottak minden helyszínen hangsúlyozták, hogy a méltatlanul alacsony bérezés ellenére a közfoglalkoztatási munkalehetőséget fontosnak tartják, örömmel dolgoznak ennek keretében. A 6 órában foglalkoztatottak minden esetben jelezték, hogy a 8 órás foglalkoztatásban szeretnének részt venni a nagyobb bérezés érdekében.
A kormány is reagál
Az ombudsman a jogalkalmazási gyakorlattal és a szabályozással kapcsolatos részletes javaslatcsomagot állított össze, amit megküldött a belügyminiszternek, az emberi erőforrás miniszternek, továbbá a vizsgált önkormányzatok jegyzőinek.
A műhelybeszélgetésen Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára bejelentette, hogy az összes polgármesternek levelet írnak, érdeklődve a közfoglalkoztatási program helyi tapasztalatairól, hogy 2013-ra tervet tudjon készíteni a tárca a jogszabályok korrekciójáról.
Elmerült az új Mt. részleteiben?
|
 |
