Árt a turizmusnak a munkaerő-elvándorlás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szakemberhiánnyal küzd a turisztikai és vendéglátó ágazat – állítja az ágazatok munkaadóinak érdekképviselője.


Szakemberhiánnyal küzd a turisztikai és vendéglátó ágazat, a nyugat-európai munkaadók kedvezőbb feltételeket kínálnak, ezért külföldre mennek dolgozni a munkavállalók  – mondta Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) elnöke szerdán az M1 aktuális csatornán.

Kifejtette: a munkaerő-elvándorlás már a válság előtt megkezdődött, az ágazat jövedelmezősége relatíve alacsony az adóterhek miatt, amelyek magasabbak a nyugat-európainál, ahol a vendéglátás és az idegenforgalom áfája kedvezményes adókulcs alá tartozik.

A szakember utalt arra, hogy másfél éve a kormány előtt van az ágazat fejlesztésének szakmai anyaga, várják a politikai döntést.

Gál Pál Zoltán elmondta, hogy az idén jó szezonra számít a turisztikai és vendéglátó ágazat. A magyar makroadatok javultak, a kapacitások jelentősen bővültek, ugyanakkor a magyar idegenforgalomnak az árazásban kellene fejlődnie, „azt mondják, Budapest túl olcsó desztináció lett nemzetközi összehasonlításban” – jelentette ki az elnök.

A munkaadói szövetség elnöke elmondta, hogy falusi turizmusban elsősorban családi vállalkozások dolgoznak, többnyire mellékfoglalkozásban, ezért jó döntés lenne mentesíteni őket az online-pénztárgépek használatára kötelezés alól.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 16.

A próbaidő alatti megszüntetés buktatói

A próbaidő alatt a feleket nem terheli indokolási kötelezettség a munkaviszony azonnali hatállyal történő megszüntetése esetén, amely tényből sokan hajlamosak arra következtetni, hogy a munkaviszony-megszüntetés ezen módjára aligha kerülhet sor jogellenesen. Az alább ismertetettek alapján azonban ez közel sincs így.

2024. április 15.

Megszüntetné a nemek közötti bérszakadékot az EU

A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.

2024. április 12.

K&H: megállt a fiatalok jövedelemnövekedése

A korábbi évekre jellemző növekedés után megtorpanás látható a fiatalok jövedelmét tekintve a K&H ifjúsági index szerint. Az idei első negyedévben átlagosan nettó 190 ezer forintos személyes jövedelemről számoltak be a 19-29 évesek. A fiatalok nettó jövedelme egy évvel ezelőtt emelkedett a 180 ezres szint fölé és azóta nagyságrendileg ezen a szinten maradt. Jelentős eltérés látható a nemek között: a férfiak személyes jövedelmének átlaga 220 ezer forintot tett ki, a nőké viszont csak 156 ezret.