Átfogó munkaügyi reform indul Spanyolországban


A spanyol parlament csütörtöki ülésén elfogadta a kormány munkaügyi reformját, amely a kabinet programjának egyik legfontosabb ígérete, valamint feltétele a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére létrehozott európai uniós alapból (Next Generation EU) származó támogatás folyósításának.

A reformcsomagot egyetlen szavazattöbbséggel, 175-174 arányban fogadta el a törvényhozás. A voksolás után kiderült, hogy az ellenzéki konzervatív Néppárt (PP) egyik tagja igennel szavazott nem helyett. Cuca Gamarra frakcióvezető rögtönzött sajtótájékoztatón közölte: képviselőjük állítja, hogy nemmel szavazott, ezért kérik a parlament elnökét az eredmény megváltoztatására.
A legnagyobb szakszervezetek (UGT, CCOO) és munkáltatói érdekképviselet (CEOE) által elfogadott intézkedések a munkaerőpiaci bizonytalanságok mérséklésére, elsősorban az ideiglenes foglalkoztatás elterjedt gyakorlatának korlátozására irányulnak.

A törvény erejű rendelet a határozatlan idejű foglalkoztatást nevezi meg általános gyakorlatnak, amelytől két kivétel esetén lehet eltérni. Határozott idejű szerződést lehet kötni helyettesítés céljából, vagy váratlan helyzetek megoldására, mint például a hirtelen megnövekedett piaci kereslet egy termék iránt, de csak egy hosszabbítással legfeljebb egy éves időtartamra.

Előre tervezhető, szezonális feladatok ellátására külön szerződéstípust vezetnek be, amely legfeljebb 90 napra szólhat egy éven belül. Például a kereskedelemben a karácsony ünnepek előtti időszakban alkalmazható ez a foglalkoztatási forma.
A módosítás előírja, hogy amennyiben valakik két éves időtartamon belül 18 hónapja foglalkoztatnak határozott idejű szerződésekkel, annak szerződése automatikusan határozatlan idejűvé válik.
Külön szerződési formát fogadtak el a szezonális tevékenységekre mint amilyen például a turizmus, ahol a határozatlan idejű szerződések időszakosan szüneteltethetővé válnak. A szakszervezetek a tárgyalásokon elért egyik legnagyobb eredménynek azt tartják, hogy a lejáró kollektív szerződések nem veszítik el érvényességüket, amíg az újat nem fogadják el, így a cégek ösztönözve lesznek a megegyezésre.

Emellett a vállalati kollektív szerződésekben nem lehet csökkenteni a béreket, sem növelni a munkaidőt az ágazati kollektív szerződésekben meghatározotthoz képest. A módosítások érintik az alvállalkozók alkalmazásának feltételeit és bevezetnek egy új mechanizmust is, annak megakadályozására, hogy gazdasági krízis idején tömeges elbocsátások történjenek. A pályakezdők számára új foglalkoztatási formákat határoztak meg, valamint bővítették a munkaügyi felügyelet bírságolási lehetőségeit. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban Spanyolországban a legmagasabb, 13 százalékot meghaladó a munkanélküliség, szemben a 6,4 százalékos uniós átlaggal.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2020. február 18.

Spanyolország bevezetné a Google-adót

Technológiai nagyvállalatok meghatározott digitális szolgáltatásainak megadóztatásáról szóló javaslatot fogadott el a spanyol kormány keddi ülésén Madridban
2021. április 6.

A dolgozók fele kiégett, elfogytak a mentális tartalékai

A magyar munkavállalók 29 százalékának nem okozott nehézséget a 2020 márciusa óta tartó időszak, 37 százaléka “hullámvasútként” élte meg jobb és rosszabb időszakokkal, míg csaknem 32 százalék szerint nagyon nehéz év volt – közölte a HR Portál.
2021. május 25.

A foglalkoztatás ellenőrzése nemzetközi helyzetekben

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság hatásköre nem csak azokra az esetekre terjed ki, amikor a Magyarországon letelepedett munkáltató, magyar állampolgárt alkalmaz belföldön. Többféle olyan nemzetközi tényállás elképzelhető, ahol a magyar hatóság számon kérheti a magyar szabályok betartását. Ezek között a legnehezebben értelmezhető kategória az, amely szerint minden esetben vizsgálhatóak a kógens és az imperatív munkajogi szabályok. De vajon mit jelentenek ezek a kifejezések?