Atipikus foglalkoztatás: távmunka, bedolgozás, kölcsönzés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Atipikus munkaviszony alatt a megszokottól valamely lényeges ismérvében eltérő munkaviszonyokat értjük. Az ilyen munkaszerződéseknél sok apró részletre kell figyelni. Most a távmunka, a bedolgozói viszony és a munkaerő-kölcsönzés eltérő szabályait vesszük sorra.


Az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetőjének előző bejegyzése a lehetséges atipikus foglalkoztatási formák közül a határozott idejű munkaviszony, az alkalmi foglalkoztatás, a részmunkaidős foglalkoztatás, a behívás alapján történő munkavégzés és a munkakör megosztás (job-rotation) alapvető szabályait tekintette át.

Távmunkavégzés

A munkavégzéshez szükséges eszközök biztosítása, és gondoskodás azok biztonságos működéséről – ez az egyik legfontosabb szempont távmunkáról szóló munkaszerződés esetén, de további apró részletekre is oda kell figyelni.

Távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen (általában a munkavállaló otthonában), rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközökkel végeznek, és eredményét elektronikusan továbbítják.

A távmunka lényege tehát, hogy az otthoni számítógép össze van kötve a munkahellyel, amin keresztül a munkáltató tartja a kapcsolatot a munkavállalóval: a munkavállaló így adja le a munkát, a munkáltató a számítógépen keresztül utasítja a munkavállalót, stb.

A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei távmunkavégzés esetén: a felek adatai, a munkavállaló munkaköre, a munkavállaló személyi alapbére.

A feleknek kifejezetten meg kell állapodniuk arról, hogy a munkavállaló foglalkoztatása távmunkavégzés keretében történik, és ajánlott meghatározniuk:

  • a munkavállaló munkahelyét: ha ezt a felek nem rögzítik, akkor a munkavégzés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló a munkáját a leggyakrabban végzi,
  • az eszközök biztosításának feltételeit, amennyiben azokat a munkáltató biztosítja,
  • a felmerült egyéb költségek viselését.

Eltérő megállapodás hiányában a munkavégzéshez, a kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket a munkáltató biztosítja, és ebben az esetben akár azt is előírhatja, hogy a munkavégzéshez használt számítástechnikai eszközt a munkavállaló kizárólag munkavégzéshez használhatja. Régi vitát zár le az az új rendelkezés, ami szerint a munkavégzés ellenőrzése során a munkáltató nem tekinthet be a munkavállalónak a munkavégzéshez használt számítástechnikai eszközön tárolt, nem a munkaviszonnyal összefüggő adataiba.

A felek a munkaszerződésben megegyezhetnek a munkáltató ellenőrzési jogának gyakorlásáról, annak módjáról és feltételeiről is.

A távmunka adóvonzatairól részletesen olvashat az Adó szaklap 2012/12. számában. A szükséges technológiai feltételekről pedig itt tájékozódhat.

Emellett a munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni:

  • a munkáltató általi ellenőrzés szabályairól
  • a számítástechnikai és elektronikus eszközök használatának – különösen korlátozásának – szabályairól
  • annak a szervezeti egységnek a megjelöléséről, amelyhez kapcsolódóan a munkavállaló a munkáját végzi.

Figyelemmel a munkavégzés sajátosságaira, a munkavállaló kötetlen munkarendben végzi feladatait. Ugyanakkor felek megállapodhatnak abban is, hogy a munkavállaló kötött munkaidő-beosztásban látja el feladatot, ezzel is alkalmazkodva a munkáltatónál irányadó munkarendhez.

A távmunka bizonyos szakmákban, bizonyos feladatokra mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára költségtakarékos megoldást jelent. A munkáltatónak például nem kell kialakítania irodai munkahelyet, míg a munkavállaló otthon dolgozhat, maga oszthatja be a munkaidejét, így sem időt, sem pénzt nem kell fordítani az utazásra. Magyarországon mégsem terjedt el ez a foglalkoztatási forma. A távmunka-foglalkoztatás lehetősége természetesen elsősorban a számítógéppel végezhető munkáknál merül fel (pl. grafikai, adatbeviteli, fordítási munkák). Ez jelentheti akár elterjedésének a gátját is, hisz internetes kapcsolat megléte nélkül szinte lehetetlen a foglalkoztatóval történő kommunikáció. További nehézséget okoz – és ezzel ugyancsak gátolja annak elterjedését – a távmunka esetén egy esetleges munkabaleset megítélése, és az ezzel kapcsolatos munkáltatói felelősség kérdése.

Többet szeretne tudni az új Munka Törvénykönyvéről?

Az összes Rodin-konferenciát itt találja.

A CompLex Kiadó munkajogi kiadványai:

Bedolgozói munkaviszony

Bedolgozói munkaviszony olyan önállóan végezhető munkára létesíthető, amelyre a felek a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában határozzák meg. A munkáltató utasítási joga is korlátozott, csak az alkalmazható technológiát és a munkavégzés módját szabhatja meg.

A munkavállaló munkarendje kötetlen, ezzel szemben azonban felek a munkaszerződésben más munkarendet is megállapíthatnak.

A munkaszerződés kötelező elemei bedolgozói munkaviszony esetén:

  • a felek adatai
  • a munkavállaló munkaköre
  • a munkavállaló teljesítménybére
  • a munkavállaló által végzett tevékenység meghatározása
  • a munkavégzés helye
  • a munkavállalót megillető költségtérítés fizetésének módja, mértéke

Mivel a munkavégzés jellemzően a munkavállaló lakhelyén és eszközeivel történik, a munkáltató köteles megtéríteni a munkavégzés során felmerült költségeket. Amennyiben a tényleges költség nem állapítható meg, a munkáltatónak átalányt kell fizetnie, azonban annak sincs akadálya, hogy a feladatok ellátásához szükséges eszközöket a munkáltató biztosítsa.

A teljesítménykövetelményt és a teljesítménydíjazás elemeit a foglalkoztató állapítja meg. A foglalkoztató a teljesítménykövetelmény megállapításánál a munkaviszonyban állókhoz képest kedvezőtlenebb feltételeket nem köthet ki. Ennek megfelelően a teljesítménykövetelményt úgy kell megállapítani, hogy 100 százalékos teljesítmény mellett, a teljes munkaidőnek megfelelő munkavégzés esetén legalább a minimális munkabért, illetőleg rövidebb munkavégzés esetén legalább ennek időarányos részét a díjazás elérje.

Munkaerő-kölcsönzés

A munkaerő-kölcsönzés során a munkavállaló és a kölcsönadó cég között munkaviszony áll fenn, de a munkaviszony harmadik cégnél való munkavégzésre jön létre, és a munkavégzés irányítása és ellenőrzése a foglalkoztató harmadik cég feladata. A munkavégzés a kölcsönvevőnél ideiglenes jellegű, így a kölcsönzés céljából létesített munkaszerződés általában határozott idejű foglalkoztatást jelent.

A kölcsönzés időtartama nem haladhatja meg az öt évet. Ebbe az időtartamba bele kell számítani a meghosszabbított vagy az előző kölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt kölcsönzést, függetlenül attól, hogy a kölcsönzés ugyanazzal, vagy más kölcsönbeadóval kötött megállapodás alapján jött létre. Hat hónap elteltével a munkavállaló újra kölcsönözhető lesz.

A munkaerő-kölcsönzés napjainkra már külön iparággá nőtte ki magát. Kölcsönzés során a kölcsönvevő munkáltató mentesül az adminisztrációs kötelezettségek alól, a munkavállaló pedig – főleg, ha hosszabb ideje nem talált tartós munkát – határozatlan vagy hosszabb határozott idejű szerződéshez juthat. A kölcsönzés során lehetőség nyílik képzett munkavállalók rövid időre (szabadságolás idejére, krízishelyzetre, vagy csak egy projektre) történő kölcsönzésére, de egyes alacsonyabban képzett rétegek (pl.: operátorok, betanított munkások) munkaerőpiacon maradását is elősegíti.

Másik előnye, hogy a kölcsönvevő cég a kölcsönbeadó cégre delegálja a munkavállalókkal való munkaügyi teendőket, gondokat. Hátránya főleg a munkavállaló oldalán jelentkezhet, mert létszámcsökkentés esetén a munkaadók általában először a kölcsönzött dolgozóktól válnak meg, a kikölcsönzés megszűnése pedig indokául szolgálhat az alapjogviszony felmondásának is, mely esetben a felmodnási idő csupán 15 nap.

A munkaerő-kölcsönzés előnyös lehet új munkatársak kipróbálása esetén is (try & hire), amennyiben nem próbanapra hívjuk be a kiszemelt újoncot, hanem hosszabb időtartam alatt szeretnénk tesztelni munkamorálját.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.

Elmerült az új Mt. részleteiben?
Itt a segítség: Munkajogi e-kommentár

Könnyen kezelhető, áttekinthető felület • Folyamatosan frissülő és bővülő adatbázis • Egyszerűen kereshető magyar és nemzetközi jogi anyagok

Részletekért kattintson >>>


Kapcsolódó cikkek

2024. október 14.

Az ország egyik legjelentősebb telekommunikációs cége nyerte a budapesti kamara „A főváros felelős foglalkoztatója” különdíját

A képzett munkaerőért folytatott jelenlegi versengés különösen fontossá teszi, hogy a vállalatok megbecsüljék és sikertényezőként értékeljék munkavállalóikat. A piaci szereplőknek ezt a törekvését díjazza az OFA Nonprofit Kft. idén kilencedik alakalommal meghirdetett „Az év felelős foglalkoztatója” pályázatával – emelte ki Nagy Márton a gazdasági miniszter a díjátadón.

2024. október 11.

Gyorsan javítana a magyar bérszínvonalon a kormány

A jövő évtől 3-6 százalék között alakulhat a GDP növekedési üteme, ehhez társul a gazdasági növekedésen alapuló gyors bérkonvergencia, ami a kormány egyik új gazdaságpolitikai célkitűzése – mondta a nemzetgazdasági miniszter pénteken az Év Felelős Foglalkoztatója díjátadón Budapesten.