Atipikust atipikussal


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A felek számos, a hagyományos munkaviszonytól egy-egy lényeges elemben eltérő munkaviszonyt is választhatnak a foglalkoztatás jogi keretéül. Sőt, ezek az atipikus elemek kombinálhatóak is. Elképzelhető, hogy több munkáltató foglalkoztat közösen egy távmunkást behívás keretében? Az alábbiakban kiderül.


A Munka Törvénykönyve alapvetően megengedő az atipikus munkaviszonyok kombinálásával. Általában tehát nincs akadálya, hogy a felek olyan munkaszerződést kössenek, amely egyszerre több atipikus jegyet is hordoz. Az atipikus foglalkoztatás azonban mindig a felek közös akaratán múlik. Ha ugyanis a felek nem rendelkeznek kifejezetten másként, a munkaszerződés a hagyományos, határozatlan idejű, teljes munkaidőre szóló foglalkoztatásra jön létre. Az egyes atipikus jegyeknek ezért magából a munkaszerződésből ki kell tűnnie. Olyan eset is lehetséges, amikor eleve következik a törvényből, hogy egy munkaviszony több szempontból is atipikus. Így az egyszerűsített foglalkoztatás és az iskolaszövetkezeti munkaviszony egyben határozott idejű foglalkoztatást is jelent, a behívás pedig legfeljebb napi hat órás részmunkaidőt. Hozzá kell még tenni, hogy amikor a jogviszony valamely alanyához kötődik az atipikus vonás (vezetők, cselekvőképtelenek, köztulajdonban álló munkáltatók), ott eleve nem is köthető érvényes „tipikus” munkaszerződés.

Az atipikust atipikussal kombinációkra kifejezett törvényi tilalmak csak a munkaerő-kölcsönzés és az iskolaszövetkezeti munkaviszonyok esetén, valamint a vezetőknél vannak. Így a kölcsönzés és az iskolaszövetkezeti munkaviszony nem vegyíthető a behívásos munkavégzéssel, a munkakör-megosztással, a több munkáltatóval létesített és a bedolgozói munkaviszonnyal. A kölcsönzött munkavállaló nem lehet cselekvőképtelen személy sem. A vezető állású munkavállaló pedig nem állhat egyszerűsített foglalkoztatásban. Bár a törvény kifejezetten nem tiltja, de cselekvőképtelen személy sem lehet vezető. A cselekvőképtelen munkavállaló ugyanis csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni. A bizalmi jellegű vezetői munkakörök biztosan ezen a körön kívül esnek.

E tiltott körön kívül lényegében bármely atipikus munkaviszony összekapcsolható bármelyik másikkal. A szóba jöhető variációknak legfeljebb az ésszerűség állít korlátot. Például, bár nem tilos, ritka, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében részmunkaidőre szerződjenek a felek. Az ok egyszerűen az, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásra megállapított napi átalány közteher független a ledolgozott óráktól, így nem éri meg a teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőre szerződni. Úgyszintén nem szolgál sok hozadékkal, ha az egyszerűsített foglalkoztatást a behívással vegyítjük, hiszen az előbbi már önmagában felmentést ad a munkaidő-beosztás előzetes közlésére vonatkozó munkáltatói kötelezettség alól. Hasonlóan ritka, hogy egy vezető dolgozzon részmunkaidőben, hiszen ezek a munkakörök – még egy kis szervezetnél is – általában „teljes embert” kívánnak meg. A bevezetőbeli feladványra visszatérve: ritkán lehet értelme egy általában eleve kötetlen munkarendben dolgozó távmunkást behívás alapján foglalkoztatni.

Munkajogi Klub Online Extra

 

 

+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre

 

Megrendelés >>

Ami azonban első hallásra furcsa, nem biztos, hogy életszerűtlen. Egy távolról informatikai támogatást nyújtó távmunkásnál elképzelhető a kötött munkarend, amely igényelheti a behívás jelentette rugalmas munkaidő-szervezést, és miért ne nyújthatná azonos tartalmú szolgáltatását e munkavállaló egyszerre több cégnek. Így a bevezetőben írt eset is valós lehet. Néhány további példa: noha meglepő, ha egy vezetőt több munkáltató közösen foglalkoztat, a helyzet egy cégcsoporton belül nem is annyira elképzelhetetlen. Például, az anyacég menedzsmentjének egy tagja részt vesz az egyik leányvállalat vezetésében is, az anyacég pedig éppen azzal segíti a leányt, hogy e vezető foglalkoztatásával járó költségeket magára vállalja. Nagyon atipikusnak tűnik egy távmunkában dolgozó alkalmi munkás is. Ám ez kifejezetten praktikus módja lehet egy eseti jellegű adatfeldolgozói munka elvégzésének. A munkajogi fejtörők kedvelői elgondolkodhatnak egy olyan több munkáltatóval létesített munkaviszonyon is, amely egyben munkakör-megosztásra is irányul. Például, két cég osztozik egy asszisztensi munkakörön, amelyet két kisgyermekes édesanya tölt be.

Szintén haladók figyelmébe ajánlom, hogy egy munkaszerződés nem csak két, hanem több atipikus munkaviszonyt is vegyíthet. Az előbbi példáknál maradva, az anya- és a leányvállalat által közösen foglalkoztatott vezető szerződése szólhat határozott időre is, a távmunkás alkalmi adatrögzítő lehet egy alapítvány által foglalkoztatott értelmi sérült munkavállaló, a közösen foglalkoztatott kismamák munkaköre pedig eleve lehet részmunkaidős. Ezek a kombinációk persze nem az elmélet szempontjából érdekesek. A lényeg éppen az, hogy a felek – kellő kreativitással – megalkothatják a foglalkoztatás konkrét körülményeihez legjobban illő szerződéses kereteket.

Ehhez nyújt segítséget és gondolatébresztőt az alábbi összefoglaló ábra az atipikus jegyek kombinálási lehetőségeiről. (A munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos esetekre a következő bejegyzésben térek vissza.)

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

MASZSZ: csak úgy jön ki a matek, ha 2027-re 500 forint lesz az euró

Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére, miszerint 2-3 éven belül ezer euróra nő a hazai minimálbér és 1 millió forintra az átlagbér. Így viszont már egyáltalán nem olyan biztató ez a vízió. Amennyiben a terv mégis megvalósul, a MASZSZ elvárja, hogy ennek nyertesei a kis- és középkeresetűek legyenek. A szövetség ehhez minden szakmai segítséget megadna – olvasható az Adó Online közleményben.

2024. október 8.

A munkáltatói utasítás írásba foglalása

A munkavégzés során gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkáltató által közölt utasításokat minden esetben szükséges-e írásban rögzíteni vagy elegendő, ha azok csak szóban hangzanak el. A szóbeli utasítás sokszor kézenfekvőbb, kevesebb adminisztrációval és ráfordított idővel jár, mintha a munkáltató mindent írásban rögzítene. Azonban mind a szóbeli, mind az írásbeli utasítási formának megvannak a maga előnyei és hátrányai a munkaviszony keretein belül, így minden helyzetben megtalálható a megfelelő forma.

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.