Az ártatlanság vélelme a munkahelyen
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Lehet-e szankciót kiszabni a munkavállalóval szemben azért, mert büntetőeljárás alatt áll? Kétrészes cikkünkben áttekintjük, alkalmazhat-e valamilyen intézkedést a munkáltató, még mielőtt a büntetőbíróság jogerős ítéletet hozna.
Az Alaptörvény szerint senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltató bizonyos lépéseket ne tehetne meg, ha egyik munkavállalójával szemben büntetőeljárás van folyamatban, noha jogerős ítélet még nincs. Az alkotmánybírósági gyakorlat az ártatlanság vélelmét alapvetően a büntetőeljárás kapcsán tartja alkalmazhatónak, azon kívül azonban ez a védelem korlátlanul nem terjeszthető ki.
Így például az Alkotmánybíróság nem találta ellentétesnek az ártatlanság vélelmével azt a jogszabályi rendelkezést, miszerint a fegyveres testületeknél még a fegyelmi eljárás alatt – azaz az ügy elbírálása előtt – az eljárás alá vontat szolgálati jogviszonyából legfeljebb három hónapra felfüggesszék és ezen időre illetménye felét visszatartsák (183/B/1992 AB határozat). Nem kifogásolta az Alkotmánybíróság, hogy a pénzügyi szférában egyes vezetői tisztségekkel a törvény szerint összeférhetetlen, ha bizonyos kiemelt bűncselekmény miatt büntetőeljárás volt folyamatban (719/B/1998 AB határozat). Annak sincs alkotmányos akadálya, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagját nem lehet sorosan rendfokozatban előléptetni vagy egyéb soros járandóságban részesíteni azon időszak alatt, amíg ellene büntető- vagy fegyelmi eljárás zajlik (26/B/1998AB határozat). Nem látta aggályosnak az Alkotmánybíróság azt sem, ha a fegyelmi eljárás alá vont ügyvéd tevékenységének gyakorlását fel kell függeszteni, amennyiben ellene olyan szándékos bűncselekmény elkövetése miatt emelt vádat az ügyész, amelynek büntetési tétele háromévnél súlyosabb (428/B/1998 AB határozat).
Az alkotmánybírósági határozatok szerint ugyanis a fenti esetekben olyan közbenső intézkedésekről van szó, amelyeksem nem helyettesítik, sem nem előlegezik meg a bírósági vagy a súlyos fegyelemsértési ügyben hozható határozatot. A bűnösség kérdésében hozott jogerős határozat előtti intézkedések pedig valamely más védendő értékkel indokolhatóak. Például, a gyakorlatban az ügyfelek védelmét szolgálja, hogy az az ügyvéd, aki ellen az ügyész súlyos bűncselekmény elkövetése miatt emelt vádat,ne vállalhasson ügyvédi megbízást. A felelősség megállapítása iránti eljárásokban tehát közbenső intézkedésre is van lehetőség, amely akár az érintett alapjogait is korlátozhatja. Annak eldöntésekor,hogy az ilyen intézkedés a céljához képest nem jelent-e aránytalan korlátozást,az Alkotmánybíróság szerint elsősorban vizsgálni kell az intézkedés súlyát, jellegét, időtartamát, továbbá azt, hogy alkalmazása befolyásolja-e és milyen mértékben az érdemi védekezésre való képességet, illetőleg fennáll-e az érintett javára szóló döntést követő kártalanítás lehetősége.
HR & Munkajog akció – 8 hónap lapszámai 6 hónap áráért!
|
Május 31-éig HR & Munkajog című szaklapunkat 25%-os kedvezménnyel rendelheti meg!
A 2015. május 1. – december 31. közötti, időszakra a féléves előfizetési díj áráért, azaz 16 990 Ft + (áfa) áron fizethet elő.
További információ és megrendelés >>
|
A versenyszféra munkajogában a leggyakoribb kérdés, hogy jogosult-e a munkáltató rendkívüli felmondással megszüntetni a munkaviszonyt, ha a munkavállalója büntetőeljárás alá kerül. A bírói gyakorlat szerint ez nem automatikus, de bizonyos körülmények mellett elképzelhető. Például, egy konkrét esetben a rendőrség arról értesítette a munkáltatót, hogy két munkavállalója beismerő vallomást tett, miszerint más munkavállalókkal együtt a munkáltató raktárából történő árukiadás, illetve felrakás közben a bizonylatoltnál rendszeresen több árut adtak ki, illetve raktak fel. A többletmennyiséget értékesítették és a bevételen osztoztak. Ezt követően a munkáltató rendkívüli felmondással élt, az indokolás szerint a munkavállalók „alaposan gyanúsíthatók bűncselekmények elkövetésében történő részvétellel a munkáltató sérelmére elkövetett lopásokkal”. A büntetőeljárás jogerős lezárására tehát még nem került sor a rendkívüli felmondások közlésekor, ám a Kúria szerint ez nem tette a munkaviszony megszüntetését jogellenessé. A rendőrségi tájékoztatás ugyanis a munkavállalók megbízhatóságába vetett bizalmat súlyosan megingatta, és miután a kiterjedt bűncselekmények tekintetében a tényállás rövid időn belül nem volt tisztázható, a munkáltató érdekei védelme pedig az intézkedést sürgetővé tette, a rendkívüli felmondások jogszerűek voltak (EBH1999. 147.).
A következő bejegyzésben további esetek alapján vizsgáljuk, hogyan alakul a büntetőeljárásra alapozott rendkívüli felmondás jogszerűsége a büntetőeljárás lezárásához képest.