Az egészségügyi cafeteria – 2017

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A cégeknek érdemes végig gondolni, hogy milyen közterhek mellett lehet a jövő évtől a dolgozók ösztönzését, megbecsülését szolgáló juttatási elemeket finanszírozni.


A Magyar Közlöny 2016/87. számában kihirdetésre került az adószabályokat több helyen módosító 2016. évi LXVI. törvény, amelynek bizonyos pontjai már 2016-ban hatályba lépnek. A törvénymódosítások döntő többsége azonban 2017. január 1-jétől lesz majd hatályos. Ezek közé tartoznak a személyi jövedelemadó törvénynek azok a módosításai, amelyek a munkáltatók által adható juttatások közterheit újraszabályozták, továbbá megjelent egy igen nagy érdeklődésre számot tartó új adómentes juttatási elem is. Érdemes tehát jó előre végig gondolni, hogy milyen közterhek mellett lehet a jövő évtől a dolgozók ösztönzését, megbecsülését szolgáló juttatási elemeket finanszírozni az e célra rendelkezésre álló pénzösszegből. E cikk keretében olyan juttatási elemek kerülnek bemutatásra, amelyek a munkavállalók egészségének megőrzését, eseteges betegség kapcsán a gyógyulásukat szolgálják.

Az adómentes egészségügyi juttatás

A módosító törvény egy (6) bekezdéssel egészítette ki a személy jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 81. §-át. A módosítás értelmében 2017. január 1-jétől a munkáltató adómentesen nyújthat – nem pénzben kapott juttatásként – dolgozói részére egészségügyi szolgáltatásokat. Jelenleg az értékösszeg és a szolgáltatások köre még nem ismert. A nyilatkozatok alapján az összeg valószínűleg 20 000 Ft/hó lehet majd. Az adómentesen finanszírozható egészségügyi szolgáltatások köre sem meghatározott még – az egészségügyért felelős miniszter, az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben fogja meghatározni a kérdéses egészségügyi szolgáltatásokat. A magyar munkavállalók egészségügyi állapotát tekintve ez igen fontos juttatási elem lehet majd a rendszerében.

Ne feledkezzünk meg azonban arról sem, hogy a hatályos Szja tv. jelenleg is tartalmaz az egészségügyet érintő adómentes juttatási elemet. Az Szja tv. a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegű díjfizetés esetében adómentes juttatásként kezeli a kockázati betegség(egészség) biztosításokat abban az esetben, ha annak a díját nem a biztosított, hanem harmadik személy (pl. a munkáltató) fizeti. Az azonos szolgáltatási tartalommal rendelkező csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része az az összeg, amely nem haladhatja meg a minimálbér 30 százalékát. A minimálbér 30 százaléka jelenleg 33 330 Ft/hó, és valószínűsíthető, hogy 2017. január 1-jétől emelkedni fog. Az új lehetőséggel együtt ez már elég jelentős összeg.

Fentiek mellett ne feledkezzünk meg a kötelező foglalkozás egészségügyi szolgáltatások adómentes finanszírozási lehetőségéről sem, bár ez nem cafeteria elem. 

Az egészségügyet célzó béren kívüli juttatás

Az Szja tv. jelenleg is, és 2017. január 1-jétől is lehetővé teszi, hogy a munkáltatók szerződést kössenek az egészségpénztárakkal célzott szolgáltatások nyújtására. Az Szja tv. 71. § (3a) bekezdése úgy rendelkezik, hogy béren kívüli juttatásként kell kezelni, tehát a 15 százalék szja mellett 14 százalék eho terhet visel a munkáltató, mint támogató által az  önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát. A finanszírozott szolgáltatások köréről a munkáltató és az egészségpénztár között létrejövő szerződésben kell megállapodni. Természetesen a munkáltató a minimálbért meghaladó összeget is befizethet az egészségpénztárba egészségpénztári tagonként, azonban a minimálbért meghaladó összeg után már nem 14 százalék, hanem 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A módosító törvény ezen a szabályon nem változtatott, azonban kiterjeszti annak hatályát a társas vállalkozások közreműködő tagjaira is.

Munkajogi kiskönyvtár csomag

Rendelje meg a Munkajogi kiskönyvtár sorozat 8-11. köteteit csomagban akciósan 8100 Ft + áfa áron!

Külföldiek magyarországi foglalkoztatása

Személyes adatok kezelése a munkaviszonyban

A munkaviszony létesítése

Bérszámfejtés a gyakorlatban
 

Felhívom a figyelmet arra, hogy a munkáltatót által célzott támogatásként megfizetett összeget jelenleg sem, és jövőre sem kell beszámítani a munkáltató által mérsékelt eho teher mellett nyújtható éves rekreációs keretösszegbe (jelenleg 450 000 forint, 2017. január 1-jétől 350 000 forint, de magába az éves keretösszegbe sem (jelenleg 200 000 forint, 2017. január 1-jétől 100 000 forint), bár ez amúgy is csak készpénzben nyújtható. (Mint tudjuk, az éves rekreációs keret tartalmazza az éves keret juttatásait és a SZÉP kártya alszámláira történő befizetéseket együttesen.)

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 6. pontja alapján adómentes az a juttatás, amelyet az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásként kap a magánszemély.

Az egészségügyet célzó egyéb meghatározott juttatás

A jelenleg hatályban lévő Szja tv. 71. § (3) c) pontja alapján a munkáltató által egészségpénztárba befizetett tagdíj hozzájárulás a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegben béren kívüli juttatásnak minősül. A módosító törvény értelmében egészségpénztárba 2017. január 1-jétől is teljesíthet tagdíj hozzájárulást a munkáltató, azonban ennek teljes összege egyéb meghatározott juttatásnak fog minősülni. Ebből az következik, hogy a támogatás összegétől függetlenül a tagdíj hozzájárulás teljes összegének 1,19-szerese után 15 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Ez összesen 49,98 százalék közteher, amelynek teljes összegét a munkáltató fizeti.

A jövő évtől meggondolandó, hogy ne tagdíj hozzájárulásként, hanem munkáltatói adományként adja ezt a munkáltató. Bár adó és 27 százalék eho fog megjelenni, azonban a magánszemély a támogatási összeg után 20 százalék adókedvezményt vehet igénybe rendelkezés formájában.

Nem minősül cafeteria juttatásnak, de az is megoldható, hogy a dolgozó készpénzt kapjon, bármilyen jogcímen (pl. jutalom), amit aztán ilyen célra a pénztárnak fizet be. Ebben az esetben a munkáltató 27 százalék szoho és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás fizetésére, a munkavállaló pedig 15 százalék szja, 10 százalék nyugdíjjárulék, 7 százalék egészségbiztosítási járulék és 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék fizetésére kötelezett. Aki aztán ezt az összeget befizeti egészségpénztárba, rendelkezés formájában a befizetett összeg 20 százalékát (éves szinten legfeljebb 150 000 forintot) adókedvezményként vehető igénybe. Számoljuk ki a közterheket: munkáltató fizet 28,5 százalékot + a munkavállaló fizet 33 százalékot – a munkavállaló által igénybe vehető kedvezmény 20 százalék. Összesen tehát 42 százalékot fizet a két fél együttesen közteherként.

A juttatások kapcsán érdemes tehát számolni, és a lehető legkisebb adó és járulékfizetési teher mellett biztosítani a dolgozók egészségmegőrzését, gyógyítását, szűrővizsgálatait stb., ami számos dolgozó esetében komoly segítség lehet.

 

A cikk szerzője Sándorné Új Éva (okleveles adószakértő, GBA Consulting Kft.), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere.

Magyar Közlöny 2016/87. számában kihirdetésre került az adószabályokat több helyen módosító 2016. évi LXVI. törvény, amelynek bizonyos pontjai már 2016-ban hatályba lépnek. A törvénymódosítások döntő többsége azonban 2017. január 1-jétől lesz majd hatályos. Ezek közé tartoznak a személyi jövedelemadó törvénynek azok a módosításai, amelyek a munkáltatók által adható juttatások közterheit újraszabályozták, továbbá megjelent egy igen nagy érdeklődésre számot tartó új adómentes juttatási elem is. Érdemes tehát jó előre végig gondolni, hogy milyen közterhek mellett lehet a jövő évtől a dolgozók ösztönzését, megbecsülését szolgáló juttatási elemeket finanszírozni az e célra rendelkezésre álló pénzösszegből. E cikk keretében olyan juttatási elemek kerülnek bemutatásra, amelyek a munkavállalók egészségének megőrzését, eseteges betegség kapcsán a gyógyulásukat szolgálják.

Az adómentes egészségügyi juttatás

A módosító törvény egy (6) bekezdéssel egészítette ki a személy jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 81. §-át. A módosítás értelmében 2017. január 1-jétől a munkáltató adómentesen nyújthat – nem pénzben kapott juttatásként – dolgozói részére egészségügyi szolgáltatásokat. Jelenleg az értékösszeg és a szolgáltatások köre még nem ismert. A nyilatkozatok alapján az összeg valószínűleg 20 000 Ft/hó lehet majd. Az adómentesen finanszírozható egészségügyi szolgáltatások köre sem meghatározott még – az egészségügyért felelős miniszter, az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben fogja meghatározni a kérdéses egészségügyi szolgáltatásokat. A magyar munkavállalók egészségügyi állapotát tekintve ez igen fontos juttatási elem lehet majd a rendszerében.

Ne feledkezzünk meg azonban arról sem, hogy a hatályos Szja tv. jelenleg is tartalmaz az egészségügyet érintő adómentes juttatási elemet. Az Szja tv. a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegű díjfizetés esetében adómentes juttatásként kezeli a kockázati betegség(egészség) biztosításokat abban az esetben, ha annak a díját nem a biztosított, hanem harmadik személy (pl. a munkáltató) fizeti. Az azonos szolgáltatási tartalommal rendelkező csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része az az összeg, amely nem haladhatja meg a minimálbér 30 százalékát. A minimálbér 30 százaléka jelenleg 33 330 Ft/hó, és valószínűsíthető, hogy 2017. január 1-jétől emelkedni fog. Az új lehetőséggel együtt ez már elég jelentős összeg.

Fentiek mellett ne feledkezzünk meg a kötelező foglalkozás egészségügyi szolgáltatások adómentes finanszírozási lehetőségéről sem, bár ez nem cafeteria elem. 

Az egészségügyet célzó béren kívüli juttatás

Az Szja tv. jelenleg is, és 2017. január 1-jétől is lehetővé teszi, hogy a munkáltatók szerződést kössenek az egészségpénztárakkal célzott szolgáltatások nyújtására. Az Szja tv. 71. § (3a) bekezdése úgy rendelkezik, hogy béren kívüli juttatásként kell kezelni, tehát a 15 százalék szja mellett 14 százalék eho terhet visel a munkáltató, mint támogató által az  önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát. A finanszírozott szolgáltatások köréről a munkáltató és az egészségpénztár között létrejövő szerződésben kell megállapodni. Természetesen a munkáltató a minimálbért meghaladó összeget is befizethet az egészségpénztárba egészségpénztári tagonként, azonban a minimálbért meghaladó összeg után már nem 14 százalék, hanem 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A módosító törvény ezen a szabályon nem változtatott, azonban kiterjeszti annak hatályát a társas vállalkozások közreműködő tagjaira is.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

Felhívom a figyelmet arra, hogy a munkáltatót által célzott támogatásként megfizetett összeget jelenleg sem, és jövőre sem kell beszámítani a munkáltató által mérsékelt eho teher mellett nyújtható éves rekreációs keretösszegbe (jelenleg 450 000 forint, 2017. január 1-jétől 350 000 forint, de magába az éves keretösszegbe sem (jelenleg 200 000 forint, 2017. január 1-jétől 100 000 forint), bár ez amúgy is csak készpénzben nyújtható. (Mint tudjuk, az éves rekreációs keret tartalmazza az éves keret juttatásait és a SZÉP kártya alszámláira történő befizetéseket együttesen.)

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 6. pontja alapján adómentes az a juttatás, amelyet az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásként kap a magánszemély.

Az egészségügyet célzó egyéb meghatározott juttatás

A jelenleg hatályban lévő Szja tv. 71. § (3) c) pontja alapján a munkáltató által egészségpénztárba befizetett tagdíj hozzájárulás a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegben béren kívüli juttatásnak minősül. A módosító törvény értelmében egészségpénztárba 2017. január 1-jétől is teljesíthet tagdíj hozzájárulást a munkáltató, azonban ennek teljes összege egyéb meghatározott juttatásnak fog minősülni. Ebből az következik, hogy a támogatás összegétől függetlenül a tagdíj hozzájárulás teljes összegének 1,19-szerese után 15 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Ez összesen 49,98 százalék közteher, amelynek teljes összegét a munkáltató fizeti.

A jövő évtől meggondolandó, hogy ne tagdíj hozzájárulásként, hanem munkáltatói adományként adja ezt a munkáltató. Bár adó és 27 százalék eho fog megjelenni, azonban a magánszemély a támogatási összeg után 20 százalék adókedvezményt vehet igénybe rendelkezés formájában.

Nem minősül cafeteria juttatásnak, de az is megoldható, hogy a dolgozó készpénzt kapjon, bármilyen jogcímen (pl. jutalom), amit aztán ilyen célra a pénztárnak fizet be. Ebben az esetben a munkáltató 27 százalék szoho és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás fizetésére, a munkavállaló pedig 15 százalék szja, 10 százalék nyugdíjjárulék, 7 százalék egészségbiztosítási járulék és 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék fizetésére kötelezett. Aki aztán ezt az összeget befizeti egészségpénztárba, rendelkezés formájában a befizetett összeg 20 százalékát (éves szinten legfeljebb 150 000 forintot) adókedvezményként vehető igénybe. Számoljuk ki a közterheket: munkáltató fizet 28,5 százalékot + a munkavállaló fizet 33 százalékot – a munkavállaló által igénybe vehető kedvezmény 20 százalék. Összesen tehát 42 százalékot fizet a két fél együttesen közteherként.

A juttatások kapcsán érdemes tehát számolni, és a lehető legkisebb adó és járulékfizetési teher mellett biztosítani a dolgozók egészségmegőrzését, gyógyítását, szűrővizsgálatait stb., ami számos dolgozó esetében komoly segítség lehet.

 

A cikk szerzője Sándorné Új Éva (okleveles adószakértő, GBA Consulting Kft.), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Mit hoz a vállalatoknak a 2020 őszi adócsomag?
2020. október 27.

Egykapus hipa, áfabevallási tervezet, kiva értékhatárok változása, megbízható adózóknak és magánszemélyeknek automatikus fizetési könnyítések. Sok területen hozhat kisebb változásokat az őszi adócsomag.

Mennyire veti vissza a globális gazdaságot a járvány?
2020. október 27.

Cikkünkben a koronavírus-járvány várható gazdasági és adójogi, adópolitikai hatásaival, következményeivel foglalkozunk. Elkerülhetetlennek látszik a közteherviselés és a költségvetési politika radikális újragondolása, ami alapvetően érinteni fogja az adópolitikát is.