Az emberi reprodukciós eljárás, mint felmondási tilalom

Szerző: Kártyás Gábor
Dátum: 2018. augusztus 1.
Címkék: ,
Rovat:
Tilos a munkáltatói felmondás, amíg a nő emberi reprodukciós eljárásban vesz részt, de legfeljebb a kezelés kezdetétől számított hat hónapig. A védettségre csak az a munkavállaló hivatkozhat, aki e körülményről tájékoztatta a munkáltatóját. Egy közelmúltbeli eset arra világít rá, mennyire kell pontosnak lennie ennek a tájékoztatásnak és hogyan kell értelmezni a védettség időtartamát, ha az első sikertelen kezelést további beavatkozás követi. Az emberi reprodukciós eljárásban részt vevő női munkavállaló felmondási tilalma tehát egyrészt időben korlátozott, másrészt tájékoztatáshoz kötött. Ez utóbbi…

Tilos a munkáltatói felmondás, amíg a nő emberi reprodukciós eljárásban vesz részt, de legfeljebb a kezelés kezdetétől számított hat hónapig. A védettségre csak az a munkavállaló hivatkozhat, aki e körülményről tájékoztatta a munkáltatóját. Egy közelmúltbeli eset arra világít rá, mennyire kell pontosnak lennie ennek a tájékoztatásnak és hogyan kell értelmezni a védettség időtartamát, ha az első sikertelen kezelést további beavatkozás követi.

Az emberi reprodukciós eljárásban részt vevő női munkavállaló felmondási tilalma tehát egyrészt időben korlátozott, másrészt tájékoztatáshoz kötött. Ez utóbbi kapcsán hangsúlyozni kell, hogy ma már nincs határideje a tájékoztatásnak, az tehát lehet utólagos (a felmondás közlését követő) is. Az Alkotmánybíróság 17/2014. (V. 30.) határozata ugyanis alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette az Mt. azon korábbi rendelkezését, amely a várandós, illetve az emberi reprodukciós eljárásban résztvevő nő felmondási védelméhez feltételül szabta, hogy a nő állapotáról még a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta a munkáltatóját. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkavállaló ne lenne köteles a munkáltatót tájékoztatni a védettségéről, legkésőbb a felmondás közlésekor. Ez ugyanis – ahogy arra az Alkotmánybíróság is hivatkozik – következik az általános együttműködési és tájékoztatási kötelezettségből.

E felmondási tilalom feltételeinek értelmezéséhez szolgál fontos tanulságokkal az alábbi eset (EBH2018. M.13.). A könyvelő munkakörben dolgozó munkavállaló jelezte a vezérigazgatónak, hogy gyermeket kíván vállalni, és emberi reprodukciós eljárást tervez. Korábban már született egy gyermeke, akkor szintén emberi reprodukciós eljárás révén esett teherbe. A vezérigazgató a munkavállalót az ügyben a támogatásáról biztosította. A munkavállaló 2013. szeptember 16-án tájékoztatta arról a munkáltatót, hogy az eljárás megkezdődik. A beavatkozásra október elején került sor, a kezelés azonban sikertelenül zárult. A munkavállaló ezt követően november 11-én ismét munkába állt, és mind a vezérigazgatóval, mind a közvetlen felettesével közölte, hogy az utolsó támogatott beavatkozása sikertelenül zárult, így most visszatér a munkába, jelöljék ki a feladatait.

A munkavállaló a későbbiekben is beszélt a munkatársaival a gyermekvállalási tervéről, a feletteseit azonban nem tájékoztatta egyértelműen arról, hogy az októberi sikertelen beavatkozás után az emberi reprodukciós eljárást tovább kívánja folytatni. A 2013. december 18-án sorra kerülő orvosi konzultációval is kapcsolatban csupán annyit mondott a felettesének, hogy vissza kell mennie a kórházba vizsgálatra és a papírokért. A vezérigazgató december 21-én a munkavállalót az irodájába hívta és közölte vele, hogy a cég a munkafolyamatok átalakítása miatt a könyvelők létszámát csökkenti, ezért a munkavállaló munkaviszonyát meg kívánja szüntetni. A munkavállaló ekkor elmondta, hogy a közös megegyezést nem akarja aláírni és úgy tudja, felmondási védelem alatt áll. A munkáltató ezt vitatta, majd sor került a felmondás közlésére.

A munkavállaló keresetében a felmondás jogellenességét arra alapozva állította, hogy a munkáltató annak tudatában közölte vele a felmondást, hogy emberi reprodukciós eljárás alatt áll. Állította, hogy a cégnél köztudomású volt, hogy nem tett le teljesen az eljárás folytatásáról, és ezért orvosokat keres fel. A felmondás közlésekor, annak aláírása előtt is tájékoztatta a vezérigazgatót arról, hogy védelem alatt áll.

A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kifejtette, hogy a felek között nem volt vitatott, hogy a munkavállaló az eljárás megkezdését, majd sikertelen lezárulását bejelentette. Ehhez képest új információt utóbb nem adott, azt pedig nem sikerült bizonyítania, hogy a munkatársnőivel megosztott információi a feletteseihez is eljutottak. Önmagában abból a körülményből, hogy a munkavállaló 2013. november és december hónapban felettesétől többször elkéredzkedett orvoshoz, akár kifejezetten a nőgyógyászhoz, nyilvánvalóan nem lehet arra feltétlenül következtetni, hogy az emberi reprodukciós eljárást kívánja folytatni.

Mivel a törvénynek a felmondás közlése idején hatályos szövege a tájékoztatás megadását a felmondás közlését megelőzően kívánja meg, a bíróságnak a felmondás közlésével egyidejűleg e körben elhangzottakat vizsgálnia nem kellett. Azt azonban a munkavállaló sem állította, hogy ez alkalommal bármit konkrétan közölt volna a feletteseivel arról, hogy a korábbi előadásával ellentétben mégis emberi reprodukciós eljárás folytatásáról döntött. A bíróság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a munkavállaló nem teljesítette a felmondási tilalom fennállásához előírt, előzetes tájékoztatásra vonatkozó feltételt. Ezért a 2013. december 21-én közölt felmondás felmondási tilalomba nem ütközött.

A munkavállaló fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú ítéletben foglaltakkal. Emellett rámutatott, hogy a munkavállaló nőt újbóli kezelés esetén a védelem újra megilleti, a kezelés megkezdésétől számítottan legfeljebb 6 hónapig. A konkrét esetben – főorvosi igazolás alapján – a munkavállaló további kezelését 2014. február-március hónapra tűzték ki, amiből az következik, hogy a felmondás közlésekor nem állt védelem alatt.

A munkavállaló felülvizsgálati kérelmében – egyebek mellett – arra hivatkozott, hogy mivel kezelésének kezdő időpontja 2013. október 1-je volt, a törvény szerint hat hónapra járó védettség 2014. március 31-éig tartott volna. Önmagában az első kezelés sikertelensége nem jelenti a védettség megszűnését. A Kúria ezt az értelmezést nem osztotta. Kiemelte, hogy újabb kezelés esetén a védettségi idő az újabb kezelés kezdetétől a törvényben meghatározott legfeljebb 6 hónapig újrakezdődött volna. A Kúria hivatkozott arra is, hogy az egészségügyi jogszabályok alapján két reprodukciós beavatkozás között főszabály szerint legalább három hónapnak kell eltelnie (30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 2. §).

Összegezve, a felmondási védelemhez megkövetelt tájékoztatásnak kifejezettnek, egyértelműnek kell lennie, és a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell címezni. Ezek hiányában a felmondási tilalomra nem lehet hivatkozni. A védettség időtartama a kezelés idejére, de legfeljebb hat hónapra áll fenn, amelyet többszöri kezelések esetén külön-külön kell vizsgálni.


Kapcsolódó cikkek:


A megszakítás nélküli tevékenység
2018. augusztus 15.

Számos munkáltató van, akinek a tevékenységéből eredően folyamatosan működnie kell. Ennek meg vannak a sajátos munkajogi szabályai, számos speciális előírással a munkaidő tekintetében. Alább azt is megvizsgáljuk, hogy a bérpótlékok oldaláról milyen sajátosságokkal jár a megszakítás nélküli munkarend.

Merre tovább, szakképzés?
2018. augusztus 14.

Cikkünkben a szakképzés szabályozásának hazai történetét, a hatályos jogszabályi környezetét és a jövőbeni kihívásait ismertetjük.

Népszerűtlen a nevelőszülőség
2018. augusztus 13.

Az SOS Gyermekfalvak kutatása szerint az alacsony anyagi támogatás és a társadalom előítéletessége mellett az ismerethiány is visszatartó ok a nevelőszülői hivatás választásánál.