Az Országgyűlés új szolgálati jogviszonyt hozott létre a NAV-dolgozóknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dolgozói számára új szolgálati jogviszony jön létre: az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony. Az erről szóló törvényt 113 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 53 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.

A törvény megkülönbözteti a NAV teljes állományát a közszféra egyéb állományától, új jogszabályt alkotva rájuk. A változtatás érinti a hivatásos, valamint a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókat egyaránt. Ezzel a NAV jogelőd szervezeteinek teljes szervezeti, funkcionális és személyi jogállási integrációja lezárul.

Mások az fegyveresek

A 18 ezer fős, feladatában igen heterogén állományban jelenleg civil kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők, munkavállalók és hivatásos állományú pénzügyőrök egyaránt vannak, akiknek a jogállását jelenleg több törvény szabályozza. Ezt szünteti meg a törvény egy kizárólag a NAV személyi állományára irányadó jogviszony megalkotásával. A jogalkotó emellett a munkaköröket is áttekintette, számukat csökkentette.

A jelenlegi pénzügyőri állományon belül a jövőben kizárólag a tényleges napi szintű egyenruha- és fegyverviselésre kötelezett állomány lát el olyan feladatokat, amelyek indokolják a pénzügyőri státuszt. Így egy jól behatárolt munkakörre terjed ki a fegyver- és kényszerítő eszköz használatának lehetősége. Ez számukra többletkötelezettséggel jár, amit a jogszabály plusz juttatással kompenzál.

Mivel a fegyveres szolgálatot el nem látó pénzügyőri állomány felelőssége más jellegű, ezért esetükben megszűnik a fegyver- és kényszerítőeszköz-viselési, valamint intézkedési kötelezettség. A pénzügyőri státuszuk lényeges elemei, például az egyenruha vagy a rendfokozat, az előmenetel módja azonban fennmarad.

Egyszerűsödik az illetményrendszer

A szervezet egyes területeinek ellátásához szükséges speciális és a versenyszférában is piacképes szaktudás honorálása érdekében lehetőség lesz teljesítményalapú bérezésre az eddig teljesen kötött bérezési rendszer lazábbá tételével.

Egyszerűsödik az illetményrendszer: csökken a rendszeres pótlékok szerepe, a nyelvvizsgapótlék például beépül az illetménybe, a munkaköri pótlék pedig átalakul. A jövőben egy kör kap munkaköri pótlékot, azok, akik megterhelőbb és több kockázatvállalást igénylő munkát végeznek. Az új törvény ugyanakkor fenntartja a szolgálati idő hosszához igazodó időpótlék jogintézményét.

Jelentősen csökken a besorolási kategóriák és a fizetési fokozatok száma. Megjelenik ugyanakkor a teljesítményértékelésen alapuló illetményeltérítés. Megszűnik a köztisztviselői illetményalaphoz szorzószámokkal kötött illetményszámítás. Az illetmény összege egy sávban mozoghat majd, a sávokat a besorolási kategóriától és a szolgálati időtől függően alakítják ki.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2022. október 6.

Foglalkoztatási és rendelkezésre állási kötelesség

A munkaviszony ellentétes alanyi oldalait jellemző, a munkaviszony lényegét meghatározó két jelentős kötelezettség a munkáltató foglalkoztatási és a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettsége. Ezek kölcsönös teljesítése hiányában a munkaviszony aligha tudja hosszú távon betölteni rendeltetését.

2022. október 4.

Az új Pp. kihívásai a munkaügyi perekben elsőfokon

A 2022. október 11. és 13. között tartandó visegrádi Magyar Munkajogi Konferencián (az alábbiakban: Munkajogi Konferencia) idén külön szeminárium foglalkozik majd a munkaügyi peres eljárások kérdéseivel. Az előadók ügyvédi és bírói szemszögből is számba veszik a munkaügyi jogviták eljárásjogi kihívásait az eddig kialakult gyakorlat és a forró kérdések megvilágításával. Cikkünkben a szeminárium egyik előadója, dr. Halmos Szilvia, a Fővárosi Törvényszék munkaügyi ügyszakos bírájának előadásából adunk ízelítőt.