Az osztott napi munkaidő szabályai

Szerző: dr. Kozma-Fecske Ivett
Dátum: 2020. május 20.
Címkék: ,
Rovat:
Az osztott napi munkaidő nem túl gyakori, bizonyos munkakörökben viszont nagyon hasznos lehetőség. Lényege, hogy a munkáltató a napi munkaidőt két részletben határozza meg, osztja be az adott napra a munkavállaló számára. A munkaidő beosztása fő szabály szerint a munkáltató jogosultsága, osztott napi munkaidő alkalmazásáról azonban a munkáltató nem dönthet egyoldalúan, tekintettel annak a munkavállalóra nézve jelentős hátrányaira.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 100. szakasza alapján a munkáltató – a felek megállapodása alapján – a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja, ezt nevezzük osztott napi munkaidőnek. A beosztás szerinti napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani.

Az osztott napi munkaidő remek lehetőség lehet bizonyos munkakörökben, például buszsofőrök esetén, amikor is a munkaidő kettéosztásával a munkáltató könnyebben tud a menetrendhez igazodni, csökkentve így az állásidőt. A munkaidő ilyenkor is kizárólag két részre osztható fel, nincs lehetőség arra, hogy tovább aprózzuk azt. Arra viszont jogosult a munkáltató, hogy az osztott napi munkaidőre vonatkozó megállapodás ellenére egy részletben, az általános szabályok szerint ossza be a munkaidőt.

Osztott napi munkaidő alkalmazására fő szabály szerint a felek megállapodása alapján van lehetőség. A megállapodás megkötésére sor kerülhet már a munkaszerződésben is, de külön dokumentumban is lehetőség van rá. Az osztott napi munkaidő a munkavállaló számára a legtöbb esetben hátrányos, hiszen egy adott munkanapban két alkalommal is munkába kell mennie, a két alkalom között munkavégzésre képes állapotát fenn kell tartania, nem tud messzebbre elutazni, hiszen vissza kell érnie a munkaidő másik felére. Így a megállapodás megkötéséhez a munkáltatónak célszerű valahogyan, leginkább anyagilag kompenzálni ezeket a hátrányokat. Az azonban, hogy az osztott napi munkaidő alkalmazásához a munkavállaló egyetértése is szükséges, nem jelenti azt, hogy a megállapodás létrejötte után a munkavállalónak ráhatása lenne a konkrét beosztásra, arra már a munkáltató egyoldalúan jogosult.

A megállapodásra a munka törvénykönyve nem írja elő az írásbeliséget, ám érdemes azt mégis írásba foglalni annak érdekében, hogy a munkáltató bizonyítani tudja a beosztás jogszerűségét. Fontos kérdés, hogy hogyan van lehetőség a megállapodás megszüntetésére, ezt érdemes szintén előre rendezni. Amennyiben munkaszerződésben került sor a megállapodásra, a megállapodás megszüntetésére a munkaszerződés módosításával kerülhet sor, amelyhez a két fél kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges [Mt. 58. §, 14. §]. Ennek hiányában, ha a felek nem rendelkeznek előre róla, az egyoldalú megszüntetésre a munkaviszony megszüntetésével van csak lehetőség. Ha külön megállapodás tette lehetővé az osztott napi munkaidő alkalmazását, érdemes rendezni, van-e lehetőség a megállapodás felmondására, és milyen feltételek mellett.

A másik eset, amikor osztott napi munkaidő alkalmazható, ha a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik, és a kollektív szerződésben előírásra került az osztott munkaidő alkalmazása [Mt. 135. § (6) bekezdés]. A kollektív szerződés azonban csak a polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi utasok és járművek földi kiszolgálását végző, valamint a légi navigációs szolgáltatások biztosításában közreműködő vagy azt közvetlenül támogató; a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó; a közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző és a zavartalan közlekedést biztosító; a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben; a kikötőben foglalkoztatott munkavállaló tekintetében rendelkezhet az osztott napi munkaidő lehetőségének igénybe vételéről [Mt. 135. § (4) bekezdés]. A buszsofőr tekintetében tehát a helyi járatot vezető munkavállaló esetében kollektív szerződés is előírhatja az osztott napi munkaidőt, míg az ötven kilométernél távolabbra vezető buszsofőr esetében szükséges a felek közötti megállapodás. A felek közti megállapodásra természetesen akkor is sor kerülhet, ha kollektív szerződés nincsen, vagy nem írja elő az osztott napi munkaidőt.

A beosztás során a munkáltatónak ügyelnie kell arra, hogy a napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt biztosítson. Ez elegendő arra, hogy a munkavállaló adott esetben hazamenjen étkezni, elintézze a napi bevásárlást vagy beüljön a fodrászhoz, tehát, hogy pihenőidejét hasznosan, a munkától függetlenül tudja eltölteni. Míg rövidebb nem, hosszabb lehet a pihenőidő, arra azonban figyelni kell, hogy a napi munkaidők között (tehát nem az egy munkanapon belüli, hanem a két egymást követő munkanapon beosztott munkaidők között) legalább nyolc óra pihenőidőt kell biztosítani (Mt. 104. § (2) bekezdés a) pont]. Ez alapján tehát jogszerű az a beosztás, amely szerint hétfőn a munkavállaló reggel nyolctól délig, majd este hattól tízig dolgozik, és másnap reggel már hatkor újra munkába kell állnia. A két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartamának azonban el kell érnie legalább a huszonkét órát [Mt. 104. § (4) bekezdés]. Ha tehát a hétfői és keddi munkanap között csak nyolc óra pihenőidő került biztosításra, a keddi és szerdai munkanap között már tizennégy óra pihenőidőt kell beosztani.


Kapcsolódó cikkek:


400 munkást vesz föl a Suzuki
2020. május 22.

A leállás idején megváltak a kölcsönzött dolgozói létszámtól, most viszont úje embereket vesznek fel, hogy június 29-én újraindíthassa a második műszakot is a termelésben

Nagy leépítés jön a Nemaknál
2020. május 21.

Működési sajátosságai miatt a vállalat a kormány által bevezetett gazdaságvédelmi programok egyikét sem tudja jelenlegi formájában alkalmazni.

Áprilisban negyedével nőtt az álláskeresők száma
2020. május 20.

Az álláskeresők száma áprilisban 26,5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, így a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában az áprilisi zárónapon 330 700 álláskereső szerepelt.