Az osztott napi munkaidő szabályai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az osztott napi munkaidő nem túl gyakori, bizonyos munkakörökben viszont nagyon hasznos lehetőség. Lényege, hogy a munkáltató a napi munkaidőt két részletben határozza meg, osztja be az adott napra a munkavállaló számára. A munkaidő beosztása fő szabály szerint a munkáltató jogosultsága, osztott napi munkaidő alkalmazásáról azonban a munkáltató nem dönthet egyoldalúan, tekintettel annak a munkavállalóra nézve jelentős hátrányaira.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 100. szakasza alapján a munkáltató – a felek megállapodása alapján – a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja, ezt nevezzük osztott napi munkaidőnek. A beosztás szerinti napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani.

Az osztott napi munkaidő remek lehetőség lehet bizonyos munkakörökben, például buszsofőrök esetén, amikor is a munkaidő kettéosztásával a munkáltató könnyebben tud a menetrendhez igazodni, csökkentve így az állásidőt. A munkaidő ilyenkor is kizárólag két részre osztható fel, nincs lehetőség arra, hogy tovább aprózzuk azt. Arra viszont jogosult a munkáltató, hogy az osztott napi munkaidőre vonatkozó megállapodás ellenére egy részletben, az általános szabályok szerint ossza be a munkaidőt.

Osztott napi munkaidő alkalmazására fő szabály szerint a felek megállapodása alapján van lehetőség. A megállapodás megkötésére sor kerülhet már a munkaszerződésben is, de külön dokumentumban is lehetőség van rá. Az osztott napi munkaidő a munkavállaló számára a legtöbb esetben hátrányos, hiszen egy adott munkanapban két alkalommal is munkába kell mennie, a két alkalom között munkavégzésre képes állapotát fenn kell tartania, nem tud messzebbre elutazni, hiszen vissza kell érnie a munkaidő másik felére. Így a megállapodás megkötéséhez a munkáltatónak célszerű valahogyan, leginkább anyagilag kompenzálni ezeket a hátrányokat. Az azonban, hogy az osztott napi munkaidő alkalmazásához a munkavállaló egyetértése is szükséges, nem jelenti azt, hogy a megállapodás létrejötte után a munkavállalónak ráhatása lenne a konkrét beosztásra, arra már a munkáltató egyoldalúan jogosult.

A megállapodásra a munka törvénykönyve nem írja elő az írásbeliséget, ám érdemes azt mégis írásba foglalni annak érdekében, hogy a munkáltató bizonyítani tudja a beosztás jogszerűségét. Fontos kérdés, hogy hogyan van lehetőség a megállapodás megszüntetésére, ezt érdemes szintén előre rendezni. Amennyiben munkaszerződésben került sor a megállapodásra, a megállapodás megszüntetésére a munkaszerződés módosításával kerülhet sor, amelyhez a két fél kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges [Mt. 58. §, 14. §]. Ennek hiányában, ha a felek nem rendelkeznek előre róla, az egyoldalú megszüntetésre a munkaviszony megszüntetésével van csak lehetőség. Ha külön megállapodás tette lehetővé az osztott napi munkaidő alkalmazását, érdemes rendezni, van-e lehetőség a megállapodás felmondására, és milyen feltételek mellett.

A másik eset, amikor osztott napi munkaidő alkalmazható, ha a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik, és a kollektív szerződésben előírásra került az osztott munkaidő alkalmazása [Mt. 135. § (6) bekezdés]. A kollektív szerződés azonban csak a polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi utasok és járművek földi kiszolgálását végző, valamint a légi navigációs szolgáltatások biztosításában közreműködő vagy azt közvetlenül támogató; a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó; a közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző és a zavartalan közlekedést biztosító; a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben; a kikötőben foglalkoztatott munkavállaló tekintetében rendelkezhet az osztott napi munkaidő lehetőségének igénybe vételéről [Mt. 135. § (4) bekezdés]. A buszsofőr tekintetében tehát a helyi járatot vezető munkavállaló esetében kollektív szerződés is előírhatja az osztott napi munkaidőt, míg az ötven kilométernél távolabbra vezető buszsofőr esetében szükséges a felek közötti megállapodás. A felek közti megállapodásra természetesen akkor is sor kerülhet, ha kollektív szerződés nincsen, vagy nem írja elő az osztott napi munkaidőt.

A beosztás során a munkáltatónak ügyelnie kell arra, hogy a napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt biztosítson. Ez elegendő arra, hogy a munkavállaló adott esetben hazamenjen étkezni, elintézze a napi bevásárlást vagy beüljön a fodrászhoz, tehát, hogy pihenőidejét hasznosan, a munkától függetlenül tudja eltölteni. Míg rövidebb nem, hosszabb lehet a pihenőidő, arra azonban figyelni kell, hogy a napi munkaidők között (tehát nem az egy munkanapon belüli, hanem a két egymást követő munkanapon beosztott munkaidők között) legalább nyolc óra pihenőidőt kell biztosítani (Mt. 104. § (2) bekezdés a) pont]. Ez alapján tehát jogszerű az a beosztás, amely szerint hétfőn a munkavállaló reggel nyolctól délig, majd este hattól tízig dolgozik, és másnap reggel már hatkor újra munkába kell állnia. A két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartamának azonban el kell érnie legalább a huszonkét órát [Mt. 104. § (4) bekezdés]. Ha tehát a hétfői és keddi munkanap között csak nyolc óra pihenőidő került biztosításra, a keddi és szerdai munkanap között már tizennégy óra pihenőidőt kell beosztani.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.