Az új OKJ kijelölte a duális szakmai képzés kereteit (1. rész)

Szerző: Váci Tímea
Dátum: 2012. szeptember 21.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új szakképzési törvény mellett újraszabták az Országos Képzési Jegyzéket is. Az alábbiakban azokat a változásokat foglaljuk össze, amelyek elsősorban az iskolarendszeren kívüli felnőttképzést érintik, és hamarosan alkalmazni is kell őket.


A szakképzési törvény új kereteket jelölt ki az OKJ számára

Az új szakképzési törvény (2011. évi CLXXXVII. törvény) az egyszerűbb szerkezet érdekében megszüntette a szakképesítés-elágazásokat, így az új OKJ [150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet] táblában már sem szakképesítés-elágazás, sem a korábbi „gyűjtő” megnevezésű szakképesítések (pl. Üzleti szakügyintéző, Mérnökasszisztens) nem szerepelnek.

Több szakképesítést „halálra ítélt”, mivel azokat a szakképesítéseket, amelyekre az elmúlt időszakban (kb. 4 éves vizsgálati időintervallumban) nem mutatkozott munkaerő-piaci kereslet, kizárta az OKJ-ból. (Az új OKJ táblázatokban – ezen vagy más okból már hiába keressük például a Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadót! 2013. január 1-től már ilyen OKJ-s képzés nem indítható!)

Az új szakképzési törvény előírja, hogy az OKJ-ban a jövőben külön kell megjeleníti – többek között a kizárólag iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben oktatható szakképesítéseket. Ilyeneknek tekinthető például a Bérügyintéző vagy Társadalombiztosítási ügyintéző rész-szakképesítés is. Az új törvény arról is rendelkezik, hogy az OKJ-ban minden szakképesítésnél fel kell tüntetni a felnőttképzés keretében alkalmazható képzési formát/munkarendet, amely praktikusan tanfolyami képzés (TK) vagy távoktatás (T) lehet. A jövőben figyelni kell majd arra, hogy az OKJ-ban „A képzés munkarendje” c. oszlopban milyen jelölés olvasható, mert a munkarendre utaló jelek (TK, T) ENGEDÉLYT, bármely jel hiánya viszont TILTÁST jelent!

Amennyiben a cellában „-” jelölés látható, az adott szakképesítés megszerzésére irányuló képzés kizárólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben indítható. A korábban példának felhozott Bérügyintéző vagy Társadalombiztosítási ügyintéző rész-szakképesítés esetében az új OKJ – kizárólag iskolarendszeren kívüli képzési módban – csak tanfolyami képzést (TK) vagy távoktatást (T) tesz lehetővé a felnőttképző intézmények számára.

Képzési idő, óraszámok – gyakorlati változások

A felnőttképzés számára nagyon lényeges, sokak által régóta igényelt, a képzéseket közvetlenül befolyásoló tartalmi változás, hogy a vonatkozó törvényi norma szerint az OKJ-ban az egyes szakképesítések képzési idejénél már nem a maximális, hanem az adott, a képzés során kötelezően alkalmazandó óraszámot kell feltüntetni. Például a Bérügyintéző és a Társadalombiztosítási ügyintéző esetében az új OKJ mindkét rész-szakképesítésnél 120-180 óra időtartamot ír elő. (Megjegyzem, hogy vizsgálódásaim szerint az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben meghatározott óraszámok az iskolarendszerben is oktatható szakképesítések esetén általában az átlagos képzési idő 40-60%-át teszik ki.)

Az új szabályozás a jövőben nem teszi lehetővé, hogy a felnőttképző intézmények a képzés óraszámát korlátok nélkül, szabadon csökkenthessék. Az intézmények csak a minimális és maximális óraszámokon belül határozhatják meg önállóan a konkrét képzési időt. A maximális órakereteket felváltó óraszámok csak korlátozott lehetőséget biztosítanak felnőttképző intézményeknek a képzési program optimális óraszámának kialakítására és gyakorlati alkalmazására. Erre három – andragógialag támogatható megoldás ajánlható:

  • A képzési program megalkotása során a célcsoport igényeitől (a fejlesztendő kompetenciák számától és mértékétől stb.) és az intézmény sajátosságaitól (pl. sokszínű módszertan, az oktatási eszközök gazdag tárháza, a tartalom feldolgozottsága és elérhető, speciális lehetőségek) függően kell a tanfolyami képzés esetében az elméleti és gyakorlati (jelenléti) óraszámot meghatározni, amelynek szummája benne marad az OKJ-ban feltüntetett minimális és maximális óraszám által meghatározott tartományban;
  • Amennyiben az OKJ lehetővé teszi (engedélyezi!) a sajátos munkarend szerint folyó oktatást, így a távoktatást, akkor a képzés óraszámát a jelenléti óraszámmal és az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított – a képzési programban szereplő – óraszámmal együtt kell számítani. Ilyen esetben a tanfolyami képzés („tantermi képzés”) időtartama mérsékelhető az egyéni felkészülés időtartamával. Viszont jelenléti képzést (amikor a résztvevő, illetve az oktató egyidejű és egy helyen történő előfordulása biztosított) minden távoktatásos képzési programba be kell építeni, mert a szabályozás értelmében az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben szervezett távoktatás esetén a jogszabály előír egy bizonyos mértéket, amit mindenképpen jelenléti képzésre kell fordítani.
  • A képzési programban gondosan meghatározott óraszám a képzés során továbbiakban csak egyedileg, az adott személy korábbi tanulmányainak (előzetes tudásmérésen vagy képzettséget, végzettséget igazoló dokumentumokon alapuló) dokumentált beszámításával mérsékelhető.

Többet szeretne tudni a szakképzésről?

A Complex Kiadó kiadványai az új szabályozásról:

Eltévedt az új munkajogi szabályok között?

Képezné magát vagy munkavállalóját?

Moduláris vizsgáztatás helyett komplex szakmai vizsga

Az OKJ kapcsán féltétlenül meg kell említeni, hogy változik a szakmai vizsga is. A jogalkotó sutba dobta a sok kritikát kiváltó „moduláris vizsgáztatást”, s visszaállította az egyes szakképesítések elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítását mérő (maximum 2 nap hosszúságú) komplex szakmai vizsgát, melyet függetlenül az előképzettségtől és gyakorlattól mindenkinek teljesítenie kell, egyes részei alól felmentés nem adható.
A komplex szakmai vizsga nem egymástól elszigetelt vizsgarészekre/modulokra építve ellenőrzi a felnőttek tudását, hanem a vizsgarészeken/modulokon átnyúló legfontosabb munkaműveletekre és cselekvési kompetenciákra helyezi a hangsúlyt, amelynek révén életszerű körülmények között lehet mérni, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azzal a gyakorlati tudással, amellyel kiengedhető a munkaerőpiacra.

A moduláris vizsgáztatás azonban nem rögvest, hanem kifutó jelleggel szűnik majd meg, amely jelentős bonyodalmakat okoz(hat) a vizsgabizottságoknak és a vizsgaszervezőknek egyaránt. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben moduláris vizsgát utoljára az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettanterv megjelenésének napjától számított hatodik hónap utolsó munkanapjáig, javító- és pótló vizsgát pedig a szakmai vizsgát követő egy évig lehet tenni.

A vizsgakövetelményeket integráltan számon kérő komplex vizsgán nem kell minden követelménymodulhoz külön vizsgarészeket rendelni, vizsgafeladatokat végrehajtani.

A szakmai vizsga komplex jellege jelzi, hogy a vizsgázónak teljességgel, a szakképesítés valamennyi követelményére kiterjedően kell számot adni a tudásáról. A komplex szakmai vizsgáztatás hátrányának tekinthető, hogy komplex jellege miatt jelentősen csökken a modulos vizsgáztatásnál automatikusnak tekinthető korábbi vizsgabeszámítás, felmentés lehetősége. Eddig, ha megvolt a Bérügyintéző rész-szakképesítésünk és szerettük volna a Társadalombiztosítási ügyintéző rész-szakképesítést szerezni, akkor ezt – viszonylag könnyen megtehettük. Összesen egy szakmai modulból kellett vizsgát tennünk, mert a másik két modul közös volt a Bérügyintézővel, melyet a vizsgabizottság, mint előzetes tudást, beszámított.

Ez 2013. január 1-től már nem így lesz, mert a vizsgázónak teljességgel, a szakképesítés valamennyi követelményére kiterjedően kell számot adni a tudásáról. A komplex vizsgán függetlenül attól, hogy rendelkezünk Bérügyintéző rész-szakképesítéssel – mindenkinek teljesítenie kell Társadalombiztosítási ügyintéző rész-szakképesítésben foglalt teljes elvárás rendszert, tehát a Bérügyintéző rész-szakképesítés tartalmi elemeiről ismételten számot kell adni.

Új szakmai Jogtár: Oktatás Jogtár

Az Oktatás Jogtár a köznevelés, a felsőoktatás és a szakképzés területén érintettek számára ad plusz segítséget azzal, hogy az ezen területek joganyagában való eligazodást megkönnyíti.

  • a köznevelésben, a felsőoktatásban, illetve a szakképzésben leginkább használt jogszabályok és döntvények tematikus rendezése
  • 2012 év végétől a köznevelési, a felsőoktatási és a szakképzési törvény kommentárja
  • tükrös jogszabályelemzés a köznevelési, a felsőoktatási és a szakképzési törvényhez
  • szakképzési naptár: a szakképzésben felmerülő határidők
  • iratminták
  • módszertani anyagok
  • munkajogi segítség

Bővebb információk

Határidők

Az új OKJ kormányrendelet hatálybalépésének időpontja – néhány kivétellel – 2012. szeptember 1-je. Átmeneti rendelkezései hivatottak biztosítani a megváltozott szakképesítés struktúra alkalmazására való felkészülést, a fokozatos átállás lehetőségét.

1. Iskolai rendszerű szakképzés
A szakképzési törvénnyel összhangban 2012 szeptemberében indíthatók a korábbi, 2012. augusztus 31-én hatályos OKJ szerinti képzések.

2012 szeptemberében indíthatók továbbá az új OKJ szerint azon képzések, amelyek szakmai és vizsgakövetelményei, valamint szakképzési kerettantervei (szakképzési tantervi ajánlásai) a módosított szakképzési törvényben meghatározott időpontig kiadásra kerültek.

Az eredendő szándék az volt, hogy a szakmai és vizsgakövetelményeket a szakképesítésért felelős miniszter legkésőbb 2012. május 31-ig kiadja.

Az erre épülő szakképzési kerettantervek kiadására a szakképzési törvény 2012. július 31-ig kötelezte a szakképzésért és felnőttképzésért felelős minisztert. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításáról szóló 2012. évi LXXI. törvény azonban módosította ezeket a határidőket. A határidők későbbre (júliusra, augusztusra, illetve decemberre történő) halasztása remélhetőleg lehetővé teszi az új OKJ-ra való alaposabb felkészülést, másrészt több időt biztosít az új szakmai dokumentumok kidolgozására.

2. Iskolarendszeren kívüli szakképzés
Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben 2012. december 31-ig még indíthatók képzések a 2012. augusztus 31-én hatályos OKJ-hoz kiadott szakmai és vizsgakövetelmények szerint.
Az új OKJ szerinti képzések legkorábban 2013. január 1-jétől indíthatók.

3. Felsőfokú szakképzés
Ismeretes, hogy az új szakképzési törvény hatálya nem terjed ki a felsőfokú szakképzésre. Ennek következtében már az OKJ sem tartalmazza a felsőfokú szakképesítéseket.

Az OKJ-t kiadó kormányrendelet azonban lehetővé teszi, hogy – összhangban a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 113. § (4) bekezdése szerinti szabályozással, hogy felsőfokú szakképzést 2012 szeptemberében még indíthassanak az intézmények a 2012. augusztus 31-én hatályos OKJ-hoz kiadott szakmai és vizsgakövetelmények szerint. (Megjelent a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet, melyek az érdeklődő olvasó számára teljessé tehetik a felsőfokú szakképzésre vonatkozó képet.)

A cikk 2. részében részletesen foglalkozunk az új OKJ szerkezeti felépítésével és tartalmával.

Elfelejtette?
Semmi sincs veszve!

Ősszel is indítunk Mérlegképes képzést! Naptárért kattintson >>>


Kapcsolódó cikkek: