Az új OKJ kijelölte a duális szakmai képzés kereteit (2. rész)

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2012. szeptember 24.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új szakképzési törvény szellemében alaposan „felforgatták” az OKJ eddigi szerkezetét és tartalmát is. Mentségül szolgál, hogy a cikkünk 1. részében ismertetett fontosabb törvényi normák új mederbe terelték az Országos Képzési Jegyzéket is.


Aki az eddigi megszokott, rutinszerű módon áll neki, hogy áttekintse az új kormányrendeletet, minden bizonnyal meglepődik, mert számos új strukturális és koncepcionális megoldással szembesül, melyben eligazodni nem is olyan egyszerű. Lássunk ezek közül néhányat!

Az új szabályozás szerint az OKJ-ban [150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet] szereplő szakképesítések valamennyi követelménymodulját egyetlen kormányrendelet tartalmazza. Az adott szakképesítés szakmai tartalmát a kormányrendeletben rögzített követelménymodulokból fogják összeállítani. Az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet nemrégiben megjelent és 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba. Három mellékletből áll:

  • Az 1. melléklet tartalmazza az OKJ-ban szereplő azon egyes szakképesítések felsorolását, amelyek a 2. mellékletben felsorolt egyes szakmai követelménymodulokból állnak.
  • A 2. melléklet tartalmazza az 1. mellékletben feltüntetett szakképesítések szakmai követelménymoduljainak felsorolását a szakmai követelménymodulok azonosító számának és megnevezésének feltüntetésével.
  • A 3. melléklet tartalmazza a 2. mellékletben felsorolt szakmai követelménymodulok részletes tartalmi leírását a 2. melléklet szerinti sorrendben.

A rendelet várhatóan az ősz folyamán még módosulni fog és kiegészül az OKJ-ban szereplő összes szakképesítés szakmai követelménymoduljaival.

A szakmai és vizsgakövetelmények csak a követelménymodulok megnevezését és azonosító számát fogják tartalmazni. [Ez egyszerűen úgy képzelhető el, hogy a szakmai és vizsgakövetelmények IV. pontja a jövőben csak azokat a táblázatokat fogja tartalmazni, amelyek jelenleg ennek a pontnak a végén szerepelnek.]

Korábban a szakképesítések, rész-szakképesítések, szakképesítés-elágazások, szakképesítés-ráépülések azonosító száma 15 számjegyből állt. Az új OKJ – egyszerűsítési célzattal – hétre csökkentette a számjegyeket (Vállalkozási és bérügyintéző: 54 344 02; Bérügyintéző: 51 344 01 és Társadalombiztosítási ügyintéző: 51 344 02), amely az OKJ-táblázat 1. oszlopában olvasható, és három komponensből állíthatóössze:

  • szint,
  • tanulmányi terület és
  • sorszám.

15 helyett 7 jegyű azonosítók

A hétjegyű azonosító 1-2. számjegye utal a szakképesítés szintjére, amelyből 12 változat létezik. A kétjegyű szintkódok kapcsolódnak a korábbi jelölésrendszerhez, de a második számjegy immár az adott szakképesítés szinten belüli helyét és típusát is mutatja (alapvetően az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető rész-szakképesítés [1], szakképesítés [2] és szakképesítés-ráépülés [3], illetve a jellemzően iskolai rendszerű képzésben megszerezhető [4] és az ezekre épülő [5] szakképesítésekre utal).

Például a Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadót felváltó Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítés 54-es szintű, amely arra utal, hogy emeltszintű szakképesítésről van szó, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg. Mind a Bérügyintéző, mind a Társadalombiztosítási ügyintéző rész-szakképesítés 51-es szintű, amely arra utal, hogy felső középfokú rész-szakképesítésekről van szó, amelyek érettségi végzettséghez kötöttek és iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhetők meg.

A hétjegyű azonosító 3-5. számjegye megőrizte a „régi OKJ” tartalmát és szerkezetét, így továbbra is a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott „Képzési területek egységes osztályozási rendszere” (KEOR) szerint kialakított tanulmányi területre utal. A tanulmányi területek 8 főcsoportra és azon belül további 3-12 alcsoportra bomlanak. A Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítés Társadalomtudományi, gazdasági, jogi képzések tanulmányi területhez tartozik (3-as főcsoport), s ezen belül a 344 Könyvelés és adózás alcsoportba sorolták be (344-es terület). A tanulmányi területet illetően a Bérügyintéző és Társadalombiztosítási ügyintéző rész-szakképesítések szintén ezt a besorolást kapták.

A korábbi OKJ-hoz hasonlóan a hétjegyű azonosító 6-7. számjegye az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszámát jelöli (01-….). A Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítés sorszáma 02, mivel az OKJ-s táblázatban előtte található egy azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítés (Pénzügyi-számviteli ügyintéző, sorszáma: 01). Utána még egy hasonló szintű és tanulmányi területű szakképesítés fordul elő (Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző, sorszáma: 03). A sorszámokat illetően a Bérügyintéző rész-szakképesítés 01-es sorszámmal, a Társadalombiztosítási ügyintéző rész-szakképesítés pedig 02-es sorszámmal rendelkezik.

Többet szeretne tudni a szakképzésről?

A Complex Kiadó kiadványai az új szabályozásról:

A szakképzési törvény – tükrös kiadás
A szakképzési törvény kézikönyve – magyarázat, háttér, kitekintő

Eltévedt az új munkajogi szabályok között?

Munkajogi e-kommentár – Online kommentár az új Munka Törvénykönyvéhez
Kommentár a munka törvénykönyvéhez – A Munka törvénykönyve magyarázata 2012

Képezné magát vagy munkavállalóját?

Hogyan igazodjunk el az új OKJ útvesztőiben?

PTE ÁJK szakjogász és szakokleveles képzések 2012/13

A jogalkotó – megkönnyítve a felhasználók helyzetét – a jobb átláthatóság és egyszerűbb kereshetőség érdekében az OKJ-s táblázatokban a magyar ábécé szerint sorolja fel a szakképesítéseket. Viszont az új OKJ táblákból nem olvasható ki a szakképesítések esetleges „összetartozása”. Csak sejtéseink lehetnek arról, hogy a példának felhozott Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítés milyen rész-szaképesítésekből áll majd. Vélhetően a Bérügyintéző és a Társadalombiztosítási ügyintéző rész-szakképesítés alkotó eleme lesz a Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítésnek. Bizonyosságot azonban csak a szakmai és vizsgakövetelmények nyújtanak majd, mert az egymáshoz kapcsolódó rész-szakképesítések, szakképesítések, szakképesítések-ráépülések közötti összefüggéseket a továbbiakban csak ez a jogszabály rögzíti. (A cikk írásakor jelent meg a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet, amelyben – más szakképesítések mellett – megtalálható a Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítés SzVK-ja is.)

Szakképesítések és rész-szakképesítések

Az új OKJ-ról szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet – az 1. mellékletében két lényeges táblázatot tartalmaz. Azért kettőt, mert a rész-szakképesítések önálló összeállításban jelennek meg:

  • táblázat: szakképesítések és szakképesítés-ráépülések, illetve
  • táblázat: rész-szakképesítések.

A hétköznapi használat során tulajdonképpen ezeket tekintjük OKJ-nak. A két táblázat alkalmazása (a szakképesítések „kettészedése”) azzal indokolható, hogy a rész-szakképesítések a munkaerő-piacon is önálló életet élnek, ezért elkülönített megjelenítésük (külön táblázatba rendezésük) a felhasználók tájékozódását segíti elő. A 2. táblázatban megjelenő rész-szakképesítések az 1. táblázathoz képest új, eltérő szakmai tartalmat nem képviselnek, az OKJ által lefedett szakmai tudáshalmazt nem bővítik.

Szakmacsoportok, képzési óraszámok

A szakmacsoportok többnyire követik a „régi” OKJ tartalmát és logikáját, amely 21 szakmacsoportot tartalmazott.

Az új OKJ a Közszolgálat beillesztésével, eggyel növelte a szakmacsoportok számát, illetve a 18. soron tartalmi kiigazítást tett (Vendéglátás-turisztika, amely korábban Vendéglátás-idegenforgalom volt).

Az OKJ-s táblázat 6. oszlopában tüntették fel az iskolarendszeren kívüli szakképzésben alkalmazandó óraszámokat. Nyilvánvaló, hogy az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésre az OKJ-ban meghatározott, kötelezően alkalmazandó óraszámok a tanfolyami képzésre (TK) vonatkoznak.

Új szakmai Jogtár: Oktatás Jogtár

Az Oktatás Jogtár a köznevelés, a felsőoktatás és a szakképzés területén érintettek számára ad plusz segítséget azzal, hogy az ezen területek joganyagában való eligazodást megkönnyíti.

  • a köznevelésben, a felsőoktatásban, illetve a szakképzésben leginkább használt jogszabályok és döntvények tematikus rendezése
  • 2012 év végétől a köznevelési, a felsőoktatási és a szakképzési törvény kommentárja
  • tükrös jogszabályelemzés a köznevelési, a felsőoktatási és a szakképzési törvényhez
  • szakképzési naptár: a szakképzésben felmerülő határidők
  • iratminták
  • módszertani anyagok
  • munkajogi segítség

Bővebb információk

A távoktatás során (amely jellemzően jelenléti képzésből és egyéni felkészülésből áll) az OKJ 6. oszlopában előírt óraszámok más értelmezést kapnak. A távoktatás esetében a képzés óraszámát a jelenléti képzés és az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított óraszám együttesen határozza meg. Az OKJ-t kiadó kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy minden távoktatásos képzésbe be kell építeni a minimális képzési idő legalább húsz százalékának megfelelő jelenléti képzést.

A Bérügyintéző (felső középfokú) rész-szakképesítés esetén, amely kizárólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg (az OKJ 2. táblázatának 5. oszlopában „-” jelölés látható), csak tanfolyami képzés (TK) vagy távoktatás (T) formájában szervezhető meg a képzés (az OKJ 2. táblázatának 7. oszlopában T és TK jelölés látható).
Ha a felnőttképző intézmény – 2. táblázatában feltüntetett iskolarendszeren kívüli minimális képzési időnek megfelelően – 120 órára dolgozza ki tanfolyami képzési programját, és a képzést távoktatásos formában is folytatni kívánja, akkor annak legalább (a minimális képzési idő legalább húsz százalékának megfelelően) 24 óra jelenléti képzést kell tartalmaznia. (Ez új képzési program kidolgozását és – esetleg bejelentését teszi szükségessé!)

A cikk 1. része itt olvasható.


Kapcsolódó cikkek: