Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szeptemberben nem csak a fiataloknak kezdődik az iskola, hanem – az élethosszig tartó tanulás jegyében – a munka mellett sok felnőttnek is indul valamilyen képzés. Akár a munkáltató finanszírozza ezeket az oktatásokat, akár a munkavállaló vállalja önként a részvételt, a munka és a tanulás összehangolása sok kérdést vet fel. Kötelező-e elengedi a munkavállalót az órákra? Ki fizeti a tandíjat? Le kell-e később dolgozni a tanulással töltött időt? dr. Kártyás Gábor blogbejegyzésében a munkavállaló képzésével összefüggő kérdéseket tekinti át.
A munkavállaló képzésének munkajogi megítélése alapvetően egy kérdéstől függ: a munkáltató kötelezte-e a munkavállalót a részvételre, vagy sem. Elsőként nézzük végig, mi a helyzet, ha a képzést a munkáltató rendelte el!
Az előírt képzés ideje munkaidő
A kötelezően előírt képzés ideje munkaidőnek számít, amelyre a munkavállalót munkabér illeti meg. A képzéssel érintett időszakban is tekintettel kell tehát lenni a munkaidő szabályokra. Például, a képzés napján sem lehet 12 óránál több a munkaidő, vagy figyelembe kell venni a napi és heti pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket. Az is jogellenes, ha a képzéssel töltött időt a munkáltató később ledolgoztatja. Mivel a képzés ideje önmagában is munkaidő, idejét ugyanúgy teljesített munkaidőnek kell tekinteni, mintha a munkavállaló ténylegesen dolgozott volna.
Mivel a képzés ideje munkaidő, arra munkabér jár. Ez a díjazás nem minden esetben a munkavállaló alapbére. Ha ugyanis a munkavállaló a munkaidő-beosztása alapján a képzés idejére pótlékra is jogosult lenne, természetesen arra is igényt tarthat. Például, a heti pihenőnapra szervezet kommunikációs tréning idejére nem csak alapbér, hanem 100%-os pótlék is jár.
A munkáltató által elrendelt képzések költségeit – mint a munkaviszonnyal összefüggően felmerült költségeket – a munkáltató köteles finanszírozni (pl. tanfolyam díja, jegyzet költsége, vizsgadíj). Szemben a tanulmányi szerződés alapján teljesített képzésekkel, a munkáltató ezekért a költségekért cserébe semmilyen ellenszolgáltatást nem kérhet. Például, nem írhatja elő, hogy a munkavállaló bizonyos ideig nem szüntetheti meg egyoldalúan a munkaviszonyt, vagy ilyen esetben a képzés költségeit köteles lenne visszafizetni.
A képzést nem kell feltétlenül a munkahelyen szervezni. Azonban, ha a munkavállalónak nem a munkaszerződése szerinti munkahelyen kell megjelennie, úgy tekintettel kell lenni a kiküldetés szabályaira. Ilyen esetben ugyanis a munkáltató egyoldalú döntésével kötelezi a munkavállalót a szerződéses munkahelytől eltérő helyen való rendelkezésre állásra. A kiküldetés egyik fontos korlátja, hogy annak időtartama a naptári évenként a 44 munkanapot nem haladhatja meg.
Végül, a méltányosság elve alapján a munkáltató által elrendelt képzésen való részvételt a munkavállaló jogosan tagadja meg, ha az reá aránytalanul sérelmes. Ilyen eset lehet például, ha a munkavállaló házastársa kórházban van, és az ezzel járó feszültség, kötelezettségek miatt nem tud az oktatáson koncentrálni, az órákon részt venni.
A munkáltató a fenti szabályokat betartva bármilyen képzést előírhat a munkavállalónak (pl. szakmai továbbképzések, készségfejlesztő tréningek, nyelvtanulás).
Megítélésem szerint viszont – a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása körében – kifejezetten kötelezettsége a munkakör ellátásához, a konkrét feladatok elvégzéséhez szükséges oktatások megszervezése. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adott munkakörhöz szükséges iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalót be kell tanítani a munkáltatónál ellátandó konkrét munkafolyamat sajátosságaira, a belső szabályzatokra stb. Ezeket a képzéseket tehát kötelezően biztosítani kell a munkavállaló számára.
Önkéntes képzés: vége a nagyvonalúságnak
Eddig arról volt szó, ha a képzést a munkáltató kötelezővé teszi. Más a helyzet, ha a tanulást a munkavállaló maga vállalja, akár hobbiból, akár saját foglalkoztathatósága tudatos fejlesztése érdekében. A korábbi törvény még bármilyen iskolai rendszerű oktatás esetén automatikusan munkaidő-kedvezményt biztosított a munkavállalónak. A munkavállaló tehát a törvény erejénél fogva mentesült a képzésen, vizsgákon való részvételhez, felkészüléshez szükséges időre a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.
|
Többet szeretne tudni az új Munka Törvénykönyvéről, a vállalati képzésekről ?
Az összes Rodin-konferenciát itt találja. Munkajogi e-kommentár – Online kommentár az új Munka Törvénykönyvéhez – aki most rendeli meg a Munkajogi E-kommentárt, 50 százalékos kedvezménnyel jelentkezhet a Rodin vidéki képzseire. A CompLex Kiadó friss munkajogi kiadványai: |
Ezt a rendkívül nagyvonalú szabályt az új Munka Törvénykönyve megszüntette, pontosabban egyedül az általános iskolai tanulmányok idejére tartja fenn. Ugyanakkor, az átmeneti rendelkezések szerint, a július 1-jét megelőzően megkezdett tanulmányokra a tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb a jogszabály vagy az oktatási intézmény által előírt képzési idő tartamára továbbra is járnak ezek a kedvezmények. Alanyi jogon tehát nem mentesül kötelezettségei alól az iskolai rendszerű képzésre most szeptemberben beiratkozó munkavállaló. Így munkáltatójával meg kell állapodnia arról, hogy a tanulmányi kötelezettségeivel érintett napokon fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, vagy például e napokra kérheti rendes szabadság kiadását. Természetesen annak sincs akadálya, hogy a munkáltató e napokra is fizessen valamilyen díjazást az önmagát fejlesztő munkavállalójának.
A munkavállaló képzésében sok esetben a szakszervezetek is szerepet játszanak. Fontos megjegyezni, hogy az új Munka Törvénykönyve külön szakszervezeti képzés, továbbképzés céljára igénybe vehető munkaidő-kedvezményt már nem ismer. Ezért a szakszervezet az új törvény szerint képzést csak az általános munkaidő-kedvezménye terhére szervezhet.
A munkaviszony melletti képzések sajátos esete, ha erről a felek tanulmányi szerződést kötnek. Ennek szabályait a következő bejegyzésben tekintem át.
dr. Kártyás Gábor blogja az új Munka Törvénykönyvéről az ujmunkatorvenykonyve.hu oldalon olvasható.
Idén is kitárta kapuit a HVG Állásbörze, ahol több mint száz munkaadóval személyesen és hibrid formában is találkozhattak azok az álláskeresők, akik ellátogattak április 17-19-e között a Papp László Budapest Sportarénába. Mindenki kedvence, a Bastion Group robotkutyája is jelen volt az eseményen, ahol hatalmas volt az érdeklődés a robotika iránt.
2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az idei év februárja jelentősnek mondható változást hozott magával a munkavédelmi oktatás terén. Bizonyos munkahelyeken ugyanis a munkavédelmi oktatás akár egy e-mail üzenetben elküldött írásbeli dokumentummal is teljesíthető. Mivel a módosítás sok munkavállalót és munkáltatót érint, jelen cikkben az ezzel kapcsolatos legfontosabb gyakorlati tudnivalókat szedjük össze.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
