Becsengetés – A tanulmányi szerződés

Szerző: dr. Kártyás Gábor
Dátum: 2012. szeptember 19.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tanulmányi szerződés a munkaviszonyhoz kötődő, polgári jogi megállapodás. Ebben a sajátos szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a munkavállalónak a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül a munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. Dr. Kártyás Gábor blogbejegyzésében áttekinti, mire is számíthatnak pontosan azok, akik tanulmányi szerződést írnak alá.


Tanulmányi szerződés csak olyan képzésre köthető, amelyre nem a munkáltató kötelezte a munkavállalót. A munkáltató tehát csak felajánlja a lehetőséget, hogy valamilyen képzés elvégzéséhez támogatást nyújt, ha cserébe a munkavállaló a megszerzett ismereteket egy bizonyos ideig nála kamatoztatja. Tanulmányi szerződés egyaránt köthető iskolarendszerű, vagy más jellegű képzésre, szakmai gyakorlatra, vagy betanulásra is.

A munkáltató által nyújtott támogatás sokféle lehet. Megtérítheti a képzés költségeit, vagy azok egy részét (pl. tandíj, tankönyvek, segédanyagok ára, vizsgadíjak, utazási és szállásköltségek stb.), mentesítheti a munkavállalót munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól a képzési napokra, vagy a vizsgafelkészüléshez szükséges időre.

Úgy is megállapodhatnak a felek, hogy a munkáltató a tanulmányok miatti távollétek idejére is fizet valamilyen díjazást a munkavállaló számára. Nem lehet azonban tanulmányi szerződést kötni a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján amúgy is járó kedvezmény biztosítására. Például, a kollektív szerződés alapján alanyi jogon járó éves jutalomnak nem lehet feltételéül szabni a tanulmányi szerződésben, hogy a munkavállaló teljesítse tanulmányi kötelezettségeit. A bírói gyakorlat alapján a tanulmányok befejeztével adott támogatás nem minősül a szerződés alapján adott támogatásnak, így szerződésszegés esetén azt visszakövetelni sem lehet.

A munkáltató támogatásáért cserébe a munkavállaló köteles az előírt tanulmányokat folytatni, az órákon részt venni, a szükséges vizsgákat letenni. Emellett vállalnia kell, hogy a képzést követően bizonyos időtartamig munkaviszonyát felmondással nem szüntetni meg. Ezt az időtartamot a munkáltató által adott támogatással arányosan kell meghatározni, azzal, hogy öt évnél hosszabb nem lehet. Például, ha a munkáltató egy másfél éves felsőfokú szakképzés tandíjának 30%-át fizette ki támogatásként, egy évnél hosszabb időszak kikötése aligha lenne arányos. Az új Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a letöltendő idő számítása szempontjából azokat a távolléteket is figyelembe kell venni, amelyek a rendes szabadság szempontjából is jogszerző időnek számítanak (pl. a szülési szabadság idejét).

Az új Munka Törvénykönyve részletesen szabályozza a tanulmányi szerződés megszüntetését is. Előre kell bocsátani, hogy a tanulmányi szerződés megszűnése nem feltétlenül esik egybe a munkaviszony végével. A munkáltató elállhat a tanulmányi szerződéstől és a nyújtott támogatást visszakövetelheti, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi (pl. nem vesz részt az órákon, nem teszi le a vizsgát, nem tölti le a kikötött időtartamot). Kifejezetten kimondja a törvény, hogy szerződésszegésnek minősül az is, ha a munkaviszony megszüntetésének indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása. Például, ha a munkavállalónak rendszeres késés miatt felmondanak, a tanulmányi szerződése is megszüntethető, és az addig kapott támogatást köteles visszafizetni a munkáltatónak. A visszatérítési kötelezettség arányos, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét nem tölti le.

Míg a munkáltató elállását bármilyen munkavállalói szerződésszegés megalapozza, a munkavállaló csak akkor mentesül a tanulmányi szerződésből folyó kötelezettsége alól, ha a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el. Furcsa, hogy egy polgári jogi, a felek mellérendeltségére épülő megállapodásnál éppen a munkaviszonyban egyébként alárendelt munkavállaló oldalán szigorúbb a szabályozás. Ilyenkor a már megkapott támogatást nem kell visszafizetni, a felek csak a jövőre nézvést mentesülnek a szerződésből eredő kötelezettségeik alól.

Újdonság továbbá, hogy a tanulmányi szerződést bármely fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna. Például, a munkavállalónak ikergyermekei születnek, és a tanulás már nem fér bele a gyermeknevelés és a munka mellett, vagy a munkáltatónak megszűnik az a tevékenysége, amely keretében a munkavállaló új szaktudását használhatta volna. A munkavállaló felmondása esetén ilyen esetben a munkáltató a nyújtott támogatást visszakövetelheti. A munkáltató ilyen okból tett felmondása esetén azonban a támogatást nem kell visszafizetni. Végül, bár a törvény kifejezetten nem tartalmazza, a felek közös megegyezésével a tanulmányi szerződés bármikor megszüntethető.

Többet szeretne tudni az új Munka Törvénykönyvéről, a vállalati képzésekről ?

Vidéki képzések szeptember-októberben az Új Munka Törvénykönyve alkalmazásáról
Október 9-11: IX. Magyar Munkajogi Konferencia Visegrád
Október 18: Képzési referens szervezetfejlesztés, képzéstől az utánkövetésig

Az összes Rodin-konferenciát itt találja.

Munkajogi e-kommentár – Online kommentár az új Munka Törvénykönyvéhez – aki most rendeli meg a Munkajogi E-kommentárt, 50 százalékos kedvezménnyel jelentkezhet a Rodin vidéki képzseire.

A CompLex Kiadó munkajogi kiadványai:

Az új munka törvénykönyve – munkáltatóknak
Az új munka törvénykönyve – munkavállalóknak

Befejezésül hozzá kell tenni, hogy a tanulmányi szerződés polgári jogi jellegéhez igazodóan, annak minden törvényi szabálya diszpozitív, azoktól tehát munkaszerződés a munkavállaló javára, kollektív szerződés pedig a hátrányára is eltérhet.

dr. Kártyás Gábor blogja az új Munka Törvénykönyvéről az ujmunkatorvenykonyve.hu oldalon olvasható.


Kapcsolódó cikkek:


Miben érinti a munkavállalókat a munkáltató személyében bekövetkezett változás?
2020. július 8.

Miben érinti a munkavállalókat a munkáltató személyében bekövetkezett változás?

Mi történik a munkavállalókkal, a munkaviszonyokkal a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén, amelyre például a cég eladása miatt kerülhet sor? Változatlan marad-e a jogviszony, vagy új szerződéskötés szükséges? A közösen vagy egyénileg kiharcolt jogosultságok elvesznek, vagy az új munkáltató köteles ezekhez igazodni?