Belföldi kiküldetés és munkába járás saját autóval

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2017. november 21.
Rovat:

Sajnos a mindennapokban mind a munkavállalók, mind a munkáltatók esetében gyakran összefolynak a munkába járással, illetve a kiküldetéssel kapcsolatos  különböző fogalmak és az ezekkel összefüggésben kifizetendő juttatások. A helyzet azonban szerencsére korántsem olyan bonyolult, mint az első látásra tűnhet. 


A jogalkotó egyértelmű különbséget tesz kiküldetés és munkába járás között. Bármelyik esetről is van szó, a pontos meghatározás és elhatárolás kérdése a helyes adózás megállapítása érdekében bír jelentőséggel. Fontos kiemelni, hogy a munkáltató bármilyen magas mértékben megtérítheti a kiküldetés vagy a munkába járás költségeit. A kérdés az, hogy mely mértékig köteles a munkáltató, és mely mérték az, amely adómentes lehet. Minden egyéb eset a normál adókötelezettségek mellett kezelendő.

Kiküldetésnek azt a munkáltató által elrendelt utazást tekintjük, ami a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása okán válik szükségessé. Ide tartozik a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés. Nem tartozik bele viszont a kiküldetés fogalmába a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazás.

Milyen juttatás illeti meg a munkavállalót belföldi kiküldetés esetén?

A munkavállalót, ha a kiküldetés időtartama eléri a 6 órát a felmerülő többletköltségeinek fedezésére költségtérítés, vagy más néven napidíj illeti meg. Ennek megállapítása két módon lehetséges. A napidíj számlával, egyszerűsített számlával igazolt összegként vagy költségátalányként számolható el. Ha a munkáltató az átalány elszámolást választja, akkor ennek legalább napi 500 Ft-nak kell lennie. Hasznos tudni azt is, hogy ha a munkáltató biztosítja az étkeztetést a munkavállaló részére a kiküldetés helyén, akkor nem köteles napidíjat fizetni. A munkáltató rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak havi átalányt is megállapíthat. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíj-átalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.

A belföldi napidíjra nem fogalmaz meg az szja törvény mentességet, így annak összege a normál bérjellegű juttatással azonos mértékben esik adókötelezettség alá.

Milyen dokumentumokra van szükség a kiküldetés kapcsán?

Mindenek előtt szükség van a kiküldetés tényének dokumentálására, ami a kiküldetési rendelvény megnevezésű nyomtatványon történik. Fontos, hogy ez a dokumentum két példányban kerüljön kiállításra és az egyik példány a munkavállalóhoz kerüljön. Fontos, hogy a kiküldetési rendelvényen feltüntetésre kerüljön a munkavállaló neve, adóazonosító jele, illetve saját gépjármű esetén annak típusa, illetve rendszáma is. A nyomtatványnak tartalmaznia kell a hivatali utazás célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt utazás költségtérítését, valamint a költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.)

Amennyiben nem átalány alapján kerül kiszámításra a napidíj, úgy mindenképp szükség van a kiküldetéssel kapcsolatos költségekről szóló számlákra, amivel a munkavállaló igazolni tudja a munkáltató felé a költségeit.

Saját gépkocsival történő munkába járás

Sajnos sok esetben találkozhatunk olyannal, hogy saját gépjárművel való munkába járás esetén is kiküldetési rendelvény  kerül kitöltésre a felmerülő üzemanyagköltség megtérítéséhez. A munkába járás azonban a kiküldetéstől teljesen független jogi fogalom.

[htmlbox mt_kommentar]

 

Munkába járás: a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították.

A saját gépjárművel történő munkába járás feltételei:

A munkáltató csak abban az esetben köteles a saját gépjárművel történő munkába járás költségeit téríteni, ha

  • a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
  • b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
  • c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;
  • d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.

Amennyiben a munkavállaló megfelel a fenti szempontoknak, úgy az SZJA tv. 25 § (2) pontjában meghatározott összeg 60%-ig, azaz 9 ft/km-ig köteles a munkáltató a munkába járás költségeit megtéríteni. Fontos változás azonban, hogy a munkáltató mérlegelési jogkörében dönthet úgy, hogy ezt az összeget kiterjesztheti akár 15ft/km-ig. Az szja tv értelmében a térítés 15 ft/km-ig mentes az adó – és így a járulékok – alól. Amennyiben 15 ft/km-nél magasabb összegű térítést adna a munkáltató, akkor a kilométerenként 15 ft-ot meghaladó rész a bérjövedelemmel azonos adózás alá esik. 

Milyen dokumentumokra van ehhez szükség?

A munkavállalónak mindenképp igazolnia kell a munkáltató felé a lakhelyét, vagy a tartózkodási helyét, ahonnan munkába jár, illetve nyilatkoznia is kell írásban arról, hogy a napi munkába járás a lakhelyről, vagy a tartózkodási helyről történik. 

A cikk szerzői, Csoknyai Ádám és Kertész Gábor az Accace Hungary szakértői. Csoknyai Ádám senior bérszámfejtő, Kertész Gábor pedig adómenedzser. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Lemaradt a munkabér – Érvényes-e a munkaszerződés?
2018. augusztus 16.

Megtörténhet, hogy az írásba foglalt munkaszerződésben még az a kevés kötelező kellék sem szerepel, amely a munkaviszony létesítéséhez szükséges. Különösen akkor szokott előfordulni ilyen helyzet, ha a felek internetről letöltött szerződésmintával dolgoznak. Mit kell tenni, ha a munkavállaló felfedezi, hogy az írott munkaszerződésében semmi nem szerepel a munkabérről?

A megszakítás nélküli tevékenység
2018. augusztus 15.

Számos munkáltató van, akinek a tevékenységéből eredően folyamatosan működnie kell. Ennek meg vannak a sajátos munkajogi szabályai, számos speciális előírással a munkaidő tekintetében. Alább azt is megvizsgáljuk, hogy a bérpótlékok oldaláról milyen sajátosságokkal jár a megszakítás nélküli munkarend.

Merre tovább, szakképzés?
2018. augusztus 14.

Cikkünkben a szakképzés szabályozásának hazai történetét, a hatályos jogszabályi környezetét és a jövőbeni kihívásait ismertetjük.