Bérszámfejtőket érintő változások 2016-ban – 2. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2016-ban ismét változnak az adó-, járulék- és ellátási szabályok. Cikkünkben a  bérszámfejtőket érintő fontosabb változásokat szedtük csokorba. 


(A cikksorozat első része itt olvasható el.)

Egy kis visszatekintés:

2015. augusztus 1-től a munkáltató adómentesen adhatja a 9 Ft munkába járási költségtérítést azon munkavállalóknak is, akiknek óvodai, vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermekük van. A munkáltató ezen munkavállalók esetében is munkába járásnak minősítheti a közigazgatási határon belül történő munkába járást.

 

Járulékok, szociális hozzájárulási adó

Visszatekintés:

  • 2015. június 19-től az iskolaszövetkezet nappali  rendszerű oktatásban részt vevő tanuló,  hallgató tagja a 25. életévének betöltéséig akkor sem biztosított, ha a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetel.
  • 2015. július 1-től bevezetésre került a 25 évnél idősebb, de 55 évnél fiatalabb, mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény. A kedvezmény mértéke teljes munkaidős foglalkoztatás esetén a havi bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 %-a.A kedvezmény akkor vehető igénybe, ha a munkáltató a munkavállalót az adott hónapban kizárólag mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatta (FEOR-08 6. főcsoport 61. csoport, illetve 7333 és 8421feor).

Próbálja ki most ingyenesen a

Munkajog és a Bérszámfejtés Navigátort

A Munkajog Navigátor folyamatábrák segítségével követi végig az egyes jogi eljárásokat a kezdeményezéstől a lezáró lépésekig, míg a bérszámfejtés Navigátor a bérszámfejtési kérdések megválaszolásában lesz biztos támasza.

A folyamatábrákból egy kattintással eléri a kapcsolódó jogszabályokat, iratmintákat, döntvényeket és kommentárokat.

KIPRÓBÁLOM >>

A családi járulékkedvezmény rendszere 2016-ban nem változik, azonban az adókulcs változása miatt 2016. január 1-től a családi járulékkedvezmény az érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 %-a, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő természetbeni és pénzbeni egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék összege lehet. Egyéni és társas vállalkozó esetén családi járulékkedvezmény csak a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet, vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni (minimum járulékalap alkalmazása esetén, ha nincs tényleges jövedelem kivét, nem lehetséges).

Az Art 16. § (4) bekezdésének alkalmazása alapján bővül a biztosítottak bejelentésének adattartalma. 2016. január 1-től új biztosítottak bármely biztosítási jogviszony kóddal történő bejelentésekor a T1041-es nyomtatványon az alábbi adatokat is szükséges közölni:

  • a magánszemély végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését 
  • a végzettséget igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét
  • az okirat számát

Amennyiben a biztosított végzettséggel, képzettséggel, szakképesítéssel nem rendelkezik, ennek tényét pl. „szakképzettséggel nem rendelkezik” – szöveg feltűntetésével kell jelezni.

2016. január 1-től az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 7.050,-Ft (napi 235 forint). Emlékeztetőül: a magánszemély a biztosítás megszűnését követő 46. naptól köteles az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. Fizetés nélküli szabadság esetén azonban ez a kötelezettsége az első naptól fennáll (kivéve ha a fizetés nélküli szabadság idejére csed, gyed, gyes (2016-tól: gyermekgondozást segítő ellátás), gyet kerül folyósításra, vagy az 12 évnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén, vagy önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszi igénybe).

Az új Mt. rendelkezéseihez kapcsolódóan szociális hozzájárulási adó helyett eho fizetési kötelezettség áll fenn:

  • a munkaügyi bíróság által a munkaviszony jogellenes megszűntetésére tekintettel a megítélt kártérítés után
  • a versenytilalmi díj után, amennyiben az a jogviszony megszűnését követően kerül kifizetésre

 

Társadalombiztosítási ellátások

A gyed-re való jogosultsági időtartam meghatározásánál 2016. január 1-től megszűnik az előzetes biztosításban töltött napok figyelése és a gyed a csed, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejáratát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.  Az új szabályt a 2015. december 31-ét követően gyed-re jogosulttá váló biztosítottak esetében kell alkalmazni (Ebtv. 82/I. § (1)). 2016-tól a gyed iránti kérelem a csed iránti kérelemmel együtt is benyújtható.

A 42/C. § (1) a) pontja hatályát vesztette, így 2016. január 1-jétől a gyed igénybevétele mellett a folyósítás első napjától kezdődően lehetőség van teljes munkaidőben munkát vállalni.

2016-tól kikerült a törvényből a 42/C. § (1) f) pont, mely kimondta, hogy amennyiben a gyed első igénybevétele a gyermek 1 éves kora után kezdődik, úgy 60 napig nem folyósítják a gyed-et, amennyiben a jogosult keresőtevékenységet folytat.Az új szabályozást azon gyermekekre kell alkalmazni, akik 2015. december 31-ét követően töltik be első életévüket.

A 2016. január 1-től érvényes szabályozás szerint valamennyi maximális összegben meghatározott gyed összegét január 15-ig hivatalból felül kell vizsgálni és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

A diplomás gyed-et igénybe vevők a szülést követő 169. napon munkát vállalhatnak anélkül, hogy elveszítenék a gyed-et. A módosított 42/E. § (7) bekezdése alapján azon jogosultak részére, akik nem rendelkeznek a számítási időszakban legalább 120 naptári napi jövedelemmel, az ellátást a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese alapján kell megállapítani.Ha a tényleges jövedelem, vagy a szerződés szerinti jövedelem ennél kisebb, akkor az alapján. A megállapított gyed összege nem lehet kevesebb az Ebtv. 42/e. § (5) bekezdésében meghatározott összegeknél.

Az Ebtv. 66. §-a kiegészült az (1b) bekezdéssel, mely alapján, amennyiben valamelyik szülő a gyermekük után jogalap nélkül vett fel pénzbeli ellátást, vagy gyermekgondozási támogatást, úgy a közös gyermekre jogalap nélkül felvett összeg a másik szülő pénzbeli ellátásából is levonható. Ehhez azonban a szülők egybehangzó nyilatkozata szükséges.

Az Ebtv. átmeneti rendelkezéseibe bekerült 82/J.  § alapján amennyiben az utolsóként született gyermeket közvetlenül megelőzően született gyermekre tekintettel megállapított csed, gyed összegének megállapításakor alkalmazták a 82/F §-t és az ellátás összegét a 2013. július 14-én hatályos szabályok alapján folyósították, akkor a csed, illetve a gyed megállapításánál a „kedvezmény szabály” alkalmazásakor azt a megállapított csed összeget is figyelembe kell venni, amelynek a biztosított részére történő folyósítására nem került sor.

 

Munka törvénykönyve

A tervezett változások tervezete nem került a döntéshozók elé, így azok 2016. január 1-jétől nem lépnek hatályba.

 

A cikk szerzője Perjési Judit szakmai vezető, az ABRILL-HUMÁN Kft.  ügyvezetője. 

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

MASZSZ: csak úgy jön ki a matek, ha 2027-re 500 forint lesz az euró

Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére, miszerint 2-3 éven belül ezer euróra nő a hazai minimálbér és 1 millió forintra az átlagbér. Így viszont már egyáltalán nem olyan biztató ez a vízió. Amennyiben a terv mégis megvalósul, a MASZSZ elvárja, hogy ennek nyertesei a kis- és középkeresetűek legyenek. A szövetség ehhez minden szakmai segítséget megadna – olvasható az Adó Online közleményben.

2024. október 8.

A munkáltatói utasítás írásba foglalása

A munkavégzés során gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkáltató által közölt utasításokat minden esetben szükséges-e írásban rögzíteni vagy elegendő, ha azok csak szóban hangzanak el. A szóbeli utasítás sokszor kézenfekvőbb, kevesebb adminisztrációval és ráfordított idővel jár, mintha a munkáltató mindent írásban rögzítene. Azonban mind a szóbeli, mind az írásbeli utasítási formának megvannak a maga előnyei és hátrányai a munkaviszony keretein belül, így minden helyzetben megtalálható a megfelelő forma.

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.