Bértárgyalások: távol az egyezség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint a két kiigazító csomaggal nehezebbé váltak a jövő évi bérekről szóló tárgyalások, amelyeken nagyon távol kerültek egymástól a munkaadók és a munkavállalók álláspontjai. Az ÁFEOSZ elnöke azt mondta: a gazdasági helyzet nem teszi lehetővé a béremelést.


Jó megoldás lenne az MSZOSZ elnöke szerint, ha a kormány olyan, adórendszert érintő lépéseket tenne, amelyek növelnék a béreket, de nem jelentenének további terheket a munkaadóknak. Hozzáfűzte: tagszervezeteik megkérdezése alapján azt látják, a cégek körében is nagy a bizonytalanság a 2013. évi bérekkel kapcsolatban, mivel már elkezdődött a jövő évi üzleti tervek elkészítése.

Pataky Péter elmondta: korábban abban bíztak, hogy november közepére már a bértárgyalások végére jutnak, most azonban félő, hogy nem lesz megállapodás. Az elnök szerint ez az eset akkor lehetséges, ha a munkaadók álláspontja „bemerevedik”, és továbbra sem szeretnének bért emelni, vagy csak az infláció alatt. A szakszervezetek számára az elmaradó vagy az infláció alatti emelés nem elfogadható – mondta az érdekképviseleti vezető.

Arra a kérdésre, hogy a kormány elfogadhatónak tartotta-e a szakszervezeti oldalnak azt a korábbi javaslatát, hogy a minimálbér 16 helyett 14 százalékkal adózzon, Pataky Péter nemmel felelt. Kifejtette: az adórendszerben speciális, célzott szabályokkal kellene elérni, hogy a bérek úgy emelkedhessenek, hogy a munkaadókat nem terheli a növelés.

Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke szerint a munkaadói oldal álláspontja továbbra is az, hogy jövőre sem a gazdasági növekedés, sem a cégek versenyképessége nem tesz lehetővé béremelést, és nagyobb hangsúlyt kell fektetni a meglévő munkahelyek megőrzésére.

Az elnök a béren kívüli juttatások kapcsán elmondta: segítené a bértárgyalásokat a cafetéria utáni járulék csökkentése. Zs.Szőke Zoltán elvi szinten megfontolandónak nevezte a szakszervezetek azon javaslatát, hogy adórendszerbeli változtatásokkal kellene elősegíteni a munkavállalói bérek emelkedését.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.