Borsik: beláthatatlanok az új Mt következményei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A július elsejétől hatályos új Munka törvénykönyve (Mt.) átrendezi a munka világát Magyarországon, óriási változást jelent a munkajogi döntésekben is, ennek következményei pedig beláthatatlanok – mondta az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke.


A szervezet fórumsorozatának kecskeméti állomásán Borsik János elmondta: új munkahelyeket csak javuló és kiszámítható gazdasági környezet képes teremteni, amit nem lehet jogszabályokkal és „ráolvasással” helyettesíteni. „Alaptalan kijelentés, hogy 2020-ra megvalósul hazánkban a teljes foglalkoztatottság” – vélte.

Az új Munka törvénykönyve egyaránt kedvez a kormánynak és a munkáltatóknak, ám hátrányos a munkavállalóknak, hiszen növeli kiszolgáltatottságukat – mondta a szakszervezeti vezető. Példaként rámutatott: a július elsejétől hatályos rendelkezések csökkentik a kereseteket, túlzottan tág teret engednek a polgári jog érvényesítésére és „rontják a szakszervezetek működési feltételeit”.

Többet szeretne tudni az új Munka Törvénykönyvéről?

Az összes Rodin-konferenciát itt találja.

Munkajogi e-kommentár – Online kommentár az új Munka Törvénykönyvéhez

A CompLex Kiadó munkajogi kiadványai:

Borsik János elmondása szerint Magyarországon tavaly és az idén mintegy 4-4 százalékkal csökkentek a reálbérek. Emellett stagnál a munkanélküliség, nő az infláció és csökken a nyugdíjak vásárlóértéke.

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke emlékeztetett: saját vállalása alapján idén június 30-ig ki kellett volna kidolgoznia a kabinetnek a korkedvezményes nyugdíjak rendszerét, ami egyelőre nem történt meg.

(Forrás: MTI)

Októbertől megújul a Lex HR!

Bővebb tartalommal, 48 színes oldallal, változatlanul magas szakmai színvonalon!

Lapozzon bele >>>


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Előkerült egy OECD jelentés a tervezett nyugdíj-változtatásról

Meglepte a nyugdíjas szervezeteket az OECD számára szinte titokban, de mindenképpen társadalmi egyeztetés nélkül összeállított nyugdíjreform tervezet, amiből kiderül egyebek között, hogy a kormány jelentősen szigorítaná, sőt akár meg is szüntetné a „nők 40” rendszerét. A napokban napvilágot látott írásban a nyugdíjkorhatár megemelése is reális célként szerepel. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) érdemi szakmai párbeszédet követel.

2024. szeptember 27.

KSH: egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és munkanélküliek száma

2024 augusztusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezerrel, 4 millió 748 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).