Borsik János: káros a polgári jog betörése a munka világába
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A polgári jog „betörése” a munka világába rendkívül sértő és hátrányos a dolgozók számára – véli Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke. Az átmeneti rendelkezések időkényszert alakítottak ki a munkahelyeken: alig van mód a felkészülésre.
Borsik János azt mondta: úgy látják, hogy az előkészítő eljárás, és maga a törvény sem felel meg mindenben a hazai elvárásoknak, a munkavállalók érdekeinek és az európai normáknak.
Konkrétan a műszakpótlék eltörlése, a bérpótlékok alapbéresítése, az átlagkereset átalakítása távolléti díjra sok-sok pénzt vesz ki a munkavállalók zsebéből.
Mindemellett módosítani kell a kollektív szerződéseket és a munkaszerződéseket is, hiszen az új törvénnyel nem ütközhetnek ezek a megállapodások. Ahol pedig a kollektívszerződés-kötési jogosultság nincs meg a törvény hatályba lépése után, ott január elsejével meg is szűnhetnek néhány esetben a kollektív szerződések. „Összességében elégedetlenek vagyunk az új munka törvénykönyvével a munkavállalóknak okozott súlyos hátrányok miatt” – nyilatkozta Borsik János.
A szakszervezeti vezető szerint a kormány olyan törvényjavaslatot terjesztett be a parlament elé, amely csökkenti a kereseteket, a különféle pótlékok megvonásával, illetve alapbéresítésével növeli a munkavállalók kiszolgáltatottságát, mert bevallottan is egyre nagyobb teret akar adni a kétoldalú megállapodásoknak a munkaszerződések esetében. Emellett a kormány legyöngítette a munkaügyi ellenőrzést, amelynek pontosan az volna a szerepe, hogy kontrollálja a munkáltatók viselkedését a munkavállalókkal szemben, és a minimálisra szorítsa a törvénysértő munkáltatói intézkedéseket – hangsúlyozta az elnök.
Borsik János szerint összességében a polgári jog „betörése” a munka világába rendkívül sértő és hátrányos, hiszen nem két egyenrangú fél alkuszik majd a munkaszerződésről, hanem a munkáltatók érvényesítik a gazdasági erőfölényüket, amelyhez még az új munka törvénykönyve is segítséget nyújt. A munkavállalói érdekképviseletek működési feltételeit pedig szándékosan lerontja a kormány – vélekedett. A munka törvénykönyvéről szóló előzetes tárgyalásokból hiányzott a háromoldalú egyeztetés, „zárt és titkos” megbeszéléseket folytattak a meghívottakkal – mondta az ASZSZ elnöke.
(Forrás: MTI)
