Cafeteria 2017

Szerző: Bardócz Iván Bardócz Iván
Dátum: 2016. december 7.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A „cafeteria” egy angol szó, melynek jelentése önkiszolgáló étterem, vendéglő. Az önkiszolgálásra utaló kifejezés megfelel a hazai értelmezésnek, mely szerint a cafeteria egy, a munkáltató által összeállított választható juttatási rendszer. Bemutatjuk, hogy 2017. január 1-jétől milyen régi és új cafeteria-juttatások várhatók, és ezeket milyen adókötelezettség terheli.


A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) nem rendelkezik kimondottan a cafeteria keretében adott juttatások adókötelezettségéről, így ezek adókötelezettségét külön-külön kell megvizsgálni. A cafeteria „kosárba” a munkáltató tehet adómentes, béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokat, de akár olyan elemeket is tartalmazhat, amelyek a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmeként válnak adókötelessé.

1. Béren kívüli juttatások

2017. január 1-jétől az Szja tv. 71. §-a jelentősen átalakul. A 2016-ban adható juttatások közül csak a Széchenyi Pihenő Kártya (a továbbiakban: SZÉP-kártya) adható béren kívüli juttatásként. Ezen felül a munkáltatónak lehetősége van béren kívüli juttatásként pénzt is adni.

1.1. SZÉP-kártya juttatása

A SZÉP-kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók. A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 55/2011. Korm. rendelet) határozza meg azoknak a szolgáltatásoknak a körét, amelyre a SZÉP-kártya felhasználható. A SZÉP-kártya egyes alszámláira adható keretösszegek 2017-ben nem változnak, azaz

–   a szálláshely alszámlára legfeljebb 225 ezer forint összegű,

–   a vendéglátás alszámlára legfeljebb 150 ezer forint összegű,

–   a szabadidő alszámlára pedig legfeljebb 75 ezer forint összegű munkáltatói támogatás utalható béren kívüli juttatásként.

A SZÉP-kártya alszámláira adható keretösszeget ugyanazon magánszemély esetén több juttató esetén együttesen kell érteni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben egy magánszemélynek például két munkaviszonya van párhuzamosan, akkor a két munkáltató együttesen a szálláshely, vendéglátás, szabadidő alszámlára 225, 150, 75 ezer forintot adhat.

A munkáltató az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe. Amennyiben az egyes alszámlákra utalt juttatás az említett keretet meghaladja, akkor a felettes rész egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé.

Ha az adóhatóság egy ellenőrzés során a béren kívüli juttatásra vonatkozóan a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, és a munkáltató nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával, akkor az ebből fakadó jogkövetkezményeket a kifizető (munkáltató) viseli.

Azonban, ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.

Az 55/2011. Korm. rendelet szerint az Szja tv. 71. §-ában meghatározott SZÉP-kártyára történő munkáltatói támogatásokat a munkáltató az intézménytől általa megrendelt elektronikus utalványkártyán keresztül biztosítja a munkavállaló számára, elektronikus utalvány formájában. Az 55/2011. Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése kimondja, hogy a fel nem használt elektronikus utalványok a juttatás évét követő második naptári év május 31. napját követően lejártnak minősülnek, amelyek ellenértékét az intézménynek vissza kell fizetnie a munkáltatónak vagy jogutódjának az elektronikus utalvány lejárta évének június 30. napjáig, kivéve, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt. Ez azt jelenti, hogy a 2016-ban SZÉP-kártyára utalt juttatásokat 2018. május 31-éig, a 2017. évi juttatásokat 2019. május 31-éig használhatja fel a magánszemély.

Ezzel kapcsolatban fontos tudni, hogy a munkáltatónak a béren kívüli juttatással összefüggő adókötelezettségeit nem befolyásolja az, hogy a munkavállaló ténylegesen igénybe vette-e a munkáltató által a SZÉP-kártya valamely alszámlájára átutalt támogatást vagy sem.

Az 55/2011. Korm. rendelet fenti rendelkezése szerint a SZÉP-kártya kibocsátására jogosult intézménynek a lejárt elektronikus utalványok ellenértékét kell összességében visszafizetnie a juttatást nyújtó munkáltató felé, nem pedig a munkavállalónként elkülönítetten nyilvántartott béren kívüli juttatások fel nem használt összegét. Ez azt jelenti, hogy az intézmény által ilyen módon visszafizetett összeget a munkáltatónak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 86. §-a szerinti rendkívüli bevételként kell nyilvántartania, vagyis azzal a munkáltató nem csökkentheti a béren kívüli juttatások adóalapját a visszafizetés adóévében, illetőleg a juttatás hónapjára vonatkozó ’08 számú adóbevallást sem kell önellenőrzéssel helyesbítenie.

 

1.2. Pénz juttatása

A munkáltató béren kívüli juttatás jogcímén – a SZÉP-kártya alszámláira történő utaláson kívül – maximum évi 100 ezer forint keretösszegben pénzt adhat a munkavállalójának. A 100 ezer forintos keretösszeg arra az esetre vonatkozik, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. Ha a munkavállaló munkaviszonya nem a teljes adóévre terjed ki, akkor a 100 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege.

PÉLDA

András 2017. május 31-éig áll munkaviszonyban egy szolnoki vállalkozásnál. A családjával Győrbe költözik, ahol július 1-jétől munkába áll. A munkáltatóknak az alábbiak szerint kell meghatározniuk, hogy hány forintot adhatnak béren kívüli juttatásként, azaz mennyi András keretösszege.

 

Szolnok

Győr

Naptári napok

365

Munkaviszony napjai

151

184

Arányszám

151 / 365 = 0,41

184 / 365 = 0,5

Keretösszeg

100 000 × 0,41 = 41 000

100 000 × 0,5 = 50 000

Tehát Szolnokon 41 000, Győrben 50 000 forint András keretösszege, azaz ilyen összegben kaphat pénzt béren kívüli juttatásként.

Nem kell a 100 ezer forintot a munkaviszonyban eltöltött napok arányában csökkenteni, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg. Amennyiben a pénzjuttatás összege az adóévben az éves keretösszeget meghaladja, akkor a meghaladó rész után a juttatásra jogosító jogviszony alapján kell – a kifizetés hónapjára – az adókötelezettséget megállapítani.

Ha a magánszemély munkaviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltató által az adóévben adott pénzjuttatás értéke az éves keretösszeget meghaladja, akkor a meghaladó rész után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként a juttatásra jogosító jogviszony alapján kell az adókötelezettséget megállapítani. Ebben az esetben a meghaladó rész a béren kívüli juttatás közteheralapja számításánál figyelmen kívül hagyható. Abban az esetben, ha a juttatást a munkaviszony megszűnése előtt, korábban kifizették a munkavállalónak, akkor a keretösszeget meghaladó rész közteheralapja után megfizetett közterhek az önellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint helyesbíthetők.

 

PÉLDA

Amennyiben az előző példában szereplő András szolnoki munkahelyén februárban 50 000 forintot kapott, akkor ebből – a megállapított keretösszeg szerint – 41 000 forint minősül béren kívüli juttatásnak, a fennmaradó 9000 forint pedig munkaviszonyból származó jövedelem lesz. Erre tekintettel a munkáltató – ha szükséges – önellenőrzéssel helyesbítheti a korábbi bevallását.

Béren kívüli juttatás esetén munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is, és munkavállalónak minősül a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen munkát végző munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is.

1.3. Rekreációs keretösszeg

Nem változik a szabály, amely értelmében a munkáltató ugyanazon munkavállalója részére egy adóéven belül a rekreációs keretösszeg mértékéig adhat béren kívüli juttatást, azaz – a keretösszegig – pénzjuttatást és SZÉP-kártyára támogatást. Az éves rekreációs keretösszeg a költségvetési szervek esetén azonban eltér a más munkáltatóknál alkalmazható rekreációs keretösszegtől.

Ha a munkáltató költségvetési szerv, akkor a rekreációs keretösszeg

–   évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

–   a 200 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

–   évi 200 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

Más munkáltató esetében a rekreációs keretösszeg

–   évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

–   a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

–   évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

PÉLDÁK

– Annamari titkárnőként dolgozik egy vállalkozásnál (nem költségvetési szervnél). Minden hónapban 20 000 forint érékben kap cafeteria-juttatást, ami pénzjuttatás lehet és/vagy SZÉP-kártyára kérhet támogatást. Annamari 10 000 forint értékben pénzt kér, 10 000 forint értékben pedig a SZÉP-kártya vendéglátás alszámlájára kéri a juttatást. 2017. május 31-én megszűnik a munkaviszonya. Az 5 hónap alatt 100 000 forint értékben kapott juttatást.

A keretösszeg 151 / 365 × 100 000 = 41 000 forint, a rekreációs keretösszeg 151 / 365 × 450 000 = 184 500 forint. Az Annamari részére adott béren kívüli juttatások összege a – munkaviszonyára tekintettel megállapított – rekreációs keretösszeget nem haladja meg, azonban az éves keretösszeget igen, így a pénzjuttatásból 9000 forint munkaviszonyból származó jövedelemként válik adókötelessé.

– Bálint 2017-ben egy vállalkozásnál dolgozik (amely nem költségvetési szerv). A munkáltató 480 000 forintos cafeteria-keretet határoz meg, amelyet Bálint a következő megosztás szerint kap meg:

– 100 000 forint értékben pénz,

– a SZÉP-kártya szálláshely alszámlára 250 000 forint,

– a SZÉP-kártya vendéglátás alszámlára 100 000 forint,

– a SZÉP-kártya szabadidő alszámlára 30 000 forint.

Bálint a 100 ezer forintos keretösszeget nem lépte át. A SZÉP-kártya szálláshely alszámlára utalt 250 000 forint 25 000 forinttal több mint a meghatározott értékhatár, így ez az összeg egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé. A másik két SZÉP-kártya alszámlára utalt összeg a megadott értékhatárokon belül van. Így összesen (100 000 + 225 000 + 100 000 + 30 000 =) 455 000 forint összeg lenne a béren kívüli juttatás összege, azonban ez 5000 forinttal meghaladja a rekreációs keretösszeget. Tehát Bálint 450 000 forint összegben kap béren kívüli és 30 000 forint összegben egyes meghatározott juttatást.

 

Kopányiné Mészáros Edda a HR&Munkajog 2016 12/13 számában megjelent cikkéből mindent megtudhat az egyes meghatározott juttatásokról és az adómentes juttatásokról is.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) nem rendelkezik kimondottan a cafeteria keretében adott juttatások adókötelezettségéről, így ezek adókötelezettségét külön-külön kell megvizsgálni. A cafeteria „kosárba” a munkáltató tehet adómentes, béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokat, de akár olyan elemeket is tartalmazhat, amelyek a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmeként válnak adókötelessé.

1. Béren kívüli juttatások

2017. január 1-jétől az Szja tv. 71. §-a jelentősen átalakul. A 2016-ban adható juttatások közül csak a Széchenyi Pihenő Kártya (a továbbiakban: SZÉP-kártya) adható béren kívüli juttatásként. Ezen felül a munkáltatónak lehetősége van béren kívüli juttatásként pénzt is adni.

1.1. SZÉP-kártya juttatása

A SZÉP-kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók. A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 55/2011. Korm. rendelet) határozza meg azoknak a szolgáltatásoknak a körét, amelyre a SZÉP-kártya felhasználható. A SZÉP-kártya egyes alszámláira adható keretösszegek 2017-ben nem változnak, azaz

–   a szálláshely alszámlára legfeljebb 225 ezer forint összegű,

–   a vendéglátás alszámlára legfeljebb 150 ezer forint összegű,

–   a szabadidő alszámlára pedig legfeljebb 75 ezer forint összegű munkáltatói támogatás utalható béren kívüli juttatásként.

A SZÉP-kártya alszámláira adható keretösszeget ugyanazon magánszemély esetén több juttató esetén együttesen kell érteni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben egy magánszemélynek például két munkaviszonya van párhuzamosan, akkor a két munkáltató együttesen a szálláshely, vendéglátás, szabadidő alszámlára 225, 150, 75 ezer forintot adhat.

A munkáltató az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe. Amennyiben az egyes alszámlákra utalt juttatás az említett keretet meghaladja, akkor a felettes rész egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé.

Ha az adóhatóság egy ellenőrzés során a béren kívüli juttatásra vonatkozóan a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, és a munkáltató nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával, akkor az ebből fakadó jogkövetkezményeket a kifizető (munkáltató) viseli.

Azonban, ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.

Az 55/2011. Korm. rendelet szerint az Szja tv. 71. §-ában meghatározott SZÉP-kártyára történő munkáltatói támogatásokat a munkáltató az intézménytől általa megrendelt elektronikus utalványkártyán keresztül biztosítja a munkavállaló számára, elektronikus utalvány formájában. Az 55/2011. Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése kimondja, hogy a fel nem használt elektronikus utalványok a juttatás évét követő második naptári év május 31. napját követően lejártnak minősülnek, amelyek ellenértékét az intézménynek vissza kell fizetnie a munkáltatónak vagy jogutódjának az elektronikus utalvány lejárta évének június 30. napjáig, kivéve, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt. Ez azt jelenti, hogy a 2016-ban SZÉP-kártyára utalt juttatásokat 2018. május 31-éig, a 2017. évi juttatásokat 2019. május 31-éig használhatja fel a magánszemély.

Ezzel kapcsolatban fontos tudni, hogy a munkáltatónak a béren kívüli juttatással összefüggő adókötelezettségeit nem befolyásolja az, hogy a munkavállaló ténylegesen igénybe vette-e a munkáltató által a SZÉP-kártya valamely alszámlájára átutalt támogatást vagy sem.

Az 55/2011. Korm. rendelet fenti rendelkezése szerint a SZÉP-kártya kibocsátására jogosult intézménynek a lejárt elektronikus utalványok ellenértékét kell összességében visszafizetnie a juttatást nyújtó munkáltató felé, nem pedig a munkavállalónként elkülönítetten nyilvántartott béren kívüli juttatások fel nem használt összegét. Ez azt jelenti, hogy az intézmény által ilyen módon visszafizetett összeget a munkáltatónak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 86. §-a szerinti rendkívüli bevételként kell nyilvántartania, vagyis azzal a munkáltató nem csökkentheti a béren kívüli juttatások adóalapját a visszafizetés adóévében, illetőleg a juttatás hónapjára vonatkozó ’08 számú adóbevallást sem kell önellenőrzéssel helyesbítenie.

 

1.2. Pénz juttatása

A munkáltató béren kívüli juttatás jogcímén – a SZÉP-kártya alszámláira történő utaláson kívül – maximum évi 100 ezer forint keretösszegben pénzt adhat a munkavállalójának. A 100 ezer forintos keretösszeg arra az esetre vonatkozik, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. Ha a munkavállaló munkaviszonya nem a teljes adóévre terjed ki, akkor a 100 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege.

PÉLDA

András 2017. május 31-éig áll munkaviszonyban egy szolnoki vállalkozásnál. A családjával Győrbe költözik, ahol július 1-jétől munkába áll. A munkáltatóknak az alábbiak szerint kell meghatározniuk, hogy hány forintot adhatnak béren kívüli juttatásként, azaz mennyi András keretösszege.

 

Szolnok

Győr

Naptári napok

365

Munkaviszony napjai

151

184

Arányszám

151 / 365 = 0,41

184 / 365 = 0,5

Keretösszeg

100 000 × 0,41 = 41 000

100 000 × 0,5 = 50 000

Tehát Szolnokon 41 000, Győrben 50 000 forint András keretösszege, azaz ilyen összegben kaphat pénzt béren kívüli juttatásként.

Nem kell a 100 ezer forintot a munkaviszonyban eltöltött napok arányában csökkenteni, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg. Amennyiben a pénzjuttatás összege az adóévben az éves keretösszeget meghaladja, akkor a meghaladó rész után a juttatásra jogosító jogviszony alapján kell – a kifizetés hónapjára – az adókötelezettséget megállapítani.

Ha a magánszemély munkaviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltató által az adóévben adott pénzjuttatás értéke az éves keretösszeget meghaladja, akkor a meghaladó rész után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként a juttatásra jogosító jogviszony alapján kell az adókötelezettséget megállapítani. Ebben az esetben a meghaladó rész a béren kívüli juttatás közteheralapja számításánál figyelmen kívül hagyható. Abban az esetben, ha a juttatást a munkaviszony megszűnése előtt, korábban kifizették a munkavállalónak, akkor a keretösszeget meghaladó rész közteheralapja után megfizetett közterhek az önellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint helyesbíthetők.

 

PÉLDA

Amennyiben az előző példában szereplő András szolnoki munkahelyén februárban 50 000 forintot kapott, akkor ebből – a megállapított keretösszeg szerint – 41 000 forint minősül béren kívüli juttatásnak, a fennmaradó 9000 forint pedig munkaviszonyból származó jövedelem lesz. Erre tekintettel a munkáltató – ha szükséges – önellenőrzéssel helyesbítheti a korábbi bevallását.

Béren kívüli juttatás esetén munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is, és munkavállalónak minősül a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen munkát végző munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is.

1.3. Rekreációs keretösszeg

Nem változik a szabály, amely értelmében a munkáltató ugyanazon munkavállalója részére egy adóéven belül a rekreációs keretösszeg mértékéig adhat béren kívüli juttatást, azaz – a keretösszegig – pénzjuttatást és SZÉP-kártyára támogatást. Az éves rekreációs keretösszeg a költségvetési szervek esetén azonban eltér a más munkáltatóknál alkalmazható rekreációs keretösszegtől.

Ha a munkáltató költségvetési szerv, akkor a rekreációs keretösszeg

–   évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

–   a 200 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

–   évi 200 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

Más munkáltató esetében a rekreációs keretösszeg

–   évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

–   a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

–   évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

PÉLDÁK

– Annamari titkárnőként dolgozik egy vállalkozásnál (nem költségvetési szervnél). Minden hónapban 20 000 forint érékben kap cafeteria-juttatást, ami pénzjuttatás lehet és/vagy SZÉP-kártyára kérhet támogatást. Annamari 10 000 forint értékben pénzt kér, 10 000 forint értékben pedig a SZÉP-kártya vendéglátás alszámlájára kéri a juttatást. 2017. május 31-én megszűnik a munkaviszonya. Az 5 hónap alatt 100 000 forint értékben kapott juttatást.

A keretösszeg 151 / 365 × 100 000 = 41 000 forint, a rekreációs keretösszeg 151 / 365 × 450 000 = 184 500 forint. Az Annamari részére adott béren kívüli juttatások összege a – munkaviszonyára tekintettel megállapított – rekreációs keretösszeget nem haladja meg, azonban az éves keretösszeget igen, így a pénzjuttatásból 9000 forint munkaviszonyból származó jövedelemként válik adókötelessé.

– Bálint 2017-ben egy vállalkozásnál dolgozik (amely nem költségvetési szerv). A munkáltató 480 000 forintos cafeteria-keretet határoz meg, amelyet Bálint a következő megosztás szerint kap meg:

– 100 000 forint értékben pénz,

– a SZÉP-kártya szálláshely alszámlára 250 000 forint,

– a SZÉP-kártya vendéglátás alszámlára 100 000 forint,

– a SZÉP-kártya szabadidő alszámlára 30 000 forint.

Bálint a 100 ezer forintos keretösszeget nem lépte át. A SZÉP-kártya szálláshely alszámlára utalt 250 000 forint 25 000 forinttal több mint a meghatározott értékhatár, így ez az összeg egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé. A másik két SZÉP-kártya alszámlára utalt összeg a megadott értékhatárokon belül van. Így összesen (100 000 + 225 000 + 100 000 + 30 000 =) 455 000 forint összeg lenne a béren kívüli juttatás összege, azonban ez 5000 forinttal meghaladja a rekreációs keretösszeget. Tehát Bálint 450 000 forint összegben kap béren kívüli és 30 000 forint összegben egyes meghatározott juttatást.


Kapcsolódó cikkek:


Mit hoz a vállalatoknak a 2020 őszi adócsomag?
2020. október 27.

Egykapus hipa, áfabevallási tervezet, kiva értékhatárok változása, megbízható adózóknak és magánszemélyeknek automatikus fizetési könnyítések. Sok területen hozhat kisebb változásokat az őszi adócsomag.

Mennyire veti vissza a globális gazdaságot a járvány?
2020. október 27.

Cikkünkben a koronavírus-járvány várható gazdasági és adójogi, adópolitikai hatásaival, következményeivel foglalkozunk. Elkerülhetetlennek látszik a közteherviselés és a költségvetési politika radikális újragondolása, ami alapvetően érinteni fogja az adópolitikát is.