Családi pótlék migrációról beszélnek Németországban

Szerző: Adó Online
Dátum: 2018. augusztus 9.
Címkék: ,
Rovat:
Német kormányzati adatok szerint már több mint 260 ezer olyan gyermek után fizetnek családi pótlékot, aki nem Németországban nevelkedik. Polgármesterek tömeges visszaélésről beszélnek és reformot sürgetnek, a kormány közös európai megoldásra törekszik.

A szövetségi pénzügyminisztérium adatai szerint júniusban, az idei első fél év végén Németország 268 336 olyan gyermek után fizetett családi pótlékot, aki az Európai Unió (EU) vagy az Európai Gazdasági Térség valamely másik tagállamában él. Ez 10,4 százalékos emelkedés a tavaly év végi 243 234-hez képest, és 15,5 százalékos növekedés a 2016 végén regisztrált 232 189-hez viszonyítva.
A családi pótlék Németországban 18 éves korig jár, vagy legfeljebb 25 éves korig, ha a gyerek tanul. A családi pótlék összege az idén az első és a második gyerek után havi 194 euró (62 500 forint), a harmadik gyerek után 200 euró, a negyedik és az összes többi gyerek után 225 euró. A nem Németországban élő gyermekek után kifizetett családi pótlék így havi szinten nagyjából 50 millió eurós költséget jelent.

A támogatás a külföldön élő német állampolgárságú gyermekek után is jár, de a számuk évek óta 31 ezer körül van, míg például a német családi pótlékban részesített lengyel állampolgárságú gyermekek száma 2017 óta 15 ezerrel emelkedett, a cseh állampolgárságúaké pedig ötezerrel, a románoké kétezerrel – emelte ki összeállításában az ntv hírtelevízió hírportálja.
Önkormányzati vezetők szerint a növekedés sok esetben a szociális rendszer juttatásainak megszerzését célzó tömeges visszaéléseknek, kelet-európai bűnöző csoportok tevékenységének tulajdonítható. Sören Link duisburgi polgármester elmondta, hogy a városban élő romániai és bulgáriai szintik és romák száma 2012 óta hatezerről 19 ezerre emelkedett. Embercsempészek juttatják el őket az olcsó lakbérek miatt vonzó városba, hogy legyen bejelentett németországi lakóhelyük, és így jogosultságot szerezzenek a családi pótlékra. Gyakran azt sem tudni, hogy a bejelentett gyermekek egyáltalán léteznek-e – mondta a szociáldemokrata politikus, kiemelve, hogy csalók visszaélnek a mozgás és a letelepedés EU-s szabadságával.
A városi önkormányzatok szövetsége (Deutscher Städtetag) szerint be kell vezetni az úgynevezett indexálást, vagyis a támogatás összegét hozzá kell igazítani a gyermek tényleges lakóhelyén jelentkező létfenntartási költségekhez.

“Nem embertelenség, ha a romániai szintnek megfelelő családi pótlékot kap valaki, aki Németországban dolgozik, de a gyermekei Romániában élnek” – emelte ki Helmut Dedy, az érdekképviselet ügyvezetője hírportálokon idézett nyilatkozatában.

A családi pótlék indexálásának ötlete a Nagy-Britannia és az EU viszonyának újrarendezéséről kidolgozott 2016. februári EU-s megállapodásból származik. A megállapodás nem lépett életbe, mert a brit választók végül hazájuk uniós tagságának megszüntetése (Brexit) mellett döntöttek a 2016-os népszavazáson. A német kormány támogatja az elképzelést, de az EU-s jogszabályi alap hiányában nem tudta megvalósítani. A pénzügyminisztérium az új adatokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy továbbra is törekednek egy közös európai megoldásra, amelynek révén a családtámogatásoknál figyelembe lehet venni a megélhetési költségek tagállamok közötti eltéréseit.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek:


A munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége
2019. május 22.

A munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége

Az aláírt munkaszerződésben a munkáltató nem csupán arra vállalkozik, hogy a munkavállalónak munkájáért cserébe fizet. Az, hogy a munkavállalót a munkaszerződésben foglaltak szerint, legalább az ott meghatározott napi munkaidőben foglalkoztatja, a munkáltató számára nem csupán jog, de fajsúlyos kötelezettség is.

Biztosnak érzik állásukat a magyar munkavállalók
2019. május 21.

Biztosnak érzik állásukat a magyar munkavállalók

Az idei első negyedévben 2 ponttal csökkent a munkavállalói bizalmi index a hazai dolgozók körében a tavalyi év hasonló időszakához képest, az előző negyedévhez mérve változatlanul 68 pont volt a mutató - derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb márciusi munkaerőpiaci kutatásából.

A Munka Törvénykönyvét érintő GDPR változások
2019. május 21.

A GDPR-salátatörvény, azaz az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi XXXIV. törvény, 2019. április 26-i hatállyal több ponton is módosította a Munka Törvénykönyvét. Nézzük, melyek a legfontosabb változások.

Októbertől igényelhető a nyelvi diákhitel
2019. május 21.

A hitel az aktív vagy passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkező, valamint a már végzett hallgatókat segíti a diplomához szükséges nyelvvizsga megszerzésében.