Csiszolnák az Mt-t a szakszervezetek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az érdekvédők többek között azt javasolják, hogy az üzemi megállapodásokban rögzíttek ne térhessenek el negatív irányba, a munkavállalók rovására a Munka törvénykönyve rendelkezéseitől.


A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) részt vevő szakszervezetek összeállították a Munka törvénykönyve átmeneti szabályaival kapcsolatos javaslataikat, és megküldték a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkárságának.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke elmondta: a MOSZ, a Liga Szakszervezetek, és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) összeállította javaslatait és elküldték Czomba Sándor államtitkárnak.

Palkovics Imre a szakszervezeti javaslatcsomaggal kapcsolatban kifejtette: szeretnék elérni, hogy az új Munka törvénykönyve egységes eljárási rendet rögzítsen a munkavállalói kötelezettségszegés, vagy egyéb jogsértés esetére, és ne munkavállalónként, üzemenként, cégenként lehessen azt meghatározni, mert az veszélyezteti a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kifejtette: azt is javasolják, hogy az üzemi megállapodásokban rögzíttek ne térhessenek el negatív irányba, a munkavállalók rovására a Munka törvénykönyve rendelkezéseitől.

Palkovics Imre ezt azzal indokolta, hogy az üzemi tanácsoknak nincsenek meg azok a kényszerítő, nyomásgyakorló eszközei, mint a szakszervezeteknek, és így az úgynevezett „házi” üzemi tanácsok – amelyeket a munkáltató állít össze – miatt könnyen hátrányos helyzetben találhatja magát a munkavállaló.

Hozzáfűzte: az államtitkárságnak megküldött javaslatok között szerepel az is, hogy a többségi köztulajdonban lévő vállalkozásoknál, szolgáltatóknál a kollektív szerződéskötésnél tegyék lehetővé az ágazati szakszervezetek számára az Mt.-től való pozitív eltérést.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

MASZSZ: csak úgy jön ki a matek, ha 2027-re 500 forint lesz az euró

Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére, miszerint 2-3 éven belül ezer euróra nő a hazai minimálbér és 1 millió forintra az átlagbér. Így viszont már egyáltalán nem olyan biztató ez a vízió. Amennyiben a terv mégis megvalósul, a MASZSZ elvárja, hogy ennek nyertesei a kis- és középkeresetűek legyenek. A szövetség ehhez minden szakmai segítséget megadna – olvasható az Adó Online közleményben.

2024. október 8.

A munkáltatói utasítás írásba foglalása

A munkavégzés során gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkáltató által közölt utasításokat minden esetben szükséges-e írásban rögzíteni vagy elegendő, ha azok csak szóban hangzanak el. A szóbeli utasítás sokszor kézenfekvőbb, kevesebb adminisztrációval és ráfordított idővel jár, mintha a munkáltató mindent írásban rögzítene. Azonban mind a szóbeli, mind az írásbeli utasítási formának megvannak a maga előnyei és hátrányai a munkaviszony keretein belül, így minden helyzetben megtalálható a megfelelő forma.

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.