Csiszolnák az Mt-t a szakszervezetek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az érdekvédők többek között azt javasolják, hogy az üzemi megállapodásokban rögzíttek ne térhessenek el negatív irányba, a munkavállalók rovására a Munka törvénykönyve rendelkezéseitől.


A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) részt vevő szakszervezetek összeállították a Munka törvénykönyve átmeneti szabályaival kapcsolatos javaslataikat, és megküldték a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkárságának.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke elmondta: a MOSZ, a Liga Szakszervezetek, és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) összeállította javaslatait és elküldték Czomba Sándor államtitkárnak.

Palkovics Imre a szakszervezeti javaslatcsomaggal kapcsolatban kifejtette: szeretnék elérni, hogy az új Munka törvénykönyve egységes eljárási rendet rögzítsen a munkavállalói kötelezettségszegés, vagy egyéb jogsértés esetére, és ne munkavállalónként, üzemenként, cégenként lehessen azt meghatározni, mert az veszélyezteti a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kifejtette: azt is javasolják, hogy az üzemi megállapodásokban rögzíttek ne térhessenek el negatív irányba, a munkavállalók rovására a Munka törvénykönyve rendelkezéseitől.

Palkovics Imre ezt azzal indokolta, hogy az üzemi tanácsoknak nincsenek meg azok a kényszerítő, nyomásgyakorló eszközei, mint a szakszervezeteknek, és így az úgynevezett „házi” üzemi tanácsok – amelyeket a munkáltató állít össze – miatt könnyen hátrányos helyzetben találhatja magát a munkavállaló.

Hozzáfűzte: az államtitkárságnak megküldött javaslatok között szerepel az is, hogy a többségi köztulajdonban lévő vállalkozásoknál, szolgáltatóknál a kollektív szerződéskötésnél tegyék lehetővé az ágazati szakszervezetek számára az Mt.-től való pozitív eltérést.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.