Diákmunka szabályok az Mt. szerint


A nyár nem csak a nyaralás, hanem ehhez az időszakhoz kötődő diákmunka ideje is, ezért érdemes röviden áttekinteni, hogy a Munka Törvénykönyve (Mt.) milyen speciális szabályokat határoz meg ezekre a munkavállalókra – írja az RSM blogja.

Diákmunka támogatással

A hazai szabályozás értelmében diákok is foglalkoztathatók, amely lélegzetvételhez juttatja a munkáltatókat a nyári időszakban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattól a munkanélküliként regisztrált diákok után a munkáltatók a „Vállalkozások munkaerő támogatása című program” keretében pedig támogatást is kaphatnak, amennyiben a támogatási program feltételeinek megfelelnek. A támogatás a bérköltség 50%-a, de teljes munkaidős alkalmazás esetén maximum havi 100 ezer Ft lehet.

Diákmunka és adózás

Az adójogi szabályok a diákmunkára is vonatkoznak, így a munkavállaláshoz adóazonosító jelre van szükség.

Ha még nincs adóazonosító jele a diáknak vagy esetleg elveszett, legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazással (ONYA) tölthető ki és küldhető be a NAV-hoz a pótlás iránti igény.

A diákmunkával szerzett jövedelem adóköteles. A személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék, amit a bérelszámoláskor von le a munkáltató a diák bruttó jövedelméből. A munkaviszonyban végzett diákmunka esetén TB járulékot is kell fizetni, így ezt az összeget is a munkáltató vonja le (18,5%). A munkáltató az elszámolt bérről és a levont adóról-, és járulékról igazolást ad ki a diák részére.

Ha a diákok egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi- vagy idénymunka) keretében dolgoznak, akkor elég a NAV felé történő bejelentés elektronikusan, emellé nem kötelező az írásos munkaszerződés. Természetesen a munkaidő nyilvántartása egyszerűsített foglalkoztatás esetén sem mellőzhető.

Milyen életkorban hogyan foglalkoztathatók a diákok?

A diákok munkába állására életkoruktól függően eltérő szabályok vonatkoznak, meghatározva, hogy mikor – szorgalmi időszakban vagy csak szünidőben – és milyen módon létesíthetnek jogviszonyt.

A szabályok szerint munkáltatók az év bármely szakában foglalkoztathatják a 16. életévüket betöltött diákokat, a 16. életévét még be nem töltött tanulók azonban csak kulturális, művészeti, sport-, és hirdetési tevékenység keretében dolgozhatnak, külön gyámhatósági engedéllyel.

A szünidők alatt a szabályozás szélesebb körben engedi a diákok foglalkoztatását, nyitott a lehetőség a 16. életév betöltését követően a diákok munkavállalására. 16 éves kor betöltése előtt csak gyámhatósági engedéllyel foglalkoztathatók a tanulók, de kizárólag kulturális, művészeti, sport-, és hirdetési területen. A 15. életévét betöltött, nappali képzésen tanuló diákok is létesíthetnek munkaviszonyt az iskolai szünetekben.

Mikor kell a szülőnek is hozzájárulnia a diákmunkához?

14 éves kor alatt a munkaszerződést a tanuló helyett csak a törvényes képviselője (jellemzően a szülő) kötheti meg. A 16-18 éves közötti munkavállalók esetében is csak abban az esetben érvényes a munkaszerződés, ha azon a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozata is szerepel.

A diákmunka feltételei – munkaidő és pihenőidő szabályok

A tanulók foglalkoztathatók munkaviszonyban, iskolaszövetkezet tagjaként, megbízással, idénymunkásként vagy akár alkalmi munkára is. A Munka Törvénykönyvének a fiatal – azaz a 18. életévét be nem töltött – munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseit azonban akkor is alkalmazni kell, ha nem munkaviszony, hanem egyéb polgári jogviszony keretében történik a foglalkoztatás. A fiatal munkavállalók foglalkoztatására vonatkozóan a Munka törvénykönyve egy sor olyan rendelkezést tartalmaz, amely a fiatal munkavállalók egészsége védelmében korlátokat szab a munkaidő beosztása tekintetében. Ezek betartását kiemelt figyelemmel ellenőrzi a hatóság.

A napi munkaidő fiatal munkavállalóknál nem lehet több 8 óránál. Ha esetleg a fiatalnak több munkaviszonya is van, azt figyelembe kell venni a munkavégzés idejének kiszámításakor. Alapvető előírás, hogy fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő (túlóra) egyáltalán nem rendelhető el. A fiatal munkavállaló számára legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni és ezen belül osztható be egyenlőtlenül a napi munkaidő.

A 4,5 órát meghaladó napi munkaidő esetén legalább félóra, 6 óránál hosszabb napi munkaidő esetén pedig legalább 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkát úgy kell beosztani a diákok számára, hogy két munkanap közötti pihenőidejük legalább 12 óra legyen. Még egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén sem lehet a heti pihenőnapokat egyenlőtlenül beosztani, tehát minden héten két pihenőnapot be kell biztosítani számukra.

A fiatal munkavállalók egészségvédelmét biztosítja az is, hogy a rendes szabadságon felül évenként 5 munkanap pótszabadságot biztosít számukra a Munka Törvénykönyve. A szünidőben dolgozó diák részére a szabadságot – tekintettel a munkaviszony rövidségére – sokszor nem adják ki természetben, ilyenkor a munkaviszony befejeztével a munkáltatónak a ki nem vett szabadságot ki kell fizetnie a diák részére.



Kapcsolódó cikkek

2019. szeptember 5.

A diákmunka és a nyugdíj kapcsolata

Bár a nyárnak már vége, a szünidőben végzett munka hatása akár a nyugdíjig is elnyúlhat. A nyári munkavégzés többféle módon, többféle szerződés alapján történhet, többféle jogviszony keretében lehet keresőtevékenységet folytatni. A kiválasztott megoldás a társadalombiztosítási hatások szempontjából is lényeges, mivel a nyári munkával is szerezhetünk társadalombiztosítási jogosultságokat, biztosítási időt, illetve szolgálati időt.