Drága a feketefoglalkoztatás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyre több cég bukik meg be nem jelentett dolgozói miatt. A feketefoglalkoztatás lebukás esetében nagyon sokba kerül – írja a Népszabadság.


Egy év alatt másfélszeresére emelkedett azon munkaadók száma, akiket be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásán értek az adóhatóság munkatársai: míg 2011-ben 2741 munkáltatónál találtak az ellenőrök feketén dolgozókat, idén október 19-ig már 4152 ilyen esetet regisztráltak – írja csütörtöki számában a Népszabadság. A romló trend az adóhatóság szigorával és odafigyelésével, illetve a válság elhúzódásával magyarázható.

A lebukás drága a cég számára: a NAV a be nem jelentett módon foglalkoztatottak száma, valamint a minimálbér duplája figyelembevételével számolja ki az elmulasztott adót és járulékot, s ennek során abból indul ki, hogy a feketén alkalmazottat legalább három hónapig foglalkoztatták. Erre az összegre jön még rá az adóbírság.

Nemcsak a munkáltató, hanem az alkalmazott is fizethet: tőle a be nem fizetett személyi jövedelemadót szedi be a NAV. Az erre jutó adóbírság és késedelmi pótlék már újfent a foglalkoztatót terheli.

A visszaesők esetében nem ritka, hogy a törvényben maximált mértékű, azaz 1 millió forintos mulasztási bírságot állapít meg az adóhatóság.

További részleteket itt talál.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben hangsúlyozza, hogy a feketegazdaság globális szintű probléma, minden állam számára kihívást jelent az eltitkolt jövedelmek, ügyletek felderítése. Az Eurostat (Tax reforms in EU Member States, 2011) által is használt adatok szerint Magyarországon az EU átlaghoz képest valamivel magasabb a becsült GDP arányos feketegazdaság, azonban régiós viszonylatban hazánk kedvezőbb pozícióban helyezkedik el. Ugyanezen nemzetközi felmérés alapján, ami az elmúlt évek változásait jelenti egyértelműen megállapítható, hogy a 2011-es becslések szerint hazánkban csökkenő tendenciát mutat a GDP arányos feketegazdaság mértéke. A kormányváltás évére becsült 23,3%-os arány 2011-ben 22,8%-ra, míg 2012-ben 22,5%-ra csökkent.

A fentiek alapján a feketegazdaság miatti éves adóbevételi kiesés akár elérheti a 2000 milliárd forintot, amely kiesés meghatározó része (feltehetően mintegy 60%) fekete-, illetve szürkefoglalkoztatásból származik.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ennek megfelelően 2012-ben is kiemelt feladatként kezelte a bejelentés nélkül foglalkoztatott alkalmazottak feltárását és új eszköztárának köszönhetően kimagasló eredményeket ért el. A NAV a korábbi évek tapasztalatait felhasználva egyre hatékonyabb kiválasztási módszereket alkalmaz, amelynek köszönhetően sokkal célzottabban választja ki a kockázatos adózókat. Az adóhatóság ellenőrei főleg olyan vizsgálatokat indítanak, ahol nagyobb valószínűséggel találnak szabálytalanságokat (pl. éjszakai szórakozó helyek). Kiemelkedő eredménynek tekinthető, hogy az új vizsgálati szempontoknak köszönhetően idén október 19-ig már 4152 munkáltatónál találtak az ellenőrök feketén dolgozókat, míg 2011-ben 2741 ilyen esetet regisztráltak.

A megállapítások számának növekedése a területre koncentrált ellenőrzési kapacitás, valamint az alábbiakban részletezett adóhatósági hatékonyságnövelést indukáló módszerek következménye.

A jelentős hatékonyságjavulásban közrejátszott az is, hogy a feketefoglalkoztatás visszaszorítása során az adóhatóság 2012-től a hangsúlyt az operatív (helyszíni) ellenőrzések számának növelésére helyezte.

A 2011-től megvalósult APEH és VPOP integráció is jelentősen segítette az adóelkerülő magatartások visszaszorítását, hiszen az adóztatási- és vámszakmai területek együttesen tudnak fellépni az olyan jogsértések ellen, mint a feketefoglalkoztatás intézménye.

A fentieken túl az is szerepet játszott a hatékonyabb adóhatósági megállapításokban, hogy idén a klasszikusan nagyszámú be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató építőipar mellett nagy hangsúlyt kapott az „Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem”, „Éttermi mozgó vendéglátás” „Italszolgáltatás” területén tevékenykedő foglalkoztatók ellenőrzése, valamint az éjszaka működő szolgáltató egységekben foglalkoztatott alkalmazottak vizsgálata, amelynek során nagy számban tárta fel a revízió be nem jelentett foglalkoztatást.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 15.

Szombati munkavégzés: milyen pótlék jár?

Napjainkban a szombati munkavégzés – főleg a kékgalléros munkavállalók körében –elterjedtnek számít, a hozzá kapcsolódó szabályozás néha mégis fejtörést okoz a munkáltatóknak. A munkáltatók elbizonytalanodhatnak, hogy ugyan szombati munkavégzésért járó bérpótlék nincs, de az adott helyzetben tartoznak-e egyéb külön pótlékkal a munkavállalók felé, esetleg kötelesek-e egy másik pihenőnapot biztosítani a szombatra beosztott munkavállalók számára.

2024. október 14.

Az ország egyik legjelentősebb telekommunikációs cége nyerte a budapesti kamara „A főváros felelős foglalkoztatója” különdíját

A képzett munkaerőért folytatott jelenlegi versengés különösen fontossá teszi, hogy a vállalatok megbecsüljék és sikertényezőként értékeljék munkavállalóikat. A piaci szereplőknek ezt a törekvését díjazza az OFA Nonprofit Kft. idén kilencedik alakalommal meghirdetett „Az év felelős foglalkoztatója” pályázatával – emelte ki Nagy Márton a gazdasági miniszter a díjátadón.