Egyetemistáknak is érdemes diákszövetkezeten keresztül dolgozni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A cégeknek és az egyetemi hallgatóknak is megéri diákszövetkezeten keresztül gyakornoki munkaszerződést kötni, előbbiek adó- és járulékkedvezményt vehetnek igénybe, utóbbiak magasabb bért kaphatnak – közölte a Prohuman Diákmunka.

A közleményben kifejtik: a klasszikus diákmunka és a diploma előtti szakmai gyakorlat korábban két külön fogalom volt. Míg a tipikus diákmunkára diákszövetkezeteken keresztül jelentkeztek a fiatalok, addig szakmai gyakorlati helyet jellemzően maguknak kerestek a képzés végéhez közeledve, a cégek egyedi munkaszerződéssel foglalkoztatták őket. Ez a modell az elmúlt időben megváltozott: nő azoknak a tábora, akik felismerik, hogy gyakornoki munka is vállalható diákszövetkezeten keresztül.

A közlemény szerint egyre több foglalkoztató szeretné kihasználni a diákszövetkezeti foglalkoztatásban rejlő adó- és járulékelőnyt; nem kell fizetniük a munkáltatói szociális, szakképzési és rehabilitációs hozzájárulást, így azonos nettó fizetés esetén a cégnek több mint 30 százalékkal többe kerül egy gyakornok, ha saját állományába veszi. A munkavállalók bérét pedig csak személyi jövedelemadó (szja) terheli.

A diákoknak azért éri meg ez a foglalkoztatási forma, mert a járulékmentesség miatt magasabb bért kaphatnak, másrészt a diákszövetkezet számos vállalattal áll kapcsolatban, ha például az egyikkel nem válik be az együttműködés, akkor a diákszövetkezet segítségével könnyebb lehet újra elhelyezkedni.

A klasszikusnak számító diákmunkás állásokban a bruttó órabérek 1300 és 1500 forint körül mozognak, a gyakornokok fizetése ennél átlagosan 15-20 százalékkal magasabb lehet, sőt előfordul – például IT, technológiai vagy mérnöki pozíciókban -, hogy az órabérük meghaladja a 2000 forintot is.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2020. június 16.

A diákok foglalkoztatásánál is kell munkaszerződést kötni

A diákok foglalkoztatásánál is írásban megkötött munkaszerződésre van szükség, amelyben meg kell határozni az alapbért és a munkakört, ezen felül célszerű, de nem kötelező rögzíteni a munkaviszony időtartamát, a munkavégzés helyét és a napi munkaidőt – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón.