Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Több a szabálytalanul foglalkoztatott munkavállaló – derül ki az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentéséből, amely az idei első negyedév munkaügyi ellenőrzéseinek tapasztalatairól szól. A jogsértő munkáltatók aránya azonban nem nőtt.
2015. I. negyedévében a munkaügyi hatóság 5 208 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 58 %-nál talált munkaügyi jogsértéseket, amelyek foglalkoztatottak (22 696 fő) 62 %-át érintették – olvasható az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentésében.
A jogsértési arány a foglalkoztatókat tekintve változatlan, míg a munkavállalókat érintően nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, mivel tavaly ilyenkor az ellenőrzött foglalkoztatók 58 %-ánál állapítottak meg a munkaügyi felügyelők valamilyen szabálytalanságot és az ellenőrzés alá vont munkavállalóknak a 51 %-a volt szabálytalanul foglalkoztatva.
Az ellenőrzési tapasztalatok szerint még mindig kiemelkedő szabálytalanság a feketefoglalkoztatás. A főbb munkaügyi jogsértéssel érintett munkavállalók 14 %-át teszi ki a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavégzéssel érintettek száma. Ez 2 309 főt jelent 2015. első negyedévében, mely kedvező változás a 2014. hasonló időszakában feketén foglalkoztatott 2 844 munkavállalóhoz képest.
Kicsit kevesebb feketmunkás az építőiparban, több a vendéglátásban
Tavalyi év hasonló időszakához képest csekély mértékben csökkent a „feketemunkások” aránya (34 %-ról 30%-ra) az építőipari vállalkozásoknál.
Munkajogi kiskönyvtár csomag 2015 |
|---|
|
A csomag tartalma: – Atipikus munkajogviszonyok – Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban – Külföldiek magyarországi foglalkoztatása |
Az ágazat a korábbi tapasztalatokkal megegyezően a legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállalót adja. Az ellenőrzések 18 %-át tartották a kormányhivatalok munkaügyi ellenőrzésre jogosult tisztviselői
az építőiparban, amely 2 százaléknyi növekedést jelent a 2014. I. negyedévéhez képest.
Az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 9 %-a jutott a mezőgazdasági ágazatra, ami
megegyezik a 2014. évi azonos időszakában mért aránnyal. A tavaly ilyenkor lefolytatott ellenőrzésekkel egyetemben, idén is 2% volt az ágazatban történő vizsgálatok száma.
A gépipart nem számítva a feldolgozóiparban tevékenykedő munkáltatók feketemunkát érintő
jogsértési aránya 6 %-ra csökkent, mely a tavalyi 9 %-hoz képest jelentős mértékű csökkenés. Árnyalja azonban a képet, hogy a tavalyi év első három hónapjában lefolytatott ellenőrzési
arány is csökkent. (8%-ról 6%-ra).
A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ellátó munkáltatók adták az év elején a
feketemunkások 12 %-át, amely a tavalyi év hasonló időszakához képest (15 %) csökkenést
jelent ugyan, azonban ez a szektor továbbra is a 3 „legfertőzöttebb” ágazat között van. A
lefolytatott ellenőrzések 16 %-a esett a személy- és vagyonvédelem területére, mely a tavalyi I.
negyedévhez képest 3 %-kal nőtt.
A kereskedelmi vállalkozásoknál a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavállalók aránya 2014. január-március közötti időszakhoz képest csekély csökkenést mutat, ugyanis a 2015. első negyedévében ez az ágazat termelte ki a feketemunkások 11 %-át, szemben a tavalyi 12%-al. Az ellenőrzések 25 %-a ebben az ágazatban zajlott a vizsgált időszakban, mely 3 százalékpontnyi csökkenést mutat az elmúlt évben lefolytatott ágazatot érintő ellenőrzési aránnyal (28%).
A vendéglátásban a tavalyi évhez képest az első negyedévben kis mértékben, de magasabb arányú volt a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás (11 % szemben a tavalyi 10 %-kal). Az ágazatot érintő ellenőrzések számában is némi növekedés figyelhető meg, mivel idén az ellenőrzések 15 %-át végezték a kormányhivatalok ebben az ágazatban, a tavalyi 13 %- hoz képest.
A munkaidő szabályait sem mindenki tartja be
A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések érintettjeinek létszáma (4 894 fő) nőtt a tavalyi év hasonló időszakához képest (4 293 fő). Ezen jogsértések jellemzően a kereskedelem, vendéglátás és a feldolgozóipar (beleértve a gépipart is), valamint személy- és vagyonvédelem területén foglalkoztatott munkavállalókat érintették a legnagyobb számban. A tapasztalatok szerint gyakran előfordult, hogy a munkavállalókat a munkáltató nem tájékoztatta a munkaidő-beosztásról, illetve a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról.
A dolgozók munkaideje sokszor meghaladta a napi, illetve a heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékét, emellett a munkaszüneti napon történő munkavégzés szabályainak megsértésével is lehetett találkozni. Több ízben megállapításra kerülő szabálytalanság volt emellett, hogy a pihenőidő kiadása nem felelt meg a jogszabályban foglaltaknak.
A munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével 4 249 főt érintően találkoztak a munkaügyi felügyelők, amely 2014. első negyedévéhez képest (5 254 fő) jelentős 1000 fős csökkenést jelent, de a korábbi évekhez hasonlóan magasan a leggyakoribb szabálytalanság, a főbb jogsértéssel érintett munkavállalók több mint negyedét érinti. A munkaidő-nyilvántartással összefüggő jogsértéssel érintett munkavállalók legnagyobb része a feldolgozóipar (beleértve a gépipart is) valamint a kereskedelem területén munkát vállaló foglalkoztatottak közül került ki.
A tapasztalatok szerint a foglalkoztatók nincsenek tisztában a munkaidő-nyilvántartás rendeltetésével, mely szerint annak hitelesen kell tükröznie a munkavállalók munka- és pihenőidejét. A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések továbbá elfedik az esetleges munkabérrel, munkaidővel, illetve pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat is.
| Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás |
|---|
|
Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. |
A munkaidő nyilvántartás hiányossága, vagy hiánya miatt nem ellenőrizhető a pihenőidőre, pihenőnapra, munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása és a pótlékfizetés teljesítése sem, tehát közvetetten a munkavállalók alapvető jogai sérülnek.
Bérminimum helyett minimálbér
A munkabérrel kapcsolatos jogsértések (kötelező legkisebb munkabér és garantált bérminimum szabályainak megsértése, a határidőben történő bérkifizetéssel összefüggésben megállapított jogsértés, az írásba foglalt és visszaellenőrizhető tartalmú bérelszámolás
biztosításával kapcsolatos hiányosságok, stb.) mértékét jól mutatja, hogy az összes főbb
szabálytalansággal érintett foglalkoztatott közel ötödét (2873 fő) érintették a vizsgált időszakban. Ezen belül a legjelentősebb a munkabér védelmére vonatkozó szabályok, illetve a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése volt. Ezek a jogsértések a tavalyi évben 4 057 főt érintettek, így a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságokkal kapcsolatban kedvező tendencia figyelhető meg az első negyedévben.
A munkáltatók gyakran nem tesznek eleget határidőben a munkabér fizetési kötelezettségüknek, és továbbra is előfordul, hogy minimálbért fizetnek annak a munkavállalónak, akit garantált bérminimum illetne meg. Jelentős számban előforduló munkaügyi szabálytalanság a munkaviszony megszűnésekor, illetve megszüntetésekor kiállítandó igazolások kiadásának elmulasztása vagy késedelme, valamint a munkabér elszámolásának hiányossága.
A munkaügyi hatóság a vonatkozó törvényi rendelkezés szerint a munkabért nem, vagy nem időben fizető munkáltató részére minden esetben lehetőséget biztosít arra, hogy az eljárás során az elmaradt bért egy kitűzött határidőn belül megfizesse, melynek következtében mentesül az egyébként kötelező munkaügyi bírság megfizetése alól. A hatóság ily módon is tudja segíteni azt, hogy a munkáltató a
munkavállalók jogszerűen járó munkabérének kifizetésére és ne egy esetleges bírságösszeg kiegyenlítésére fordítsa anyagi erőforrásait – olvasható a jelentésben.
2015. január-március között feltárt jogsértéseket elkövető 3 016 munkáltató közül 336
vállalkozással szemben alkalmaztak az elsőfokú munkaügyi hatóságok munkaügyi bírságot,
összesen több mint 60 millió forint összegben. Munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetéssel 576 esetben éltek a hatóságok. Az érdemi döntések túlnyomó többsége tehát anyagi szankció nélküli intézkedés volt.
