Egyszerűsített foglalkoztatás – Az idénymunka és az alkalmi munka szabályai

Szerző: dr. Dabrónaki Ágnes
Dátum: 2018. július 23.
Címkék: , , ,
Rovat:
Az egyszerűsített foglalkoztatás egy atipikus munkaviszony, amely a határozatlan idejű munkaviszony ellentétpárjaként jellemezhető. Az ilyen egyszerűsített formák általában rövid időtartamra létesülnek, cserébe az adminisztrációs és a közterhek is jelentősen kisebbek a tipikus munkaviszonyokéhoz képest.

Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyra vonatkozó szabályokat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) és az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) szabályozza, a részletes adójogi regulákat pedig az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény tartalmazza.

Foglalkoztatási formák

Az egyes foglalkoztatási formákat az Efo. tv. tartalmazza, eszerint két nagy csoportja van az egyszerűsített foglalkoztatásnak: a mezőgazdasági és a turisztikai idénymunka (vagy szezonális munka), valamint az alkalmi munka.

1. Az idénymunka olyan munka lehet, ahol a munkáltató tevékenysége munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.

A mezőgazdasági idénymunka a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a tovább-feldolgozás kivételével –, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot. Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban.

Ehhez képest a turisztikai idénymunka a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.

2. Az alkalmi munka a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony. Az alkalmi munkaviszony egyik speciális alanya a filmipari statiszta, aki olyan természetes személy, aki a 3711 FEOR-számmal azonosított foglalkozásúnak minősül, feltéve, hogy tevékenysége a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben meghatározott filmalkotás elkészítésében való kisegítő (pótolható) jellegű részvételre irányul és e tevékenységből származó napi nettó jövedelme nem haladja meg a 12 ezer forintot.

Az Efo. tv. ugyanakkor kimondja azt is, nincsen akadálya annak, hogy a munkáltató és a munkavállaló az Mt. általános szabályai szerint létesítsen munkaviszonyt mezőgazdasági, turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára. Tehát ezekre a munkaviszonyokra nem kötelező egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyt létesíteni, a munkaviszony létre jöhet az Mt. általános szabályai szerint is, ebben az esetben értelemszerűen az Efo. tv. által megengedett egyszerűsített adminisztrációs és közteherviselési szabályok nem alkalmazhatóak.

Egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony létesítése

Az egyszerűsített foglalkoztatás egyik lényeges különbsége a tipikus munkaviszonyokhoz képest, hogy a munkaszerződést nem kötelező írásba foglalni, a munkaviszony ugyanis a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével jön létre. Az Efo. tv. melléklete ugyanakkor tartalmaz egy egyszerűsített munkaszerződést, mely egy rövid sablonkontraktus és egyszerűen kitölthető. Ezt célszerű megtenni a későbbi viták elkerülése, illetve a könnyebb bizonyíthatóság érdekében. Az ilyen munkaszerződést a munka megkezdéséig kell írásba foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatokat.

A munkáltató bejelentési kötelezettségét elektronikusan a NAV eBEV portálján keresztül a 17T1042E jelű adatlapon, vagy a 185-ös telefonszámon teljesítheti. A bejelentési kötelezettség teljesítéséhez a munkáltatónak előzetesen regisztráltatnia kell magát az ügyfélkapun.

Bejelentéskor az alábbi adatokat köteles megadni a munkáltató:

– a munkavállaló nevét,

– a munkáltató adószámát,

– a munkavállaló adóazonosító jelét és TAJ-számát,

– az egyszerűsített foglalkoztatás pontos formáját,

– a munkaviszony napjainak számát.

napszám

A munkáltató által fizetendő közteher naptári naponként és munkavállalónként mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 500, alkalmai munka esetén 1000, filmipari statiszta alkalmi munkája esetén pedig 3000 forint

A bejelentés visszavonására és módosítására a bejelentését követő két órán belül, vagy ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentésének napján reggel 8 óráig van lehetőség,

A munkáltató a bejelentési kötelezettségét valamennyi munkavállalóra, naptári naponként köteles teljesíteni akkor is, ha az adott munkavégzés már az előző napon elkezdődött (BH2013. 162.).

Munkabér, közteher

Alap-, illetve teljesítménybérként minimum a kötelező legkisebb munkabér 85, garantált bérminimum esetén pedig 87 százaléka jár.

A munkáltató által fizetendő közteher naptári naponként, munkavállalónként a következőképpen alakulnak:

– mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 500 forint,

– alkalmai munka esetén 1000 forint,

– filmipari statiszta alkalmi munkája esetén 3000 forint.

A fenti közteher megfizetésével a munkáltató mentesül a szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás és az Szja. tv.-ben (személyi jövedelemadó) előírt adóelőleg-levonási kötelezettség alól, a munkavállaló pedig a nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, egészségügyi hozzájárulás és személyijövedelemadó-előleg megfizetésének kötelezettsége alól.

Munkaviszony létesítésének korlátai

Az Mt. érvénytelennek minősíti az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaszerződést, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn. Ebben az esetben tehát a már fennálló munkaviszony marad érvényben. Fennálló munkaszerződést pedig nem lehet úgy módosítani, hogy egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony jöjjön létre. Ilyen igény esetén a meglévő munkaviszonyt először meg kell szüntetni, és csak utána lehet egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaszerződést kötni.

Harmadik országbeli állampolgárt az egyszerűsített foglalkoztatási formák közül csak mezőgazdasági idénymunkára lehet alkalmazni.

Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület-felügyelete, a közös önkormányzati hivatala, valamint az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szervek, valamint a helyi önkormányzat alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására.

Az Efo. tv. szigorú létszámkorlátot határoz meg. Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg:

– az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az 1 főt,

– 1-5 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 2 főt,

– 6-20 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 4 főt,

– 20-nál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám 20 százalékát.

Az így meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át.

Ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több alkalommal munkaviszonyt, akkor eme munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a 120 napot nem haladhatja meg.

Egyszerűsített munkajogi szabályok

Egyszerűsített foglalkoztatás keretében létrejött munkaviszonyban – annak átmeneti jellege miatt – az Mt. bizonyos előírásai nem alkalmazandóak. Ezek a kivételszabályok az alábbiak (Mt. 203. §):

– a munkaszerződéstől nem lehet elállni;

– nincs mód a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra,

– vétkes kötelezettségszegés esetén nem alkalmazható hátrányos jogkövetkezmény a munkavállalóval szemben,

– nem kötelező a munkaszerződés írásba foglalása,

– a távollévő munkavállaló visszatérésekor nem kötelező a bérkorrekció (a munkavállaló távollétének megszűnését követően, a munkáltató nem köteles ajánlatot tenni a munkabér módosítására az időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékének alapulvételével),

– nem kötelező a részmunkaidő és a határozott idejű foglalkoztatás vonatkozásában a munkavállalót tájékoztatni az üres álláshelyekről, illetve a munkáltató nem köteles részmunkaidőben foglalkoztatni kérelmére a 3 évesnél fiatalabb gyermekét gondozó munkavállalót,

– a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató nem köteles a munkaviszony végén az előírt igazolásokat kiadni,

– a munkáltató nem köteles a munkavállaló munkájáról értékelést adni a munkaviszony végén,

– nincs határideje a munkaidő-beosztás előzetes közlésének,

– nem érvényesülnek a vasárnapra, illetve munkaszüneti napra történő munkaidő-beosztás korlátai,

– nem alkalmazandók a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések, ugyanakkor a munkaviszony megszűnésekor a természetben igénybe nem vett, időarányos szabadságot ugyanúgy meg kell váltani,

– nincs betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság,

– nem korlátozott az azonos felek közötti határozott idejű munkaviszony ismételt létesítése, vagy meghosszabbítása,

– nem alkalmazandók a vezető állású munkavállalókra vonatkozó speciális rendelkezések,

– a munkáltató munkaidőkeret vagy elszámolási időszak hiányában is alkalmazhat egyenlőtlen munkaidő-beosztást,

– minta-munkaszerződés alkalmazásakor nem kell figyelemmel lenni a munkaidő-nyilvántartására és az írásos munkabér-elszámolásra vonatkozó előírásokat.


Kapcsolódó cikkek:


A megszakítás nélküli tevékenység
2018. augusztus 15.

Számos munkáltató van, akinek a tevékenységéből eredően folyamatosan működnie kell. Ennek meg vannak a sajátos munkajogi szabályai, számos speciális előírással a munkaidő tekintetében. Alább azt is megvizsgáljuk, hogy a bérpótlékok oldaláról milyen sajátosságokkal jár a megszakítás nélküli munkarend.

Merre tovább, szakképzés?
2018. augusztus 14.

Cikkünkben a szakképzés szabályozásának hazai történetét, a hatályos jogszabályi környezetét és a jövőbeni kihívásait ismertetjük.

Népszerűtlen a nevelőszülőség
2018. augusztus 13.

Az SOS Gyermekfalvak kutatása szerint az alacsony anyagi támogatás és a társadalom előítéletessége mellett az ismerethiány is visszatartó ok a nevelőszülői hivatás választásánál.