Egyszerűsödtek a felnőttképzés követelményei
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Január első napjaiban – figyelembe véve a gyakorlati tapasztalatokat – módosították a felnőttképzési jogszabályokat.
A múlt év szeptember elsején életbe lépett szabályok meglehetősen ellentmondásosra sikeredtek, alkalmazásuk sok zavart okozott a felnőttképzők és HR-s munkatársak körében. Számos szakmai szervezet és munkadó élt kifogással a minisztérium illetékeseinél, mert a gyakorlatban nem lehetett normakövető módon alkalmazni a törvényi szabályokat – derül ki a Nexon közleményéből.
Négy dolgot nehezményeztek a szakemberek:
- nem volt egyértelmű, hogy a vállalati belső képzésekre is kiterjed-e a törvényi szabályozás
- időkorlát nélkül minden, még a legrövidebb képzések is bejelentéskötelessé váltak
- sok fejtörést okozott a nagy gyakorisággal szervezett munka- és tűzvédelmi oktatás adminisztrációja
- a képzések résztvevőitől olyan adatokat is kértek, amelyeket más hatósági adatbázisok (például a lakcímnyilvántartó) már tartalmaznak.
Henczi Lajos egyetemi tanár, a Nexon felnőttképzési szakértője szerint gyorsan meghallgatásra találtak a panaszos hangok. Az új és komfortos szabályokat múlt év decemberében törvényekbe foglalták, és január elsejétől már ezek alapján folyhatnak az oktatások és képzések.
A módosítások nem érintették az eredeti jogalkotói szándékot, amely arra irányult, hogy a képzések szélesebb körének, ezen belül különösen a belső képzéseknek is meg kell jelenniük a felnőttképzési statisztikákban, hogy azok valós képet mutassanak. Jelenleg meglehetősen torz és igaztalan képet tükröznek a statisztikák, amelyek szerint a felnőtt lakosságnak csupán 6-7 százaléka vesz részt Magyarországon felnőttképzésben. (Szakértői becslések egyébként 15-20 százaléra teszik ezt az arányt.)
A belső képzések előtérbe helyezése másrészt azért is fontos, mert azok meghatározó jelentőséggel bírnak a termelékenység javítására, különösen tudás- és technológiaigényes ágazatokban. A szakpolitika pedig nagyobb rálátást kíván ezekre a belső tudásátadási folyamatokra, hogy a gazdaságpolitika eszközeivel javítani és támogatni tudja eredményességüket.
A jogszabálymódosítás éppen ezért elsősorban arra irányult, hogy egyértelmű meghatározást kapjon a belső képzés. Igen ám, az ilyen képzésekből viszont rengeteg van, a fél órától egészen több tíz vagy száz órát is meghaladó képzésekig. Ezért a jogalkotó megadott egy alsó időkorlátot, s ennek köszönhetően csak az összesen hat óra időtartamot meghaladó belső képzéseket kell a hatóságnak bejelenteni.
A HR-s kollégák pedig felsóhajthatnak, mert a munka- és tűzvédelmi oktatás, amelyet a munkáltatónak törvény alapján kell a munkavállalói számára biztosítania, kikerült a felnőttképzési törvény hatálya alól, így bejelentési kötelezettségük sincs.
Emellett a törvényi normák csökkentik az adatszolgáltatással érintett – elsősorban személyes – adatok körét, pl. megszűnik a képzésben részt vevő személy nemére, lakcímére és adóazonosító jelére vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség. Viszont bevezetésre került egy úgynevezett oktatási azonosító, ami a természetes személyazonosító adatokból képződik és a pályakövetést, illetve a tanulási élettörténet bemutatását szolgálja, amelyről a felnőttképzőnek tájékoztatni kell a képzésben részt vevő személyt, ha ilyennel még nem rendelkezik.
(Adó Online)
