Együtt tiltakoznak a szakszervezetek a 24 hónapos munkaidőkeret ellen

Szerző: Adó Online
Dátum: 2020. június 3.
Címkék: , ,
Rovat:
Az öt magyar szakszervezeti szövetség az országgyűlési képviselőknek írt közös levélben tiltakozik a 24 hónapos munkaidőkeret bevezetése ellen.

Összefogott a teljes hazai szakszervezeti mozgalom: az öt konföderáció közös levélben tiltakozik a 24 hónapos munkaidőkeret bevezetése ellen, s minden parlamenti képviselőt egyenként felkérnek, ne szavazza meg a „veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről” szóló törvénytervezetet. Legalábbis ne a jelenlegi formájában, hiszen abban bújtatta el a kormány a munkavállalók kizsákmányolására alkalmas kitételt – közölte Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

A mintegy 150 ezer tagot képviselő legnagyobb hazai konföderáció szerint – is – ezzel a törvénnyel egyértelműen a munkáltatóknak kedvez a kormány, ami végtelenül felháborítja a teljes hazai érdekvédelmi mozgalmat felölelő öt szakszervezeti konföderáció – MASZSZ, ÉSZT, SZEF, Liga, Munkástanácsok – vezetői és tagjait.

A munkavállalói oldal különösen felháborítónak és jogszerűtlennek is tartja, hogy a törvénytervezet 56. §. (4) bekezdése szerint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter engedélyezhetné egy személyben, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő beruházás esetén munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot – az Mt. vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel – legfeljebb huszonnégy hónap alapulvételével alkalmazzon, amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek.

Az öt hazai szakszervezer a képviselőknek küldött levelében így érvel:

„A fenti bekezdést súlyosan aggályosnak tartjuk, az alábbiak miatt:

  • a törvénytervezet a tripartit szociális párbeszéd mellőzésével került benyújtásra, bármilyen előzetesen egyeztetés nélkül;
  • a tervezett szabályozás az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelve tükrében megfelelőségi aggályokat vet fel, tekintettel arra, hogy az irányelv szellemében a referencia időszak maximuma 12 hónap és az is csak meghatározott feltételek (objektív vagy műszaki okok vagy a munka megszervezésével kapcsolatos okok) fennállása és kollektív szerződés vagy a szociális partnerek között kötött megállapodás alapján lehetséges;
  • a tervezet, elfogadása esetén jelentősen rontaná a szakszervezetek alkupozícióit, hiszen a hosszabb munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter egyoldalúan engedélyezhetné, az nem a szakszervezetek és munkáltatók megállapodásán alapulna;
  • a tervezet alapján nem kellően világos, hogy a munkahelyteremtő beruházás megvalósítása mikor minősül nemzetgazdasági érdeknek.”

Kapcsolódó cikkek:


35 ezerrel dolgoztak kevesebben a harmadik negyedévben
2020. október 29.

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma lényegében nem változott, viszont a közfoglalkoztatottaké 16 ezerrel, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié pedig 21 ezerrel csökkent.