Együtt tiltakoznak a szakszervezetek a 24 hónapos munkaidőkeret ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az öt magyar szakszervezeti szövetség az országgyűlési képviselőknek írt közös levélben tiltakozik a 24 hónapos munkaidőkeret bevezetése ellen.

Összefogott a teljes hazai szakszervezeti mozgalom: az öt konföderáció közös levélben tiltakozik a 24 hónapos munkaidőkeret bevezetése ellen, s minden parlamenti képviselőt egyenként felkérnek, ne szavazza meg a „veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről” szóló törvénytervezetet. Legalábbis ne a jelenlegi formájában, hiszen abban bújtatta el a kormány a munkavállalók kizsákmányolására alkalmas kitételt – közölte Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

A mintegy 150 ezer tagot képviselő legnagyobb hazai konföderáció szerint – is – ezzel a törvénnyel egyértelműen a munkáltatóknak kedvez a kormány, ami végtelenül felháborítja a teljes hazai érdekvédelmi mozgalmat felölelő öt szakszervezeti konföderáció – MASZSZ, ÉSZT, SZEF, Liga, Munkástanácsok – vezetői és tagjait.

A munkavállalói oldal különösen felháborítónak és jogszerűtlennek is tartja, hogy a törvénytervezet 56. §. (4) bekezdése szerint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter engedélyezhetné egy személyben, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő beruházás esetén munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot – az Mt. vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel – legfeljebb huszonnégy hónap alapulvételével alkalmazzon, amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek.

Az öt hazai szakszervezer a képviselőknek küldött levelében így érvel:

„A fenti bekezdést súlyosan aggályosnak tartjuk, az alábbiak miatt:

  • a törvénytervezet a tripartit szociális párbeszéd mellőzésével került benyújtásra, bármilyen előzetesen egyeztetés nélkül;
  • a tervezett szabályozás az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelve tükrében megfelelőségi aggályokat vet fel, tekintettel arra, hogy az irányelv szellemében a referencia időszak maximuma 12 hónap és az is csak meghatározott feltételek (objektív vagy műszaki okok vagy a munka megszervezésével kapcsolatos okok) fennállása és kollektív szerződés vagy a szociális partnerek között kötött megállapodás alapján lehetséges;
  • a tervezet, elfogadása esetén jelentősen rontaná a szakszervezetek alkupozícióit, hiszen a hosszabb munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter egyoldalúan engedélyezhetné, az nem a szakszervezetek és munkáltatók megállapodásán alapulna;
  • a tervezet alapján nem kellően világos, hogy a munkahelyteremtő beruházás megvalósítása mikor minősül nemzetgazdasági érdeknek.”

Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

87 ezer forintnál kevesebbhez jut havonta a fiatalok fele

A K&H felmérése szerint éves összevetésben 16 százalékkal nőtt a 19-29 évesek személyes jövedelme, így a múlt év utolsó negyedévében átlagosan havi 143 ezer forintot tett ki. A fiatalok ötödének nincs semmilyen jövedelme, további 20 százaléknak 100-199 ezer forint jut, 11 százalékuk pedig 300 ezer forint feletti bevételről beszélt. Árnyaltabb a kép a mediánértékeket nézve: a fiatalok fele kevesebb mint 87 ezer forintot kap, a többiek ennél magasabb jövedelemmel rendelkeznek.

2023. január 27.

Mit tartogat az Mt.-módosítás a beteget gondozó munkavállalók részére? – A gondozói munkaidő-kedvezmény

A munka törvénykönyvének 2023. január 1-i módosítása sokféle tárgykört ölelt fel a próbaidő szabályaitól kezdve a munkavállaló számára adandó tájékoztatáson át az egészségügyi alkalmatlanság teljesítésre gyakorolt hatásáig. A módosítások érintettjei közül kiemelhetünk egy olyan munkavállalói csoportot, akiknek az új rendelkezések számos kedvezményt ígérnek annak érdekében, hogy munkaviszonyukban és magánéleti nehézségeik terén is helyt állhassanak: ők a beteget gondozó munkavállalók. E cikksorozatunkban a rájuk vonatkozó szabályokat tekintjük át részletesen.

2023. január 26.

Duplájára emeli a kormány a munkába járás kedvezményes költségtérítését

Duplájára emeli a kormány a munkába járás kedvezményes költségtérítését, ez több százezer munkavállalónak komoly anyagi támogatás, és megkönnyíti a munkába járást – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke csütörtökön az M1 aktuális csatornán.