Elektromos autók: német munkahelyek százezrei lehetnek veszélyben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Munkahelyek százezreit veszélyeztetheti a német autóiparban az átállás az elektromobilitásra – írta hétfőn a Handelsblatt című német üzleti lap egy még nem nyilvános felmérésre hivatkozva.

A kormány mellett működő közlekedésügyi tanácsadó testület (Nationale Platform Zukunft der Mobilität – NPM) megbízásából végzett kutatás alapján a legrosszabb esetben 410 ezer munkahely szűnhet meg 2030-ig annak révén, hogy a belsőégésű motorral működő gyártmányokat háttérbe szorítják az elektromos meghajtású kocsik a hazai össztermék (GDP) nagyjából 5 százalékát biztosító és a teljes állásban foglalkoztatottak 3 százalékának munkát adó autóiparban.

A visszaesés legfőbb oka, hogy egy belsőégésű motor hozzávetőleg 1200 alkatrészből áll, egy elektromotorhoz viszont csak durván 200 alkatrész szükséges, így jóval kevesebb munkaerőt igényel, és a gyártók egyre inkább az utóbbi technológiára összepontosítanak. Ezt jelzi, hogy 2023-ig nagyjából megháromszorozzák, 150 fölé emelik az elektromos meghajtású modellek számát.

A foglalkoztatottság leginkább a motorból és az energiáját továbbító alkatrészekből álló úgynevezett hajtáslánc területén csökkenhet. Közvetlenül a gyártásban 63 200 és 70 400 között alakulhat a megszűnő állások száma, a logisztika területén 9480 és 10 560 közötti számban szűnhetnek meg munkahelyek, a tervezés, fejlesztés és az adminisztráció területén pedig 6320 és 7040 közötti számban.

Mindez azt jelenti, hogy 79 ezer és 88 ezer között lehet a hajtásláncok területén 2030-ig megszűnő munkahelyek száma a németországi autógyárakban. Hasonló, 80 ezer körüli veszteséget tart reálisnak az ágazat legnagyobb munkaadói érdekképviselete, a több mint 600 céget összefogó német autóipari szövetség (Verband der Automobilindustrie – VDA) is. A 410 ezer állás elveszítéséről szóló becslést viszont súlyos túlzásnak tartják.

Ez egy „irreálisan szélsőséges forgatókönyv”, és azon alapul, hogy igen csekély mértékben fejlődik az elektromos autók és a használatukhoz szükséges akkumulátorok németországi gyártása – mondta a Handelsblattnak Kurt-Christian Scheel, a VDA ügyvezetője. Kiemelte, hogy ezek a kiinduló feltételezések nem helytállóak, az elektromos autók és az akkumulátorok területén is a hazai, németországi gyártás bővülésével lehet számolni.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. május 25.

Átlagosan 18 százalékkal magasabb órabérre számíthatnak a diákmunkások

Május utolsó hetére az érintett cégek többsége már meghirdette, mely pozíciókra keres diákmunkásokat az idei nyári szezonban. Az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet adatai szerint a munkáltatók mezőgazdasági idénymunkára átlagosan 1400 forintos órabért kínálnak, míg gyártási, logisztikai, vendéglátási és kereskedelmi feladatok ellátása során 1600-1750 forint közötti órabérre számíthatnak a jelentkezők. Kétezer forintot elérő órabérre főként azok a diákok számíthatnak, akiket üzleti kiszolgáló központokban, call centerekben vagy IT-területen alkalmaznak.

2023. május 25.

A diákmunka és a nyugdíj kapcsolata

Áttekintjük, milyen kapcsolatban áll a diákmunka és a nyugdíj, mikor szerez szolgálati időt a dolgozó diák, és mikor nem.

2023. május 24.

577 900 forint volt a bruttó átlagkereset márciusban

Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 577 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 398 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,6 százalékkal, a nettó átlagkereset 16,5 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).