Előre is kaphat a dolgozó Erzsébet-utalványt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Előre is kaphat a munkavállaló Erzsébet-utalványt, amely ilyenkor béren kívüli juttatásként adózik, feltéve, hogy a munkaviszony fennmarad – hívja fel a figyelmet a NAV a honlapján közzétett tájékoztatóban.


Az szja törvény szerint béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész.

Erzsébet-utalvány juttatás a munkaviszony minden megkezdett hónapjára adható, a rendelkezés csak azt írja elő, hogy a munkaviszony létrejöttekor és megszűnésekor a tört hónapokat is egész hónapnak kell tekinteni.

Eszerint akár a január 31-én létrejövő munkaviszony esetén is jár (járhat) januárra a teljes 8000 forintos juttatás béren kívüli juttatásként.

Az új Ptk.: amit egy munkajogásznak tudnia kell – szakmai előadássorozat

Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet!

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Az utólagos juttatás törvényi lehetősége nem egyenértékű az előre történő juttatás tilalmával. Így nincs akadálya az utóbbinak. Ilyenkor a juttatás béren kívüli juttatásként visel közterheket, feltéve, hogy a munkaviszony valóban fennmarad.

Amennyiben a munkaviszony az adóéven belül megszűnik, és a magánszemély a munkaviszony megkezdett hónapjainak és a 8000 forintnak a szorzatánál több Erzsébet-utalványt kapott, a felettes rész egyes meghatározott juttatásnak minősül, ezért a munkáltatónak egészségügyi hozzájárulás kötelezettségét önellenőrzés útján utólag módosítania kell. A munkáltatónál ilyen esetben önellenőrzési pótlék fizetési kötelezettség is felmerül a NAV tájékoztatója szerint.

Az Erzsébet-utalvány a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott utalvány, amely felhasználható fogyasztásra kész étel, melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás valamint szociális célból a jogszabályban meghatározott termék vagy szolgáltatás vásárlására.

Az Erzsébet-utalvány forgalmazója az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt., amely a már jól ismert Étkezési Erzsébet-utalvány, Gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány, Ajándék Erzsébet-utalvány és Iskolai Erzsébet-utalvány mellett januárban megkezdte a Kultúra Erzsébet-utalvány és a Sport Erzsébet-utalvány forgalmazását is. A Szabadidő Erzsébet-utalvány kibocsátása 2014. január 1-jén megszűnt, de a forgalomban lévő utalványok 2014. december 31-ig felhasználhatók.

Az Erzsébet-utalványt közel 55 ezer helyen fogadják el, köztük az Aldi, a CBA, a Coop, a Reál, az Arzenál, a Tesco, a SPAR, az Auchan, a Penny Market, a Lidl élelmiszer áruházláncok, a Mol benzinkutak, több ezer kisbolt és vendéglátóhely.

Az 2012 januárja óta forgalomban lévő Erzsébet-utalvány mára az egyik legkedveltebb béren kívüli juttatássá vált, s egy tavalyi felmérés szerint a második leggyakoribb év végi jutalmazási mód. Az utalványt eddig több mint 44 ezer munkáltató választotta, a felhasználók száma meghaladja a kétmilliót.

Az Erzsébet-utalvány forgalmazásából származó eredmény kizárólag szociális üdültetési célokra, ezzel összefüggő szolgáltatásokra, és egyéb szociális programokra használható fel. A tájékoztató itt olvasható.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Április 18-án rendezik meg a Logisztika Napját

A hazai ellátási lánc szakma egyik legnagyobb, országos eseménysorozata a Logisztika Napja, mely idén 2024. április 18-án rendezik meg. Az ingyenesen látogatható programok célja a logisztikai terület népszerűsítésén túl, a szektor aktuális trendjeinek, kihívásainak és lehetőségeinek bemutatása az érdeklődők számára – olvasható az Adó Online-nak eljuttatott közleményben.

2024. április 17.

Czomba Sándor: a vendégmunkások aránya alacsony

Magyarország a magyaroké, hazánkban csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. Az új idegenrendészeti törvény és rendeletei is a lehető legszigorúbban szabályozzák a Magyarországon történő tartózkodást a külföldiek számára – emelte ki szerdai közleményében Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.