Elsőre jól hangzik, de mekkora segítséget jelenthet a gyakorlatban a havi 150 ezer forint lakhatási támogatás?

Gulyás Gergely a mai kormányinfón bejelentette, hogy havi 150 ezer forint lakhatási támogatás indul 2025. januárjában. Az összeget albérleti díjra, vagy lakáshitel törlesztésére lehetne fordítani a tervek szerint. Ez egy budapesti átlagos albérlet díjának a 60%-át lefedheti.

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón jelentette be, hogy lakhatási támogatás is indul 2025. januárjától. Havonta 150 ezer Ft-ot kaphatnak lakhatási célra a 35 év alattiak munkáltatójuktól, dolgozói juttatásként. A munkaadó számára azért lenne előnyös, mert kedvezményes adózás mellett tudná nyújtani ezt az összeget. Ez éves szinten 1,8 millió Ft lakhatási támogatást jelentene, melyet lakáshitel törlesztésére, vagy albérleti díjra lehetne elkölteni.

Mekkora kölcsönre, albérletre lehet elég ez a támogatás?

Két felhasználási célja lehet a kedvezménynek, a Bankmonitor szakértői megvizsgálták, hogy ezeknél mekkora segítséget jelenthet a havi 150 ezer Ft-os összeg.

Lakáshitelnél a kamat és a futamidő befolyásolja döntően a törlesztőrészlet nagyságát. Kérdés, hogy mekkora kölcsönösszegnek fedezné teljes egészében az új hozzájárulás a havi részletét. Az aktuális lakáshitelpiaci kínálatot vizsgálva jelenleg 20,1 millió forint 6,5%-os kamatozású, 20 éves futamidejű lakáshitel törlesztését lefedné a kérdéses 150 ezer Ft-os hozzájárulás. Gyakorlatilag átlagosan ekkora összeget igényelnek ma hazánkban használt lakás vásárlás céljára.

Az albérleti díjak nagyságát nagyon sok minden befolyásolja, az ingatlan mérete, állapota, elhelyezkedése. A Bankmonitor szakértői most csak a nagyobb városok átlagos albérleti díjait vizsgálták meg.

Az ingatlan.com adatai alapján a nagyobb városokban elérhető átlagos lakások albérleti díja 2024. augusztusában a tulajdonosok kínálati ára alapján:

• Budapest: 250 ezer Ft/hó
• Debrecen: 230 ezer Ft/hó
• Székesfehérvár: 195 ezer Ft/hó
• Győr: 190 ezer Ft/hó
• Tatabánya: 173 ezer Ft/hó
• Veszprém: 170 ezer Ft/hó
• Nyíregyháza: 160 ezer Ft/hó
• Szeged: 160 ezer Ft/hó
• Eger: 150 ezer Ft/hó
• Pécs: 150 ezer Ft/hó
• Kecskemét: 140 ezer Ft/hó
• Zalaegerszeg: 140 ezer Ft/hó
• Szombathely: 135 ezer Ft/hó
• Békéscsaba: 118 ezer Ft/hó
• Szolnok: 115 ezer Ft/hó
• Salgótarján: 112 ezer Ft/hó
• Kaposvár: 110 ezer Ft/hó
• Miskolc: 110 ezer Ft/hó
• Szekszárd: 110 ezer Ft/hó

A dőlt betűvel szereplő 11 nagyvárosban fedezi a támogatás egy átlagos albérlet bérleti díját. De még a fővárosban is a havi bérleti díj 60 százalékát lefedheti az új támogatás összege.

Miért érné meg ez a munkaadónak?

Gyakorlatilag a normál bérhez képest kedvezményes adózást biztosítanak ezen dolgozói juttatás után. A munkaadó adózási kötelezettsége hasonló lesz, mint amit a SZÉP kártyák esetében fizetnie kell.

A SZÉP kártyát 15% szja és 13% szocho terheli. Ha hasonló lesz a lakhatási támogatás adóvonzata is, akkor 150 ezer Ft juttatás a munkaadónak gyakorlatilag 192 000 forintjába kerülne. Csak összehasonlításképpen: nettó 150 ezer Ft béremelkedés nagyságrendileg 250 ezer Ft kiadásnövekedéssel járna munkaadói oldalról. (Ez utóbbi természetesen nagy mértékben függ a munkavállaló által elérhető adókedvezményektől is.)

A munkaadónak tehát valóban sokkal jobban megérheti a fizetés megemelése helyett ilyen juttatást nyújtani. Ez azonban nem azt jelenti, hogy januártól minden munkaadó fizetési csomagjában már elérhető lesz ez az elem is. Várhatóan idő kell majd ahhoz, hogy ténylegesen el tudjon terjedni ez a lehetőség.

Forrás: HVG

---