Elszámolás a munkaviszony végén

Szerző: dr. Kozma-Fecske Ivett
Dátum: 2020. szeptember 15.
Címkék: ,
Rovat:
Nemcsak a munkaviszony létrehozása, de a megszüntetése is adminisztratív feladatokat termel: a munkaviszony befejeztével a felek kötelesek egymással elszámolni. Ez jelenti egyrészt az anyagiak rendezését, másrészt a különböző jogszabályokban meghatározott igazolások, dokumentumok kiadását is. Ezek hiánytalan átvétele a munkavállaló számára különösen fontos, hiszen az új munkahelyen történő munkába lépés során szükség lesz rájuk.

A munkaviszony megszüntetése mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalról teremt kötelezettségeket. A munkavállaló feladata ekkor a munkakör átadása [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 80. § (1) bekezdés], ez a kötelezettsége akkor is fennáll, ha azonnali hatállyal mondta fel a munkaviszonyt, és rögtön távozni készülne. A munkakör átadásának feltételeit ugyanakkor a munkáltatónak kell biztosítania: neki kell kijelölnie azt a személyt, akinek a távozni készülő munkavállaló a feladatait átadni köteles, továbbá biztosítani az ehhez szükséges helyszínt és időtartamot, és elő kell írnia a munkakör átadásának rendjét. Ekkor a munkaviszony-megszüntetéssel érintett munkavállalónak ismertetnie kell az összes folyamatban lévő feladatot, és lehetővé tenni, hogy a kijelölt munkavállaló ezeket folytatni tudja, hogy a távozó munkavállaló kiesése a munkahelyen minél kevésbé legyen érzékelhető. A munkavállaló köteles a munkavégzés folyamatosságának biztosítása érdekében minden eredményéről, munkamódszeréről beszámolni, a feladatokkal kapcsolatos dokumentumokat átadni.

A munkakör átadásán túl a felek kötelesek elszámolni egymással, ami elsősorban a munkáltatóra ró kötelezettségeket. Az elszámolást a munkáltatónak felmondás esetén az utolsó munkában töltött naptól, egyéb esetben pedig a munkaviszony megszűnésétől számított öt napon belül kell lehetővé tennie. Az elszámolás keretén belül a munkáltatónak ki kell fizetnie a munkavállaló részére a munkabérét, egyéb járandóságait, továbbá ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. [Mt. 80. § (2) bekezdés]

A munkabér tekintetében, ha a munkaviszony hónap közben szűnik meg, a munkavállaló munkabérét ennek megfelelően, havibér esetén ezzel arányosan kell kifizetni. A számítás során úgy kell eljárni, hogy a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bekezdés]. Természetesen az alapbéren felül a munkáltató megfizetni tartozik a bérpótlékokat, egyéb munkabérelemeket és juttatásokat is. Annak kiszámítása is szükséges, hogy a munkavállaló az adott évben arányosan hány munkanap szabadságra jogosult. Ekkor a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít [Mt. 121. § (2) bekezdés], tehát azt teljes egészében ki kell adni a munkavállaló részére. Ha a szabadság kiadására a munkaviszony megszűnéséig nem került sor, a munkáltató az elszámolás során a szabadságot köteles megváltani [Mt. 125. §], és az arra az időtartamra járó távolléti díjat a fent körülírt öt munkanapos határidőn belül megfizetni a munkavállaló részére.

Az elszámolási kötelezettség nemcsak az anyagiakra, de az adminisztrációra is vonatkozik. A munkáltató ezen az öt munkanapos határidőn belül köteles kiállítani a különböző jogszabályok által megkövetelt igazolásokat, amelyek a munkavállaló új munkahelyen történő munkába lépéséhez is szükségesek. Ezek a munkavállalók által is jól ismert „TB-kiskönyv”, amely a biztosítási jogviszonyt, az egészségbiztosítási ellátásokat igazolja [a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. r. 37. § (1) bekezdés], szintén a biztosítási jogviszonyhoz kötődik a járulékokról szóló igazolás kiadási kötelezettsége [a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 75. § (2) bekezdés]. Kiadandó továbbá az adóévben a munkáltató által kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről szóló bizonylat [az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. r. 23. § (5) bekezdés], a munkabérből levonandó tartozásokról szóló igazolás, amelyet akkor is ki kell állítani, ha a munkavállalónak nincsen ilyen tartozása tartozás [a bírósági végrehajtásról szóló 1994. LIII. törvény 78. § (1)-(2) bekezdés], továbbá a munkanélküli igazolólap kiadása is kötelező [a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 36/A. § (1) bekezdés].

A fentieken túl, kizárólag a munkavállaló ezirányú kérése esetén köteles a munkáltató írásbeli értékelést adni a munkavállaló munkájáról. Ilyen kérelmet a munkavállaló a munkaviszony megszűnésétől számított egy éven belül bármikor benyújthat a munkáltató felé, azonban annak teljesítése csak akkor kötelező, ha a munkaviszony legalább egy évig fennállt a felek között. [Mt. 81. § (1) bekezdés] Az írásbeli értékelés célja, hogy a munkavállaló olyan esetben, ha munkaviszonya nem a munkavégzéséhez vagy magatartásához kapcsolódó problémák miatt szűnt meg, egy esetleges pozitív bírálattal könnyebben helyezkedjen el a munkaerőpiacon a munkaviszonya megszűnését követően, de az is előfordulhat, hogy az új munkáltató tart rá igényt a munkaviszony megkötéséről szóló döntésének meghozatala előtt. Ha a munkavállaló úgy érzi, hogy a kapott értékelés nem tükrözi a valóságot, lehetősége van arra, hogy bírósághoz forduljon a valótlan ténymegállapítások megsemmisítése vagy módosítása érdekében [Mt. 81. § (2) bekezdés].


Kapcsolódó cikkek:


Elbocsátások jönnek a jegybank szerint
2020. szeptember 24.

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb Inflációs jelentése szerint az infláció éves mértéke 2022-ben eshet vissza 3 százalékra, idén és jövőre még kevéssel meghaladhatja a 3,5 százalékot; a gazdaság teljesítménye is 2022-re térhet vissza a korábbi szintre.

A rendkívüli munka ára
2020. szeptember 22.

Sok esetben a munkáltatók a rendkívüli munka munkabérben való megfizetése helyett lehetőséget adnak azok „lecsúszására”, az egyenértékű szabadidő biztosítása önmagában azonban nem teljesíti a követelményeket.