Elzárkóznak a kkv-k a cafeteriától?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Történelmi mélypontra zuhant a cafeteriával tervező vállalkozások aránya. A következő egy év során a kkv-k mindössze negyede kívánja béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Az adótörvények változása következtében a pénzjuttatás felkerült a dobogó legfelső fokára az Erzsébet-utalvány mellé, amelyet a közlekedési költségtérítés és a SZÉP Kártya követ.


Úgy tűnik, egyértelmű választ adtak a hazai vállalkozások a 2017. január 1-jén életbe lépett új cafeteria törvényre. Az előző negyedévi enyhe emelkedést követően ugyanis tovább folytatódik a csökkenő trend, amellyel történelmi mélypontra zuhant a béren kívüli juttatással tervező cégek aránya. „Az előttünk álló egy évben a kkv-k mindössze 25%-a kalkulál a cafeteria juttatások valamelyik formájával, amely negatív rekord az index eddigi 12 és fél éves történetében. A nagy kérdés az, hogy ez az erőteljes visszaesés csak egy átmeneti állapot, és egyelőre kivárnak a cégek az új szabályokkal kapcsolatban, vagy egyre inkább elhatárolódnak a béren kívüli és egyes meghatározott juttatásoktól” – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője. 

 

A különböző elemek népszerűsége egyaránt csökkent, kivétel ez alól a pénzjuttatás, amellyel ugyanannyi cég számol jelenleg, mint az előző negyedévben. Az első helyen továbbra is az Erzsébet-utalvány áll, de népszerűsége 16%-ról 10%-ra csökkent, és ezzel a dobogó legfelső fokát most már a pénzjuttatással kell megosztania (10%). A közlekedési költségtérítés jelenleg a második helyen szerepel, népszerűsége 17%-ról 7%-ra, míg a harmadik helyen levő SZÉP Kártya 9%-ról 4%-ra zsugorodott.

Középvállalkozásnál dolgozik? akkor még számíthat cafeteriára

A különböző méretű cégek közül a mikro- és kisvállalkozások alkalmazottjai kevésbé számíthatnak cafeteriára (21% és 25%), a középvállalkozásoknál viszont ez az arány már 52%. A béren kívüli juttatás alkalmazásának gyakorisága minden ágazatban jelentősen lecsökkent. A szolgáltató és mezőgazdasági szektorban közel minden negyedik (21% és 23%) cég tervezi cafeteriával támogatni dolgozóit a következő egy év során, míg az iparban (28%) és a kereskedelemben (30%) ennél egy fokkal kedvezőbb a helyzet. Területileg mindössze az Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon dolgozók számíthatnak az átlagnál magasabb arányban béren kívüli juttatásra az index szerint.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.