Emelkedett a munkaügyi bírság összege

A munkajogi szabályok betartatásának egyik legfontosabb hatósági eszköze a jogellenesen foglalkoztató munkáltatóval szemben kiszabható munkaügyi bíróság. 2024 márciusától a mérlegelés alapján kiszabható, valamint a tételes munkaügyi bírság összege is emelkedett, így a jogalkotó ó nagyobb nyomást helyezett a munkáltatókra a szabályoknak megfelelő működésre ösztönzés érdekében.

2020. évi CXXXV. törvény a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről

115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről

– – –

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóságra, a hatósági ellenőrzésre és eljárására, valamint az eljárás során megállapítható jogkövetkezményekre, így többek között a munkaügyi bírság mértékére vonatkozó szabályok keretrendszerét a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény tartalmazza. Ez a jogszabály azonban meglehetősen tömör és általános, a gyakorlat szempontjából lényeges részleteket ezért a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről a 115/2021. (III. 10.) Korm. rendeletben találjuk meg.

Munkaügyi bírság mérlegelés alapján

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság mindenképpen munkaügyi bírságot szab ki a foglalkoztatóra, ha az (i) nem tett eleget a foglalkoztatási jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének, vagy (ii) a jogviszony létesítésével kapcsolatos életkori, illetve a munka díjazásával összefüggő feltételeket megsértette, (iii) munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytatott nyilvántartásba vétel hiányában, (iv) színlelt szerződést kötött, vagy (v) minősített kölcsönbeadóként nem tett eleget nyilvántartásba vételi, valamint a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása esetén a feléjük fennálló tájékoztatási kötelezettségének [115/2021. Korm. rendelet 18. § (4) bekezdés]. A munkaügyi bírság kiszabása az említett esetkörök fennállása esetén kötelező, a bírság összege tekintetében van csupán mérlegelési jogköre a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnak. Ugyanakkor a hatóság – mérlegelési jogkörében – egyéb szabálysértések esetén is dönthet a bírság kiszabása mellett. A munkaügyi bírság összegét az egy eljárásban feltárt jogszabálysértések figyelembevételével fogja meghatározni a hatóság [115/2021. Korm. rendelet 18. § (3) bekezdés].

A kiszabható munkaügyi bírság minimuma 2024. március 1. napjától 150 ezer forint, vagyis a korábbi, 30 ezer forintos összeg ötszöröse [115/2021. Korm. rendelet 18. § (2) bekezdés]. A jelentős emelkedés azonban nemcsak a bírság alsó, de a felső határát is érintette. A korábbi szabályozással ellentétben ugyanis jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén, amennyiben a szervezet középvállalkozásnak minősül úgy 20 millió, ha pedig a foglalkoztatotti létszám a 249 főt meghaladja, úgy 25 millió forint lett a kiszabható

büntetés maximuma. Természetes személy foglalkoztatók esetében a 115/2021. Korm. rendelet speciális szabályokat nem határozott meg, így esetükben továbbra is az 1 millió forintos maximum munkaügyi bírság az irányadó [a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankció tv.) 10. § (2) bekezdés]. Fontos, hogy a foglalkoztatóra nem alkalmazhatók a természetes személyre vonatkozó szabályok, ha a foglalkoztatás egyéni vállalkozás keretében történik [115/2021. Korm. rendelet 17. § (3) bekezdés].

Tételes munkaügyi bírság

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnak tételes munkaügyi bírságot kell kiszabnia harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása, valamint a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás körében a posting szabályainak és a foglalkoztató adatszolgáltatási kötelezettségének megsértése, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és a vendégmunkás jogcímen Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására irányuló jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség megsértése miatt [115/2021. Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés].

A tételes munkaügyi bírság összegét nem a hatóság határozza meg mérlegeléssel, hanem az minden esetben a minimálbérhez igazodik. A harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása esetén a bírság mértéke első esetben az érintett foglalkoztatottanként a minimálbér tízszerese, ismételt esetben érintett foglalkoztatottanként annak húszszorosa. Ha a vendégmunkás jogcímen Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására irányuló jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség megsértésére kerül sor, akkor a bírság mértéke első esetben az érintett foglalkoztatottanként a minimálbér ötszöröse, ismételt esetben érintett foglalkoztatottanként annak tízszerese [115/2021. Korm. rendelet 1. melléklet].

A munkaügyi bírságok összegének emelésével a jogalkotó célja egyértelműen az, hogy minél inkább elősegítse a munkavállalók jogszerű foglalkoztatását és nyomást helyezzen a foglalkoztatókra azáltal, hogy ha nem a szabályoknak megfelelően járnak el, akkor komoly bírsággal kell szembenézniük.

dr. Dobosi Kinga

---