Ennyi volt a munkabaleset


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az NGM Munkafelügyeleti Főosztálya tájékoztatót adott ki a munkabalesetek alakulásáról. A munkabaleseti adatok a három napot meghaladó munkaképtelenséget, illetve a halált okozó munkabaleseteket tartalmazzák.
 


Csaknem 10 százalékkal nőtt a munkabalesetek száma 2015 első 9 hónapjában a tavalyi év hasonló időszakához képest – derül ki az NGM által közzétett adatokból.

 

Az adatok a feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján számítottak és a külföldön és közúton történt munkabaleseteket is tartalmazzák. A munkabaleseti adatokat a munkavédelmi felügyelőségeken tárgyhót követő hónap végéig dolgozzák fel, egyes egyedi ügyeket leszámítva (pl. munkáltatói kivizsgálás elhúzódása, jogkövetés hiánya, jogvita esetén). Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a munkabalesetek bekövetkezését követő hónap végéig a feldolgozottsági arány hozzávetőleg a 95%-ot éri el – olvasható az NGM tájékoztatójában.

A halálos munkabalesetek esetén azonban akár 30% különbség is lehet a munkabaleseti jegyzőkönyvek feldolgozása szerint és a munkabaleset bekövetkezésének ideje szerint kimutatott munkabaleseti adatok között. A munkabaleseti jegyzőkönyvek munkavédelmi felügyelőség részére történő megküldési idejének eltolódása a jogvitákból eredő döntések meghozatala miatt történik.

A halálos munkabalesetek száma nem változott 2015 első 9 hónapjában a tavalyi év hasonló időszakához képest.

Példák az áfatörvény alkalmazásához

Jelen kiadványunk olyan gyakorlati példatár, amely az általános forgalmi adózás területén leggyakrabban felmerülő jogeseteket és azok megoldását tartalmazza.

Megrendelés >>

A súlyos csonkolásos balesetek száma viszont 15 százalékkal nőtt.

 

Megnevezés

 

%-os
eltérés

 

 

Összes munkabaleset

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Eltérés az előző év azonos időszakához képest %

    9,4

 

 

 

 

 

 

 

 

Halálos kimenetelű munkabaleset

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Eltérés az előző év azonos időszakához képest %

    0,0

 

 

 

 

 

 

 

Súlyos csonkolásos kimenetelű munkabaleset

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Eltérés az előző év azonos időszakához képest %

   15,0

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb súlyos kimenetelű munkabaleset

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Eltérés az előző év azonos időszakához képest %

   7,0

 

 

 

 

 

 

 

Összes súlyos kimenetelű munkabaleset

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Eltérés az előző év azonos időszakához képest %

    5,3

 

 

 

 

 

 

 

Csonkolásos kimenetelű munkabaleset

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Eltérés az előző év azonos időszakához képest %

    -2,8

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.