Érdemben emelkedett a fizetések értéke

Szerző: Munkajog.hu
Dátum: 2014. január 21.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Novemberben átlagosan 4,8 százalékkal nőttek a reálbérek. Idén 2,5 százalékkal nőhet a fizetések vásárlóereje.


A nemzetgazdaságban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 3,8, a nettó átlagkeresetek 5,3 százalékkal nőttek az év első 11 hónapjába, éves összevetésben – közölte honlapján a KSH.

Novemberben a bruttó bérek 4,1, a nettó bérek pedig 5,7 százalékkal emelkedtek éves szinten, ami 0,9 százalékos infláció mellett 4,8 százalékos reálbér-növekedést jelentett.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 229 700 forint volt; a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 240 400, a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – dolgozók 227 200 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 76 900 forint volt. Az átlagkeresetek a versenyszférában 3,9, a költségvetés területén – a közfoglalkoztatást nem számítva – 6 százalékkal nőttek.  A nonprofit szektorban az alkalmazásban állók bruttó keresete 3,8 százalékkal, 209 100 forintra emelkedett.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 150 400 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 104 100, a szellemi foglalkozásúaké 200 100) forint volt, ami 5,3 százalékos átlagos emelkedést jelent. A versenyszférában a nettó keresetek 5,5, a közszférában 7,1, a nonprofit szervezeteknél 4,9 százalékos éves nettóbér-emelkedést regisztráltak.

Az adatsor a várakozásokhoz közeli mértékű béremelésekről ad számot Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzőjének értékelése szerint.

Tavaly a nettó bérnövekedés meghaladta a bruttó bérekét a “szuperbruttó” kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése jóval meghaladta az inflációt. Az év második felében a pedagógus- és egészségügyi béremelések gyorsították a bérkiáramlást, miközben az infláció az év végére négy évtizedes mélypontra esett. Mindezek hatására tavaly a bruttó bérek átlagosan 3,9, a nettó bérek 5,3, a reálbérek pedig 3,5 százalékkal emelkedhettek, a közfoglalkoztatás felfutása miatti torzító hatásokat kiszűrve a valós bérkiáramlás ennél 0,5-0,6 százalékponttal nagyobb is lehetett – írja gyorselemzésében a közgazdász.

Idén a Takarékbank 4 százalékos bruttó és ugyanekkora nettó bérnövekedésre számít, ami 1,5 százalékos infláció mellett 2,5 százalékos reálbér-növekedést jelenthet. A háztartások fogyasztása 1,5-2 százalékkal bővülhet.

 


Kapcsolódó cikkek: